SZILÁGYI GYÖRGY
SZILÁGYI GYÖRGY
SZILÁGYI GYÖRGY (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Azért vártam, mert vártam, hogy esetleg a Fidesz-KDNP részéről válaszolnak a kérdéseinkre, és majd nem - még egyszer mondom - a zárszóban fognak válaszolni, mert akkor lehetne vitatkozni, de úgy néz ki, hogy ez nem lesz meg.
Csak a jegyzőkönyv kedvéért mondom egyébként, hogy Tállai András az előbb, amikor itt elment, akkor intette Tiba Istvánnak, hogy nyugi, nyugi, ne válaszolj, azt mondanak, amit akarnak. Benne volt ebben a mozdulatban, azt mondanak, amit akarnak, mi úgyis megszavazzuk, mert mi vagyunk az urak, mi vagyunk azok, akik ezt megtehetik, és ugyanaz az arrogáns, pökhendi és nagyképű viselkedés jellemzi a Fideszt, ami az elmúlt hét évben is jellemezte.
Pedig ez egy nagyon fontos kérdés, és azért próbálunk meg, és én is most megpróbálok majd arra válaszolni, amit valószínűleg a fejünkhöz fognak majd vágni a zárszóban, hogy mi mennyire nem szeretjük a sportot, mennyire nem ismerjük el a sporteredményeket. Dehogynem! Elmondtuk, én is, minden egyes sporteredménynek nagyon-nagyon örülök, minden egyes sportolót, aki küzd ezért az országért, nagyon-nagyon tisztelek. Sőt, a volt eredményeket is tisztelem, ezért szoktam mindig elmondani, hogy én mérhetetlenül tisztelem például Hegedűs Csabát, a Birkózó Szövetség volt elnökét, világ-, Európa-bajnok és olimpiai bajnok sportolónkat, aki annyit tett a birkózásért, és akit puccsal önök, Németh Szilárd leváltott a Birkózó Szövetség éléről, mert maguk ennyire tisztelték az ő kvalitását. Németh Szilárd, akinek annyi köze volt a birkózáshoz, hogy amikor felszólal, akkor valóban nagyon sokszor birkózik a szavakkal, hogy el tudja mondani azt, amit szeretne. De nem ő a megfelelő egy sportági szakszövetség élén!
És még egyszer mondom: a különböző sportágakat is nagyon tiszteljük, és meg is értjük azokat a problémákat, amik náluk vannak, de például ez a javaslat is elsődlegesen a labdarúgásról szól. Arról a labdarúgásról, amelynek az eredményei, leszámítva ezt az Európa-bajnoki szereplést, de ami után már jött rögtön Andorra - de most ebbe ne menjünk bele -, nem mutatják azokat az eredményeket, amennyi pénzt ebbe beleölnek. Az utánpótlásnevelés, amire hivatkoznak, az sem mutatja, hiszen az az utánpótlás-akadémia, amelyik a legtöbb pénzt kapta, messze a legtöbb pénzt kapta a taóból, a Felcsút, nézzék már meg annak az összeállítását, hogy hány utánpótláskorú játékos van benne, akár csak a keretben! Egyszerűen nevetséges! Ők azok, akik nem tartják be még a fiatalokra vonatkozó szabályokat sem, mert nem kell nekik a pénz, mert azzal próbálja ösztönözni a Magyar Labdarúgó Szövetség, hogy minél több fiatalt szerepeltetnek, annál több pénzt kapnak, nekik nem kell a pénz. Persze, hogy nem kell, mert felveti őket a pénz, hiszen annak a jól működő gazdasági vállalkozásnak a részei ők is, amit úgy hívunk, hogy Fidesz Zrt. ebben az országban, amely a közpénzeket a sajátjaként kezelve rabolja ki ezt az országot folyamatosan.
Tehát nem a sporttal van problémánk, hanem az ilyen törvényekkel, amelyek olyan, én azt mondom, hogy káros rendelkezéseket próbálnak bevezetni, amely szembefordítja az embereket a magyar sporttal.
Tehát akkor nézzük, a módosítás alapvetően két területet érint, és akkor beszéljünk erről részletesebben.
