GÚR NÁNDOR,
GÚR NÁNDOR,
GÚR NÁNDOR, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Pócs János képviselőtársam, vezérszónok kérésének megfelelően nem fogom azt mondani, hogy miért nem hamarabb, nem fogom azt mondani, amit kért, hogy ne mondjak, nem teszem.
Azt viszont teszem, hogy szeretném jelezni, hogy a további gondolkodások kiterjesztését érdemes lenne megtenni más irányba is. Egyszerűen azért, mert hogyha górcső alá vesszük az egyszerűsített foglalkoztatás kérdéskörét, akkor látjuk azt is, hogy milyen különbségek vannak általában vetten az elsődleges munkaerőpiacon zajló, munkát végző embereket érintő díjazás vagy egyéb másfajta intézkedések tekintetében.
Tudjuk a 2012 januárjától hatályosult munka törvénykönyve szerint azt, hogy csökkentették 50 százalékról 30 százalékra az éjszakai pótlékok mértékét, és az egyszerűsített foglalkoztatás keretében, ha ilyen típusú munkatevékenységről van szó, akkor nem 30 százalékos, hanem 15 százalékos mértékű éjszakai pótlék az, ami megilleti az érintetteket. Nyolc óra után, mármint nyolcórai munkavégzést követő túlmunkában végzett munkaidőre szólóan 50 százalékos pótlék az, ami megilleti az érintettet, kivéve akkor, ha többnapos bejelentéssel párosul ez a történet.
Ezt a kivételt lehet, hogy érdemes lenne felülgondolni, vagy épp a vasárnapi pótlék tekintetében 50 százalékos mértéket érhet el vagy annyiban részesülhet az egyszerűsített foglalkoztatás keretei között foglalkoztatott, ahol nem a vasárnapi munkához köthető munkára kötődött a megállapodás. Fizetett ünnepeken százszázalékos a pótlék.
Ezek csak példák. Ezeket csak azért említettem, mert a gondolkodást nemcsak a napi munkabér tekintetében lenne érdemes kiterjeszteni, hanem az előbb említett és a nem említett példák sokaságát érintően is.
Azt is tudjuk, hogy a közterhek vonatkozásában hogyan és miképpen néz ki a történet, alkalmi munkavállalás esetében napi ezerforintos mértékű közteher az, amit meg kell fizetni. Ez így volt az 5870 forintos mérték esetében is, és ha jól olvasom, akkor így lesz a 8255 forintos mérték esetében is. Tehát itt az alkalmi munkavállaláshoz illesztett közteher mértéke nem nő. Nem akarom, hogy nőjön, nem erről szól a történet, csak megállapítom, hogy ez a tényhelyzet, az idénymunkára vonatkoztatva, ami a mezőgazdaságot érinti, ott pedig egy kedvezőbb döntés született már a korábbiakban, ami 500 forint/napi díjazást, közterhet jelent.
Ami némi gondot jelent és ezt kérdezni is szeretném, lehet, hogy elkerülte a figyelmemet. Kérdezni szeretném, hogy van kétfajta megbontási lehetőség. Az egyik a szakmai képesítést nem igénylő munkatevékenységhez kapcsolódik, ahol az adómentes jövedelmi sáv, napi jövedelmi sáv ez az 5870 forint volt, és van a másik, ahol szakképzettséget igénylő tevékenységhez illesztett munkavégzésre kerül sor. Ha jól emlékszem, akkor itt közel 8 ezer, 7,5 ezer, azt hiszem, 7410 forint volt az az összegszerűség, ami gyakorlatilag adómentes napi jövedelmi nagyságrendet jelentett. A 8255 forint együttesen a szakképesítés nélküli és a szakképzettséggel bíró munkatevékenységhez illesztetten igaz-e, vagy csakis a szakképzettség nélküli munkavégzési tevékenységgel párosuló emberhez illesztett-e, akinél 5870 forintos volt a mérték?
Ha és amennyiben csakis, akkor azt gondolom, hogy lépést kellene tenni annak érdekében is, hogy a szakképzettséget igénylő munkatevékenység kapcsán, ahol a korábbiakban 7410 forintos volt ez a jövedelmi határ, adómentes napi jövedelmi határ, akkor ott is felül kellene ezt gondolni, hiszen akkor ott beszűkül a sáv, és a 7410 és a 8255 forint között nagyjából, illetve pontosan 845 forint különbség marad csak meg a korábbiakhoz képest. Ez itt kellő motivációs hátteret nyilván nem jelent, és a foglalkoztatónak és a foglalkoztatottnak sem hozza azt az érdemleges változást, ami megítélésem szerint szükségszerű lenne.
Nem minősülnek társadalombiztosítási szempontból biztosítottnak az emberek, persze hozzá kell tenni, hogy akár a nyugdíj- vagy a baleseti egészségügyi ellátás tekintetében biztosítottak, ugyanígy az álláskeresés vonatkozásában is, nem úgy, mint a mai nap tárgyalt törvénytervezet kapcsán az egyéni vállalkozások kereteit szüneteltetők, akiket az álláskeresési támogatásból is kilöknek vagy ki kívánnak lökni.
Rövid idejű munkavégzésnek, foglalkoztatásnak azt értelmezi a mai jogszabályi környezet, hogyha évi maximum 120 napos foglalkoztatási időtartamot ölel fel, persze akkor, hogyha ez azonos felek között történik.
(16.10)
Tehát elviekben az egyszerűsített foglalkoztatás keretei között más-más munkaadóval való szerződések megkötésén alapulva ez a 120 napot is meg tudja haladni. Ugye, az alkalmi munkavállalásnál az a szituáció, az a helyzet, hogy nem lehet öt egymást követő napot meghaladó időtartamra szerződést kötni, és egy adott hónapban is ez maximum 15 napot érhet el. Az alkalmi munkavállalásnál annyival szorítottabb a feltétel, hogy nem 120, hanem csakis 90 nap lehet évente, ez megint csak az azonos féllel kötött szerződés alapján.
Mondhatjuk azt, hogy a munkavállalónak is meg a munkaadónak is van érdeke abban, hogy bizonyos helyzetekben az egyszerűsített foglalkoztatás keretei közötti foglalkoztatási forma érvényesüljön, nem véletlenszerű, hogy az átlagos, közel nyolcnapi foglalkoztatottsági időtartam megjelent a korábbi esztendőben az egyszerűsített foglalkoztatás keretei között. Nyilván rövid távon - mondom: rövid távon - a munkavállalónak is érdeke az egyszerűsített foglalkoztatás keretei között való részvétel, hiszen a zsebbe ilyen értelemben bizonyos vonatkozásban több pénz jut. A munkaadónak meg abszolút érdeke, hiszen így gyakorlatilag a munkaviszony keretei között történő foglalkoztatást tudja kikerülni vagy kiváltani, és az egyszerűsített foglalkoztatás keretei között a munkaerő költségét tudja csökkenteni.
Na most, itt az adómentes napi jövedelem tekintetében azt lenne jó tisztán látni, még egyszer hangsúlyozom, hogy az 5870 forint helyetti 8255 forint, az csakis ebben a vonatkozásban ül, vagyis a szakképzettséget igénylőt érintően is a 7410 forintos korábbi adómentes napi jövedelemérték is ugyanilyen értelemben megnő, mert én ezt nem látom, ezt nem találom az előterjesztés keretei között.
Nyilván ez az intézkedés is alapvetően a mezőgazdasági idénymunkákkal vág össze, az ottani munkaerő-szükséglet kielégítését szolgálja legkiváltképpen, nem véletlen tehát, hogy ez a törvénymódosítási javaslat a Parlament falai közé kerül. De a jövőt érintően érdemes lenne azt a részét is megvizsgálni a folyamatoknak, hogy mondjuk, a gazdálkodó, gazdasági szervezetek kötelékei között miért nő az egyszerűsített foglalkoztatásban részt vevőknek a száma, és az egyéni vállalkozók keretei között pedig miért csökken. Nem tudom, még magam sem tudom a választ erre, de érdemes lenne ezt egy kicsit megkutatni annak érdekében is, hogy a következő időszakra szóló módosító intézkedéseket jó értelműen meg lehessen tenni.
Nem másról szól ez a törvénymódosítási javaslat, mint amit az államtitkár úr is - remélem - el fog mondani és meg fog erősíteni, egyrészt arról, hogy kedvező közteherviselés legyen, másrészt arról, hogy mentesítsen bizonyos értelemben olyanfajta kényszerektől, amelyek… - nem is jól fogalmazok. Azt a helyzetet teremtse meg, hogy a valós munkaerőigényekkel párosuló munkaerő rendelkezésre állását segíteni tudja. E vonatkozásban én személy szerint jónak ítélem a törvénytervezet keretei között megfogalmazott változtatási szándékot, de még egyszer, az utolsó mondatomban azt ismétlem, hogy a szakképzetlenre és a szakképzettre vonatkozó napi, adómentesen megszerezhető jövedelemhatár-értékekhez képesti elmozdulás, az mind a két esetben megvan-e, vagy csak a szakképzetleneket érintően, mert én csak ezt olvasom ki a törvénytervezetből. Elnök úr, köszönöm.
