GYŐRFFY BALÁZS

Teljes szövegű keresés

GYŐRFFY BALÁZS
GYŐRFFY BALÁZS (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselőtársak! Hadd mondjam el, hogy mi az alapmotiváció, ami miatt ezek a gondolatok egyáltalán megfogalmazódtak a fejünkben. Azt gondolom, szerencsére eljutott a magyar vidék oda, a magyar agrárvállalkozások egy jelentős része eljutott oda, hogy adott esetben komoly beruházásokon töri a fejét, és itt egy nagyon is okszerű és jó döntés, ha az egyéni vállalkozói forma helyett egy olyan megoldást választ, ahol mondjuk, egy komoly hitel a család teljes vagyonát nem teszi kockára, ezért mondjuk, akár egy egyszemélyes kft.-t létesít azért, hogy a későbbiekben egy anyagi biztonságot a család mögött tudva nem kockáztatja annak teljes egzisztenciáját, hanem egy vállalkozási formát váltva teszi ezt meg.
Ilyen formában gondoltuk azt, hogy ez teljesen okszerű, és egyébként a földtörvény - Staudt képviselőtársammal hadd vitatkozzak - most is úgy rendelkezik, hogy ez nem minősül átadásnak, egész egyszerűen a koherenciát teremtjük meg az illetéktörvény s a földtörvény között. Úgyhogy jelzem, a földtörvény megalkotásakor egyébként ezt mi figyelembe vettük, egész egyszerűen az illetéktörvényt nem varrtuk hozzá, ennek a pótlása történik most meg. Azt gondolom, semmilyen hátsó szándék e mögött nincsen.
A 25 százalék vonatkozásában Gőgös képviselőtársam a választ megadta, köszönöm szépen.
Képviselő úr, önök egyik oldalról féltik és aggódják a kisvállalkozásokat, másik oldalról meg szócsövei a nagyvállalkozásokat képviselő MOSZ-nak, hisz nem az én frakciótársam Magyar Zoltán, aki a MOSZ-propagandát mondta be kedden az Országgyűlés mikrofonjába, úgyhogy ez már önmagában egy elég érdekes felvetés az önök részéről.
Gőgös képviselőtársamnak hadd tartsak egy rövid matematikaórát, és Gúr jegyző urat is kérem, hogy legyen kedves figyelni, mert úgy nézem, itt némi bepótolnivaló van.
Egy személynek maximum 300 hektár lehet a tulajdonában az én jelenlegi ismereteim szerint, s ha egy átlag földárral számolunk, és ha ő azt a 300 hektárt nem maga használja, hanem átadja egy olyan cégnek, amihez nincs köze, tehát illetékfizetési kötelezettsége keletkezik, akkor az az én számításaim szerint körülbelül 9-10 millió forint körüli összeget jelenthet, ha egy személy 300 hektárt 2 százalékos illeték mellett valamelyik más vállalkozásnak átad, mint amit ő használna vagy birtokolna. Kérem, nem tudom, hogy jön össze a 88 millió forint, ez egész egyszerűen egy matematikai abszurdum. Nyilván jól hangzik, és aki nem számol utána, akár még be is veheti ezt a blabla előadást, aminek egyébként a matematikai alapjai nincsenek meg.
Úgyhogy, képviselőtársaim, én azt gondolom, beszéljünk arról, amiről ez a jogszabály-módosítás valóban szól, arról, hogy néhány vállalkozás hál’ istennek eljutott oda, hogy fejleszteni szeretne, adott esetben hitelt felvenni, és nem kívánja a teljes családi vagyont ez ügyben kockára tenni, és ezt tehesse meg úgy, hogy egyébként az illetékfizetési kötelezettség nem terheli őt.
Azt gondolom, hogy ez egy okszerű megoldás. Gőgös képviselőtársamnak felhívnám a figyelmét arra, hogy ezt a cégek árbevételéhez viszonyítani dőreség, ugyanis nem a cég kapja az illetékmentességet, hanem az a magánszemély, aki a földet tulajdonolja, tehát egész egyszerűen nem lehet a történetet összehozni.
A kamarai választásokra nem reflektálnék. Azt gondolom, az önmagában jelent valamit, hogy a MOSZ-t egyetlenegy szervezet sem támogatta a kamarai választásokon, az is jelent valamit, hogy 9 megyében tudtak csak jelölteket állítani, és az is jelent valamit, hogy van olyan megye, ahol úgy tudtak jelöltet állítani, hogy okirat-hamisítást követtek el nagy valószínűség szerint. Úgyhogy erről majd, azt gondolom, nem nekünk kell beszámoljanak, hanem majd a nyomozó hatóságnak; de elnök úr rám nézett, tisztában vagyok azzal, hogy nem a témához tartozik, de úgy gondolom, illett erre válaszolnom.
Képviselőtársaim, én arra kérem önöket, hogy valóban a valódi szándékot lássák e mögött, és minden olyan pozitív, tartalmában az eredeti célt nem befolyásoló módosítót szívesen veszünk, ami ezt a célt közelebb hozza a vállalkozásokhoz, a magyar vidék gazdálkodóihoz.
Úgyhogy arra kérem önöket, támogassák ezt a javaslatot, meggyőződésem, hogy méltó arra. Köszönöm szépen.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem