TUZSON BENCE
TUZSON BENCE
TUZSON BENCE (Fidesz), a napirendi pont előadója: Elnök Úr! Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Országgyűlés! Egy olyan régióban vagyunk mi itt Közép-Európában, amely a következő évtizedben az egyik legdinamikusabban fejlődő régiója lesz a világnak, és ezek között a körülmények között nekünk magyaroknak arra oda kell figyelnünk, hogy a magyarországi cégek, a magyarországi vállalkozások is megkapják azt az esélyt, hogy ebben az erős fejlődésben, ami ezt a régiót fogja jellemezni, ezek a cégek, a magyar cégek is kivehessék a részüket.
Ennek megfelelően a magyar adózási szabályok - a társasági adó - már korábban is tartalmaztak olyan jellegű intézkedéseket, olyan jellegű kedvezményeket, amelyek jelentősen hozzájárultak ahhoz, hogy a magyar gazdaság az utóbbi időszakban dinamikusan tudjon erősödni és dinamikusan tudjon fejlődni. Ez a kormány és ez az Országgyűlés már sokat tett annak érdekében, hogy ezeket a vállalkozásokat Magyarországon fejlessze.
Ugyanakkor az európai uniós szabályok mint regionális szabályok olyan rendelkezéseket tartalmaznak, amelyek nem feltétlenül egységesek a régiók tekintetében, és ami a problémát jelenti Magyarországon, hogy az egyes régiókon belül, így különösen a közép-magyarországi régión belül is nagy eltérések vannak. Nagyok az eltérések, mondjuk, Budapest és mondjuk - ha följebb megyünk -, egy ipolysági rész között fejlettség tekintetében, teljesen jól látható, mekkorák a különbségek. Ennek megfelelően a közép-magyarországi régiót ma Budapest húzza, Budapest teszi olyan régióvá, amely nehézzé teszi az adókedvezmények megadását, az uniós jellegű támogatások megadását.
Erre tekintettel és a magyarországi innovatív vállalkozások támogatása érdekében tettük le az asztalra Varga Mihály miniszter úrral ezt a mostani javaslatot, amely javaslat az 1996. évi LXXXI. törvény módosításáról szól, és ami a fejlesztési adókedvezmények rendszerének kiterjesztését jelenti.
Fejlesztési adókedvezmény már most is létezik a magyar jogban, több jogcímen, így például környezetvédelmi beruházások esetében vagy K+F beruházások esetében igénybe vehetőek ilyen jellegű támogatások. A közép-magyarországi régióban azonban ez az adókedvezmény csak korlátozottan vehető igénybe, csak abban az esetben, ha új vállalkozás indul, és mint új vállalkozás veszi igénybe ezt a típusú kedvezményt.
A mostani javaslatunk arra vonatkozik, hogy ennek a kedvezménynek a rendszerét, összhangban egyébként az EKB-támogatásokkal, hiszen az EKB-támogatások és a fejlesztési adókedvezmények együttesen képesek kifejteni jótékony hatásukat, összhangban ezekkel a rendelkezésekkel két új esetben is igénybe lehessen venni ezeket a támogatásokat. Az egyik eset: akkor, amikor egy termékdiverzifikáció valósul meg, azaz új termék bevezetésére kerül sor, anélkül, hogy egyébként egy teljesen új vállalkozás indulna. Tehát a fogalom tekintetében nem minősülne ez egyébként teljesen új vállalkozásnak, hanem egy új termékkel egészülne ki a termékpalettája. A másik ilyen pedig, amikor a vállalkozás úgy fejleszt, hogy egy új eljárásrendet vezet be.
Természetesen ezek a támogatások olyan támogatások, amelyekhez az Európai Bizottság hozzájárulása kell, hasonlóan egyébként más típusú ilyen támogatásokhoz. Egyébként az EKB-támogatásoknak és az ilyen jellegű adókedvezményeknek ugyanaz az európai uniós jogi alapja.
Pénzügyi korlátozást is tartalmaz ez a rendelkezés, méghozzá 6 milliárd forintban határozza meg azt a minimumösszeget, amelyben az ilyen típusú beruházásnak meg kell valósulnia, vagy pedig 3 milliárd forintban, hogyha kifejezetten munkahelyteremtő beruházásról van szó. Sőt, ezen felül még foglalkoztatási igényeket is támaszt. Meg kell valósulnia annak, hogy a következő négy évben, tehát a beruházás megindításától, elszámolásától számított bázisévhez képest négy éven keresztül legalább ötven fővel kell nőni a foglalkoztatottak létszámának, vagy egy másik adókedvezménynek, illetve másik foglalkoztatási célnak kell megvalósulnia, ami a minimálbér 300-szorosával növelt bérköltséget jelenti a cégnél.
Úgy gondoljuk, hogy ezeknek a szabályoknak a megvalósulásával, bevezetésével lendületet kaphatnak olyan vállalkozások a közép-magyarországi régióban, amelyek nemcsak a nagyvállalkozásokat segítenék, a foglalkoztatottságot segítenék, hanem bizony a másik oldalon a kis magyar cégek számára is egy beszállítási lehetőséget jelentenének, és ezek a cégek az ország minden területéről - a közép-magyarországi régióból is - fejlődésnek indulhatnak, illetve a további fejlődésük biztosított lehet.
Úgy gondoljuk, hogy ezekkel az intézkedésekkel Magyarország tovább erősödhet. Azt gondolom, hogy itt az Országgyűlésben és a kormányban is mindenkinek érdeke az, hogy Magyarország ebből a szempontból is erősödjön, és azok a kilátások, amelyek az egész régiót, a közép-magyarországi régiót érintik, amely egy erős gazdasági fejlődés, és amelyben Magyarország részt vesz, hiszen ebben az évben is Magyarországon már 4 százalék feletti gazdasági növekedés várható, szóval, ezek az intézkedések tovább fogják segíteni a jövő évtől kezdődően azt, hogy Magyarország erősödjön, a gazdasági növekedés is erősödjön, és a foglalkoztatás is teljesedjen ki. Köszönöm szépen a szót, elnök úr. (Hollik István tapsol.)
