SCHMUCK ERZSÉBET,
SCHMUCK ERZSÉBET,
SCHMUCK ERZSÉBET, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A tárgyalt törvényjavaslat egyrészt észszerű könnyítést tartalmaz, másrészt viszont nagyon féloldalas és hiányos, és csak az egyházaknak kedvez egyoldalúan.
A személyi jövedelemadó 1 százalékának felajánlása fontos forrás mind az egyházak, mind a civil szervezetek számára. Az adótudatosságot is növeli mindenképpen. A rendszernek azonban számos más problémája van, és a nem rendelkezésből származó veszteség csak az egyik és nem is a legsúlyosabb, és muszáj utalni az ilyen egyik legsúlyosabb problémára, ami a mai napig nem oldódott meg, és amit mielőbb rendezni kellene, mert addig hiányos minden módosítás az 1 százalék rendszerén.
Ez a legsúlyosabb mulasztás az volt, hogy Fazekas Sándor minisztériuma lényegében eltüntetett 660 millió forintot, amit parlagfű elleni védekezésre kellett volna költeniük. A felajánlók ugyanis korábban választhatták kiemelt költségvetési előirányzatként a parlagfű-mentesítést is, ha nem kívánták egyik egyháznak sem adni. Ezt 177 ezren tették meg, 1,1 milliárd forint értékben. A minisztérium pedig egészen egyszerűen ebből 660 milliót átcsoportosított másra, holott ezt nem tehette volna meg. És az ezért felelős miniszter azóta is a helyén van, sőt 2017-ben megismétlődik a történet, hiszen a végül visszacsoportosított pénzt kiszórták civil szervezeteknek, és vélhetően ennek jelentős részét valójában nem parlagfű-mentesítésre használták.
Az adatokat azonban az 1 százalékot felajánlók pénzével kedvére játszó minisztérium nem hajlandó kiadni, pedig elvileg a civil szervezetek ténykedése nyilvános, különösen, ha közpénzt használnak fel. Ez egy egészen elképesztő történet, hogy képesek egy olyan forrást lenyúlni, amit egy, milliók életét megkeserítő probléma kezelésére lett félretéve. Amíg ez az ügy nem rendeződik, addig, mint ahogy említettem, hiányos minden módosítás az 1 százalék rendszerén.
A jelen törvényjavaslat másik nagy hiányossága, hogy csak az 1 százalék rendszerének egyházi oldalát érinti; ez meglehetősen érthetetlen. Ha egyszer bevezetik azt, hogy a rendelkezés visszavonásig érvényes, akkor miért nem terjesztik ezt ki a civil 1 százalékra is? Miért alacsonyabb rendű a kormány szemében egy embereket mentő vagy hátrányos helyzetűek oktatását segítő alapítvány, mint egy egyház? A diszkrimináció érthetetlen és erkölcsileg sem indokolható. Ezért javasoljuk, hogy a rendelkező nyilatkozatok a civil 1 százalék esetében is legyenek érvényesek a visszavonásig vagy újabb rendelkezésig.
A törvényjavaslat rendelkezik még arról is, hogy az egyházak megismerhetik a rendelkezők személyi adatait, ha azok ezt nem tiltják meg. Itt is felmerül, hogy miért csak az egyházak, a civil szervezetek miért nem. Másrészt igen erős a kontraszt, hogy itt lényegében minden adományozó nyilvános, míg például a nagyságrenddel nagyobb évi 100 milliárd forint mozgását jelentő taokedvezmények esetén a kormány körömszakadtáig titkolni akarja, hogy honnan hova folyik a közpénz. Pedig ott még csak személyiségi jogokról sincs szó, hiszen egy cégnek nincsenek személyiségi jogai.
Mindent összevetve ez egy tipikus fideszes javaslat. Elvben észszerű javaslatot akar bevezetni olyan féloldalasan, hogy csak egyes csoportoknak kedvezzen, nehogy véletlenül, általánosan mindenki számára hasznos legyen. Köszönöm a figyelmet.
