Z. KÁRPÁT DÁNIEL
Z. KÁRPÁT DÁNIEL
Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Nagyon rövid leszek, mert én nem tudom megváltoztatni a kormány vitakultúráját. Ma már a harmadik olyan napirendet üljük, amikor vagy az indoklás hiányzik a javaslat elől, vagy nyíltan fals az indoklás, aztán majd a zárszóban valamit válaszolnak, de vita nem alakul ki. Tehát nyilván elmondom a lényeget, de ne is húzzuk sokáig.
Semmi baj nincs azzal, ha Magyarország Kormánya egy történelmi egyházzal megállapodást köt. Számomra is nagyon fontosak azok az egészségügyi és szociális intézmények, amelyeket az érintett egyházak fenntartanak, és nagyon sok olyan közfeladatot vesznek át egyébként, amire még az állami szisztéma is nehezebben képes megoldásokat találni, tehát ez egy vitathatatlanul fontos terület.
Ugyanakkor teljes mértékben érthetetlen az, hogy miközben a javaslat egyik fele logikus és támogatható, miért kell ezt elrontani értelmetlen dolgokkal. Maximálisan tudom támogatni azt, hogy ha valaki egyszer valamelyik egyházunkat tüntette ki azzal, hogy az 1 százalékát neki utalja, és nem kíván változtatni ezen a döntésén, akkor ezt akadály nélkül tehesse meg, tehát ne kelljen minden évben újra nyilatkoznia. Abszolút logikus, általam támogatott dolog teljes mértékben.
Ugyanakkor továbbra sem látom a szakszerű választ arra, hogy ha mindezt a helyi állatmenhellyel tenné meg vagy egy olyan civil egyesülettel, akit a másik 1 százalékból tudna és akarna támogatni, milyen technikai, jogi, gazdasági akadály merül fel azt illetően, hogy ezt ne tehesse meg ugyanígy. Tehát konkrétan az, hogy eltérés mutatkozik a felajánlások milliárdjaiban és a felajánlók számában, valamelyest a felajánlható összeg tekintetében is többféle szervezet között oszlik meg ez a néhány milliárd forint, ez az én szememben nem technikai akadály a XXI. században. Tehát érthetetlen, hogy akkor a civilek jogkorlátozottságának feloldása vagy ennek szándéka miért nem jelenik meg ebben a javaslatban, ha egyébként az egyházak állítólagos jogkorlátozottságának feloldását megcélozzák ugyanígy.
Ott pedig félelmeim vannak, hogy ha azok az adatok, amelyek az adózók adatai, kikerülnek, és nyilván nem a történelmi egyházainktól félek e tekintetben, de semmiféle garancia nincs arra, hogy ha ezek az adatok kikerülnek, felelős módon lesznek felhasználva, mégpedig azért nem lehet erre garancia, mert nem létezik szankció a tekintetben, hogy ha valaki nem helyesen jár el, akkor mégis valamifajta következménnyel szemben szembesülnie kelljen.
És itt bizony, ha helytelen adatfelhasználás történik vagy rossz adatkezelés, akkor az adósnak egyetlen megoldása marad, hogy adott esetben a megkereséseket megússza: az, hogy elköltözik a lakhelyéről. Konkrétan és életszerűen változtat a leadott adatokon, ezt pedig nyilván nem várhatjuk el senkitől. Tehát amíg az indoklás e tekintetben legalábbis hiányos marad, addig azt kell hogy mondjam, hogy az előterjesztés bizonyos jó szándékú pontjai ellenére ez így, ebben a formában és ilyen kitárgyalási szint mellett támogathatatlan marad. Köszönöm a lehetőséget. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)
