BANA TIBOR,
BANA TIBOR,
BANA TIBOR, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A benyújtott törvénymódosító javaslat a gazdaság fejlődését igyekszik ösztönözni azáltal, hogy kiterjeszti a fejlesztési adókedvezmények körét. Ez a törekvés a gazdasági növekedési cél elérése érdekében méltányolható. Ha tehát csak ezt néznénk önmagában, akkor maga a törvényjavaslat és annak iránya támogatható is lenne.
Azonban az előttünk fekvő módosító javaslat egyébiránt jól rámutat arra, hogy a jelenlegi kormányzat elsősorban a nagyvállalatok szerepét kívánja erősíteni, a multinacionális nagyvállalatok magyarországi összeszerelő üzemeinek térnyerését igyekszik elősegíteni. Ez a törekvés több kormányzati megszólalásban is tetten érhető volt az elmúlt évek során. A kormányzat Magyarországból egy összeszerelő üzemet kíván faragni, ahol a nemzetközi vállalatoknak kiszolgáltatva alacsony hozzáadott értékű munkát végeznek magyarok milliói.
Tisztelt Képviselőtársaim! Ezt a jövőképet a magyar munkavállalók többsége elutasítja. Elutasításának pedig olyan módon ad hangot, hogy külföldre távozik, és ott kamatoztatja szaktudását. Ez a folyamat az elmúlt években egyre gyorsuló, és sajnos a kormány eddig semmilyen hatékony vagy érdemi intézkedést nem tudott vagy nem akart tenni e jelenség ellen, sőt több olyan megnyilatkozással is szembesülhettünk az elmúlt évek során, amikor tagadták ezt a folyamatot, tagadták ezt a trendet, s láthattuk azt, hogy kormányzati szinten egyáltalán nem álltak rendelkezésre olyan megoldási javaslatok, amelyek ennek a megfordítását próbálták nemcsak hogy célul kitűzni, hanem elérni.
A nagyvállalatok érdekeit képviselő törvénymódosító javaslat jó alkalom arra, hogy rávilágítsak a valós problémára, arra, hogy a Fidesz-KDNP-kormány nem a magyar kkv-k és a magyar munkavállalók érdekeit tekinti elsődlegesnek. Ezt több szempontból tapasztalhattuk az önök kormányzása idején. 2010 óta ez a tendencia egyre inkább erősödött. A jelenlegi kormányzat jövőképében az első helyen nem az erős magyar vállalatok vagy a tudatos és európai szinten megfizetett munkavállalók állnak.
Itt szeretném megjegyezni, hogy természetesen a gazdasági fejlődéshez szükség van a nemzetközi nagyvállalatok jelenlétére, ezt a Jobbik is elismeri és fontosnak tartja, aktív szerepvállalásukat mi is üdvözölni tudjuk, ám hiába adunk adókedvezményeket az összeszerelő üzemekhez, ha nem lesznek olyan munkáskezek, akik ezekben dolgozzanak. A jelenlegi munkaerőpiaci helyzet minden szempontból elszomorító, és ha körbenézünk az országban, akkor láthatjuk azt, hogy ez a folyamat Kelet-Magyarországon, de ugyanígy nálunk a nyugati végeken is megfigyelhető, az elvándorlás egyre erősödött az elmúlt évek során.
Csak akkor fog egy nemzetközi nagyvállalat Magyarországon beruházni és a megtermelt értékét visszaforgatni mind a saját, mind az ország hasznára, ha működésének a feltételei világosak, egyértelműek és kiszámíthatók, ehhez azonban kiszámítható szabályozási környezetre és átlátható döntéshozatali rendszerre volna szükség.
Az egyedi kormánydöntések számának növelése nem tekinthető ilyennek semmiféle szempontból. És sajnos azt lehet tapasztalni, és a gazdasági élet szereplői ennek az álláspontjuknak hangot is adtak az elmúlt időszakban, hogy bizony ezek az egyedi kormánydöntések állnak a középpontban, azzal szemben, hogy egy kiszámítható, tervezhető jövőkép állna rendelkezésükre, vagy éppen egy közép- és hosszú távú országstratégia felvázolásra kerülne, ami alapján tudnák tervezni a működésüket, és a gazdasági élet szereplői ilyen módon valóban hozzá tudnának járulni ahhoz, hogy a magyar gazdaság érdemben erősödni tudjon.
S csak akkor fog egy magyar kkv megerősödni és nagyvállalattá fejlődni, ami az érem másik oldala, ha számára a piaci viszonyok legalább a saját hazájában egyenlő esélyeket és versenyfeltételeket biztosítanak. De hát nem ezt láthatjuk, nem ezt tapasztalhatjuk, s bizony az egyedi kormánydöntések és a fejlesztési adókedvezmények ilyen rendszere nem éppen ezt az ideális állapotot elősegítő intézkedések. Ha megnézzük például azt, hogy az uniós források felhasználása milyen módon történik, akkor azt láthatjuk, hogy az önökhöz közel állóknak, a haveroknak gyorsan jutnak a támogatások, míg a magyar kis- és középvállalkozások fuldokolnak a bürokrácia mocsarában, és ők nem tudnak hozzájutni kedvezményekhez, nem tudnak hozzájutni támogatásokhoz, megnehezítették az ő életüket, és semmiféle könnyítések nem történtek annak érdekében, hogy amikor azt a nagy vállalást megtették, hogy az európai uniós források 60 százalékát gazdaságfejlesztésre fordítják, akkor ehhez érdemben hozzá tudjanak jutni a magyar kkv-k is.
(9.30)
Itt szeretném idézni Róna Péter közgazdász multikkal kapcsolatos álláspontját is, aki úgy fogalmazott: „Tarthatatlan, hogy a multik ma Magyarországon négyszer annyi támogatást kapnak egy munkahely létrehozására, mint a magyarok. Ezt azonnal be kellene fejezni, egy más irányba kellene elmenni.” A Jobbik képviselőcsoportja ezt az álláspontot képviseli, programunkban is ez áll a középpontban. Elkötelezettek vagyunk az egyenlő versenyfeltételek biztosítása mellett, és a magyar vállalatoknak ugyanazokat az ösztönzőket és kedvezményeket kívánjuk elérhetővé tenni kormányra kerülésünket követően, mint a nemzetközi nagyvállalatoknak.
Ezen túlmenően pedig a kétes indíttatású és kétséges hatású egyedi kormánydöntésekkel juttatott fejlesztési támogatásokat és ösztönzőket, ezek rendszerét felül fogjuk vizsgálni. Egy másfajta szemléletet kell meghonosítani, tisztelt képviselőtársaim, azt, hogy értékalapon kerüljenek elosztásra ezek a források, ne pedig annak alapján, hogy melyek azok a cégek, vállalatok, amelyek önökhöz közel állóak. Igenis mindenkinek, aki hozzá kíván járulni a magyar gazdaság fejlődéséhez, aki a kutatás-fejlesztés területét erősíteni tudja, segíteni kell, rendelkezésükre kell bocsátani ezeket a lehetőségeket.
De az az irány, amit például az előttünk fekvő törvényjavaslat is felvázol, ezzel gyökeresen ellentétes, így nem tudjuk ezt támogatni. Köszönöm szépen a figyelmet.