Az egyik a hivatásos sportolók ekhós adózása. Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást, az ekhót a meghatározott foglalkozást végzők választhatják, mértéke esetünkben a kifizető, tehát a sportvállalkozás részéről 20 százalék, a munkavállaló hivatásos sportoló részéről pedig 15 százalék. A módosítás a kifizető 20 százalékos fizetési kötelezettségét érinti, vagyis törli el. Ez az adózás amúgy csak a minimálbér feletti jövedelemre alkalmazható, tehát úgy néz ki, hogy a sportklub a játékos fizetésének minimálbérnyi része után hagyományosan fizeti meg a járulékot, fölötte lényegében adómentessé és járulékmentessé teszik ezt a kifizetést, tennék ezt a kifizetést, ha elfogadják, de ahogy Tállai András intéséből láttuk, hogy nyugi, nyugi, majd biztosan el fogják fogadni, hiszen önök ezt most még megtehetik.
Az így elszállt fizetések ezzel nyilván tovább fognak nőni. A magyar focisták bére persze sehol nem nyilvános, de vannak becslések, láthattunk erről különböző becsléseket és különböző kimutatásokat, hogy mennyi lehet egy-egy jól kereső klubnál egy-egy jól kereső labdarúgónak a bére, és ez alapján a hazai NB I-es bérszínvonal eléri, meghaladja például a lengyel élvonal szintjét is, miközben azért szakmailag érezhető a különbség, valljuk be, sajnos, én pedig jobban szeretném, hogyha szakmailag mi lennénk előrébb, mint a lengyelek, de hát a mai világban ez nem így van.
(13.10)
Ezzel a magyar focisták gyakorlatilag a leginkább kedvezményezett helyzetbe kerülnek adózás szempontjából az országban, tehát kiemelik a magyar labdarúgókat. Önök folyamatosan verik a mellüket, amikor 1-2 százalékos járulékcsökkentéseket jelentenek be, miközben itt simán 20 százalékot engednek el, 20 százalékot, olyan labdarúgóknak, akik több millió forintot keresnek egy-egy hónapban, nem egy évben, egy-egy hónapban több millió forintot!
A másik a sportvállalkozások által fizetett iparűzési adó, az ipa kérdése. A helyi iparűzési adót az adott önkormányzat veti ki, maximális mértéke 2 százalék, kevesebb lehet, ez az önkormányzattól függ. Az alapja, tehát amilyen összeg után befizetik, lényegében a nettó árbevétel, csökkentve bizonyos tételekkel: eladott áruk beszerzési értéke, közvetített szolgáltatások értéke, alvállalkozói kifizetések s a többi, sorolhatnánk; ezt Tiba István biztos jól tudja, hiszen polgármester is volt, tisztában van ezekkel a kérdésekkel.
A javaslat szerint szintén le kéne vonni az adóalapból, tehát lényegében az iparűzési adótól mentesíteni a sportvállalkozások saját bevételeit a jegybevétellel, a reklámmal, a szponzorációval, a tévéközvetítés, a sportlétesítmény-üzemeltetés bevételeivel. Az így nyert plusz, tehát adóként ki nem fizetett összeg kétféle módon használható fel: az egyik, hogy de minimis, csekély összegű támogatásként, vagy meghatározott EU-s rendeletek alapján.
Nézzük az elsőt! A de minimis lényege, hogy a vállalkozás az ebbe a kategóriába sorolható támogatásokból az elmúlt három évet tekintve maximum 200 ezer euró összeget vezet igénybe, ez kb. 62 millió forint mai árfolyamon. Mivel a tao egy része, a személyi bérek is idesorolandó, ezért ezt valószínűleg kevésbé fogják használni, mivel nem fognak beleférni a keretösszegbe a sportvállalkozások. A másik lehetőség, hogy az EU-rendeletekben meghatározott célra veszik igénybe - ami esetünkben mi lesz majd megint? Sportlétesítmények működési költségei, illetve azokra vonatkozó beruházások, kiemeli az egyik rendelet az 55. cikket, amely a fenntarthatóságra és a környezetminőség javítására hívja fel a figyelmet. Szóval, gondolom, itt majd mindenféle újabb beruházások fognak megvalósulni, amiről az előbb már beszéltünk, hogy szép-szép támogatni a sportot. De amikor ilyen helyzetben van az ország, akkor kellenek még stadionok, kell még csinosítgatni, kell még befedni, úgy, hogy van kint ötszáz ember egy mérkőzésen, 1500-2000? Egyszerűen nevetséges!
