ALEXOV LYUBOMIR
ALEXOV LYUBOMIR
ALEXOV LYUBOMIR nemzetiségi szószóló: Köszönöm a szót, elnök úr. Poštovana Skupštino! Poštovani Predsedniče! U vezi predloga zakona T/17995. 0 poreznom procesnom pravu a u kontekstu odredbi koje se odnose na prava narodnosti, uzimam reč.
Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az adóigazgatási rendtartásról szóló T/17995. számú törvényjavaslat kapcsán a nemzetiségi jogokat érintő rendelkezésekről kívánok szólni.
A 2018. január 1-jével hatályba lépő adóigazgatási rendtartás szabályai közül nemzetiségi szempontból a nemzetiségi nyelvhasználatra vonatkozó rendelkezések emelendők ki. Hazánk már 1999-ben ratifikálta a regionális vagy kisebbségi nyelvek európai chartáját, amely egy egyedülálló megállapodás azok között az államok között, amelyek elkötelezték magukat a nyelvi sokszínűségre épülő jövő mellett. A nemzetiségi nyelvek hanyatlása megállítható, sőt vissza is fordítható ott, ahol a fiatal generációk azoknak a nyelveknek a használatát tanulják, amelyeket hagyományosan beszélnek a családban, illetve a régióban. A nemzetiségi anyanyelvhasználat, a nyelvi jogok gyakorlati alkalmazása kétségtelenül a nyelvvesztés folyamatának lassítását eredményezi.
A charta egyik alapelve, hogy a nemzetiségi nyelvet nem szabad kizárólag a magánszférára korlátozni, hanem a közéleti nyelvhasználatot is ösztönözni szükséges. Ennek az alapelvnek a jegyében már számos jogszabályi rendelkezés született hazánkban. Az Alaptörvény és a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény biztosítja, hogy a nemzetiséghez tartozók anyanyelvüket használhassák hivatalos ügyeik intézése során. Az Alaptörvény XXIX. cikke rögzíti, hogy a Magyarországon élő nemzetiségeknek joguk van az anyanyelvhasználathoz, a saját nyelven való egyéni és közösségi névhasználathoz, saját kultúrájuk ápolásához és az anyanyelvű oktatáshoz. A nemzetiségek jogairól szóló törvény a nemzetiséghez tartozók nyelvhasználatának feltételeit külön törvényben meghatározott esetekben az állam biztosítani köteles.
A polgári és büntetőeljárások során, valamint a közigazgatási eljárásokban az anyanyelv használatát a vonatkozó eljárásjogi törvények biztosítják. Az eljárásjogi jogszabályok közül az Országgyűlés által nemrégiben elfogadott és 2018. január 1-jén hatályba lépő új polgári perrendtartás, az általános közigazgatási rendtartás, továbbá a 2018. július 1-jén hatályba lépő büntető eljárásjogi törvény is biztosítja a hatósági, illetve polgári és büntetőbíróságok által lefolytatásra kerülő eljárásokban a nemzetiségi anyanyelv használatát.
Az adóigazgatatási rendtartás ezt a jogalkotási folyamatot fenntartva egy speciális jogterületen, az adóigazgatási eljárásokban is biztosítja, hogy az egyes nemzetiséghez tartozók nemzetiségi anyanyelvükön intézzék adóigazgatási ügyeiket. A tervezet 30. § (2) bekezdése szerint a nemzetiségi civil szervezet nevében eljáró személy, valamint az a természetes személy, aki a nemzetiségek jogairól szóló törvény hatálya alá tartozik, a hatóságnál használhatja nemzetiségi nyelvét. A nemzetiségi nyelven benyújtott kérelem tárgyában hozott magyar nyelvű döntést a hatóság az adózó kérésére a kérelemben használt nyelvre lefordítja.
A törvényjavaslatban foglalt fenti rendelkezés a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 5. § (1) bekezdésének anyanyelvhasználatra vonatkozó előírásaival összhangban van. A nemzetiségekhez tartózók számára az anyanyelvhasználat a hatályos jogszabályok által és a napirendi pont tárgyát képező törvényjavaslat által is biztosított, ennek ellenére a mindennapi ügyintézés során a nemzetiséghez tartozók a szükséges feltételek hiányában nem vagy csak igen csekély mértékben tudnak élni a számukra biztosított nyelvi jogokkal. A tapasztalat azt mutatja, hogy az állami szervek a nemzetiségi nyelvű kommunikációra kevésbé felkészültek, adott esetben tolmács igénybevételére lehet szükség.
A nemzetiségi nyelvhasználati jogok tényleges érvényesülését elősegítené, ha az adóigazgatási rendtartásban egyértelműen szabályozásra kerülne az is, hogy az adóigazgatási eljárásokban, ha az adózó vagy az eljárás egyéb résztvevője által használt nemzetiségi nyelvet az ügyintéző nem beszéli, tolmácsot kell alkalmazni. A törvénytervezet a tolmács igénybevételére vonatkozó kötelezettséget az adózó vagy az eljárás egyéb résztvevője által használt idegen nyelv esetében írja elő a hatóság számára. A gyakorlatban vitára adhat okot, hogy az adott nemzetiségi nyelv az idegen nyelvek körébe tartozik-e, amely esetekben tolmács alkalmazása kötelező. További előrelépést jelenthetne, ha az adóigazgatási rendtartásra vonatkozó törvényjavaslat - az új polgári perrendtartáshoz és az új büntető eljárásjogi törvényhez hasonlóan - egyértelműen és kifejezetten lehetővé tenné tolmács igénybevételét, amennyiben a nemzetiségi nyelvhasználati jogok érvényesülése érdekében ez szükséges.
Ezzel az észrevétellel összességében a Magyarországi nemzetiségek bizottsága támogatja a T/17995. számú törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm, hogy meghallgattak. Hvala na pažnji!