Valójában egyébként, úgy gondoljuk, akiknél lehetne, mi is ezt az álláspontot képviselnénk, tehát akiknél és amely sportágaknál erre lehetőség van, valóban egyre inkább át kellene strukturálni az állami finanszírozást, és arra kellene ösztönözni, mondjuk, a klubokat, hogy a saját bevételeiket növeljék, tehát inkább piaci alapú működésre kellene őket sarkallni, ami jó lenne, mert ugye, általában egy-egy klub költségvetésének jelenleg a körülbelül 70 százaléka állami támogatás közvetve vagy közvetlenül. Ugyanakkor, mivel a szponzoráció és a tévéközvetítés is benne van, és mint tudjuk, ezek nagyrészt államilag irányítottak, például a közvetítési díjakat a piaci árnál jóval magasabban, fentről előírtan értékesítik a Magyar Televíziónak, tehát ezáltal simán lehet megint központilag növelni a bevételeket, és azokat várhatóan további sportlétesítmény-beru-há-zásokra, -üzemeltetésre fogják fordítani, igaz, mondjuk, arra lehet hivatkozni, hogy ha már felépítették, akkor legalább nem amortizálódik le, hogyha nem figyeltek arra, hogy majd milyen lesz az üzemeltetés vagy milyen lesz az állagmegóvás.
És akkor kikerülhetetlen, és tényleg kérem képviselőtársamat, Tiba Istvánt, hogy higgye el, hogy nem személyes, amit most mondok, énnekem Tiba Istvánnal személyében semmi problémám nincs, azzal a pozícióval van problémám, amit betölt, tehát azzal a pozícióval van problémám, hogy ön országgyűlési képviselő, Tállai András államtitkár, a NAV-nak a vezetője, és mind a ketten fontos pozíciókat töltenek be egy sportklubnál.
Én láttam, az előbb rázta a fejét, hogy ön Balmazújvárosnál van. Most megnéztem direkt, mondom, hátha tévedek, megnéztem a hivatalos honlapot; dehogynem, ön a balmazújvárosi sportklubnak a hivatalos képviselője a honlap szerint is, így van megjelenítve. Tállai András a Mezőkövesd Zsóry FC-nél fontos pozíciót tölt be, megjegyzem, NAV-elnökként, egy olyan egyesületnél, ahol, persze tudom, elfelejtették frissíteni az oldalt, ezért fordulhatott elő, hogy két olyan cég is szponzorálja a Mezőkövesdet, amely egyébként felszámolás alatt van - ez egy elég pikáns történet, de teljesen mindegy. (Gúr Nándor közbeszól.)
Az hogy önök sportkluboknál fontos pozíciókat töltenek be, az az én véleményem szerint visszás. Ezért kívánja majd a Jobbik megszüntetni ezt a helyzetet, amint kormányra kerül, és összeférhetetlen lesz a politikai szerepvállalás azzal, hogy valaki akár egyesületeknél, akár sportági szakszövetségeknél pozíciót vállaljon, mert szerintünk ez korrupcióra, ez visszaélésekre adhat lehetőséget, korrupciós tevékenységre adhat lehetőséget.
Ami miatt ez most nagyon súlyos kérdés egyébként, az az, hogy emlékezzünk csak vissza, mi volt itt két héttel ezelőtt! Felállt Hadházy Ákos képviselőtársam, és megkérdezte a kormánytól, hogy amikor lélegeztetőgépeket kívánnak beszerezni, akkor miért van az, hogy az a cég, amely majdnem feleannyiért szerezné be a lélegeztetőgépeket, azt önök nem preferálják, kizárták ebből a közbeszerzési eljárásból, és miért azokat preferálják és azoknak segítenek, amelyek drágábban adják ezeket a lélegeztetőgépeket. Erre felállt a miniszterelnök, és azt mondta, hogy ez egy súlyos dolog, ilyen még nem volt itt az Országgyűlésben, hogy valaki egy cég nevében így lobbizzon. Mondom még egyszer: arról volt szó, hogy ne vásároljon az állam olyan drágán lélegeztetőgépeket, Orbán Viktor meg vizsgálatot helyezett kilátásba.
Könyörgöm, ez a törvény miről szól?! Arról szól, hogy Tiba István egyik klubja ugyanúgy jól jár, vagy nem jár jól. Ön lobbizik jelen pillanatban a saját klubjának az érdekében is. (Dr. Tiba István közbeszól.) Hát, ez nem felháborító? Hát, dehogynem! Dehogynem! Ön jelen pillanatban egy NB I-es klub, egy működő sportvállalkozás képviselője, és ez elég visszás, mivel lényegében a saját zsebébe rak vele pénzt, ezzel a törvénnyel, hogyha ezt elfogadják. (Mesterházy Attila: Így van!) Hát, ez is felháborító! Hát, akkor ezen is fel kellene a miniszterelnöknek háborodnia, ki kellene magának kérnie ezt az egész helyzetet. (Mesterházy Attila: Így van!)
Egyszerűen én úgy gondolom, hogy önök egy kicsit már nem is a valóságban élnek. (Mesterházy Attila: Szégyen! - Gúr Nándor: Gyalázat!) Úgy gondolják, hogy ebben az országban mindent megtehetnek. Úgy gondolják, hogy ebben az országban az a közpénz, ami közpénz nemcsak úgy a fán terem, hanem az emberek valóban megdolgoznak érte, az adójukból teremtik meg azt a lehetőséget, hogy lehessen költeni bizonyos célokra, azt a közpénzt önök teljes mértékben a sajátjukként kezelik. Teljes mértékben a sajátjukként kezelik, és amikor másokról van szó, akkor felháborodnak, mint ahogy azt tette a miniszterelnök úr, felháborodnak, korrupciót meg lobbitevékenységet kiáltanak, és itt meg, amikor behoznak ilyen törvényeket az Országgyűlés elé, akkor ebben semmi probléma nincs, és még csak vitatkozni sem hajlandóak rajta.
Még csak vitatkozni sem hajlandóak rajta, ugyanaz történik, mint jó pár más törvénynél, amely itt volt a Ház előtt, ilyen volt pár nappal ezelőtt a kéményseprőipari szolgáltatásra vonatkozó törvény is, amikor önökön kívül a szakma, a köztársasági elnök, az alapvető jogok biztosának helyettese, az ombudsmanhelyettes, Tarlós István, a teljes ellenzék, mindenki azt mondta, hogy ilyen törvényt behozni életveszélyes, önök ugyanúgy nagyképűen, arrogánsan azt mondták, hogy nem baj, mondjanak, amit akarnak, majd megszavazzuk.
Most ugyanezt látom: mondjanak, amit akarnak ezzel kapcsolatban, ezzel a törvénnyel kapcsolatban, felemelheti az ellenzék a szavát, elmondhatja normálisan azokat az érveket, amelyek akár meg is győzhetnék önöket arról, hogy ezt a törvényjavaslatot vissza kellene vonni, de önök ugyanúgy nem válaszolnak a kérdésekre, nem hajlandóak vitázni; mondja csak nyugodtan az ellenzék, majd jön a szavazás ideje, és akkor önök szavazógépként megszavazzák ugyanezt a törvényt, és majd ismételten saját maguknak kedveznek.
Még egyszer kijelentem, és még egyszer mondom: a Jobbik Magyarországért Mozgalom nagyon fontosnak tartja a sport támogatását, kormányra kerülve támogatni fogjuk a sportot, de sokkal átláthatóbb, sokkal észszerűbb felhasználást fogunk előírni a sporttámogatások révén, átlátható sporttámogatások lesznek, mindenki leellenőrizhet minden egyes forintot, és le is kell ellenőrizni, az államnak az lenne a feladata, hogy a sportra szánt pénzt a sportra is fordítsák, és ne ellopják, és a Fidesz Zrt. gazdasági társaságban eltűnjön szőrén-szálán. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Közbeszólás az MSZP soraiból: Úgy van!)
