KEPLI LAJOS,
KEPLI LAJOS,
KEPLI LAJOS, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Valóban van valami igazság abban, hogy ha egy normális országban élnénk, és nem azt tapasztaltuk volna, amit az elmúlt hét vagy lassan nyolc évben tapasztaltunk, akkor azt is mondhatnánk, hogy ez egy nagyon helyes irány, egy nagyon jó kezdeményezés, hogy egy központi adatbázist hozunk létre egy ágazati területen, és minden olyan adatot, ami releváns ahhoz, hogy fejleszteni tudjuk a turizmust, azt egy központi rendszerben fogunk tárolni. Bizony, a XXI. században élünk, az, hogy a szálláshely-szolgáltatók elektronikusan jelentik be és anonimizálva a vendégeket, akár a vendégéjszakaszámot egy felhőalapú rendszerbe, természetesen semmi kifogásolnivaló nem lenne benne, sőt még egyszer mondom, üdvözlendő lenne.
Azonban jó néhány kérdés felmerült bennünk is a törvényjavaslat szövegét olvasva, egyrészt a rendszer-rel, másrészt pedig magával a turizmus lehetséges fejlesztési irányaival kapcsolatban. Azt azért le kell szögeznünk, hogy ma a hazai turizmusnak nem az a legnagyobb problémája, hogy a szálláshely-szolgáltatók egy része nem teljesen tisztán végzi a működését. Ez szintén nagy probléma, és természetesen foglalkozni kell vele, de talán a legjelentősebb probléma a munkaerőhiány.
A turizmusban is, egyébként más iparágakban is vagy más gazdasági ágazatokban, de a turizmusban talán, ami a leginkább érzékelhető, hogy egyre inkább súlyos munkaerőhiánnyal küzdenek a szállás-hely-szolgáltatók, a vendéglátósok és más, a turizmus-ágazatban működő vállalkozások, amit nyilvánvaló, hogy ennek a törvénynek nem is feladata orvosolni, de a turizmuságazat jövőjét veszélyezteti, és főleg a kicsi és közepesebb vállalkozások, szolgáltatók részéről. Hiszen a nagyok azok, akik a meglévő munkaerőt még meg tudják szólítani, meg tudják fizetni, maguknál tudják tartani, a kisebbek azok, akik kevésbé tudják felvenni a versenyt, és vagy a kevésbé szakképzett munkaerő jut nekik, akik a szolgáltatói piacon megmaradtak, vagy pedig nem is jutnak megfelelő munkaerőhöz, ezért szélsőséges esetben akár be is zárhatnak.
Ezt mindenképpen és sürgősen orvosolni kell, hiszen néhány éven belül kritikus problémákhoz vezethet. Azonban ha már ott tartunk, hogy elektronikusan fogjuk kezelni ezentúl a szálláshely-szolgál-ta-tók adatait, és ezt felhasználjuk a turizmus fej-lesz-tése céljából, akkor jön a következő kérdés, hogy ezt az egész elektronikus rendszert, ezt a szoftvert, amit majd minden szálláshely-szolgáltatónak meg kell vásárolni és alkalmazni kell, ki fogja kifejleszteni, mennyiből fogják kifejleszteni, ki lesz ennek az egésznek a nyertese. Ha már megvan, akkor természetesen örülök, ha ezt elmondja majd államtitkár úr.
A másik pedig, hogy ki fogja az adatokat kezelni. Hiszen valóban, egy ilyen adatbázis, amiben benne van a hazai turizmussal, a szálláshely-szolgáltatással és vendéglátással kapcsolatos adatok jó része, az egy nagyon nagy érték. Főleg akkor nagyon nagy érték, ha egy országban a miniszterelnökhöz meglehetősen közel álló körök egyre nagyobb szeletet hasítanak ki a turisztikai üzletágból. Hiszen versenyelőnybe, helyzeti előnybe kerülhetnek azáltal, ha ezen piaci információk birtokában kedvezőbben tudják akár azt megválasztani, hogy a jövőbeni beruházásaikat földrajzilag hol eszközöljék, hol vásároljanak akár egy szállodát vagy hol üzemeltessenek egyéb vendég-látó-egységet, vagy bármilyen más olyan információhoz hozzájutni, statisztikai információhoz, ami helyzeti előnybe hozhatja őket a versenytársaikhoz képest; hacsak nem egyenlő és egyforma az esélye a hozzá-férésnek ezekhez az adatokhoz, és mindenki, aki ilyen szálláshely-szolgáltató vagy ilyen létesítményt üzemeltet, ugyanazokkal a feltételekkel juthat hozzá.
Természetesen megint csak nagy kérdés, hogy ki a kezelője, ki az adat birtokosa, aki ezek után már bármelyik, az adatbázisban szereplő adathoz szabadon hozzájuthat majd, és ő kiknek fogja azt esetlegesen továbbadni. Azt tudjuk, hogy a hatóság is, a NAV adott esetben hozzáférhet ezekhez az adatokhoz. Magyarul, mivel felhőalapú szolgáltatásról van szó, feltételezem, az azt jelenti, hogy amint megérkezik a vendég a szálláshely-szolgáltatóhoz, abban a pillanatban, amint beregisztrálják a rendszerbe, ez a központi felhőalapú adatbázisba bekerül, tehát akár a hatóság, akár más, aki ehhez hozzáfér, azonnal látja, hogy adott szálláshelyen milyen jellegű, akár terheltség van, hány vendég tartózkodik éppen az adott szálláshelyen, és akár ez egy ellenőrzés alapja is lehet. Reméljük, hogy nem a szálláshely-szolgáltatók vegzálásának lesz ez az újabb eszköze, meg a sar-co-lá-sá-nak, de természetesen akár azt is lehet ezúton ellenőrizni, hogy az adott számú vendégre az idegen-forgalmi adó megfizetésre került-e, és más egyéb járulékok és a vonatkozó költségek befizetésre kerültek-e.
Tehát lehet a turisztikai ágazat területén egy gazdaságfehérítő hatása ennek a törvényjavaslatnak, és természetesen visszaélésre is lehetőséget ad. Ezt minden esetben el szoktuk mondani. Minden törvényjavaslat, ami adatbázisról, adatok kezeléséről szól - a múltban volt már itt a parlament előtt az energetikai szektorból, más szektorokból is ilyen hasonló javaslat, talán a víziközműszektorból legutóbb, ami egy központi adatbázis felállítását kezde-mé-nyez-te -, és mindegyiknél el lehet mondani, hogy természetesen az adatok birtokosa ezt felhasználhatja pozitív és negatív módon is, ezért kell nagyon körültekintően szabályozni, hogy ki és milyen módon férhet hozzá ezekhez az adatokhoz.
A turizmus fejlesztése - ahogy el is kezdtem, azzal is fogom befejezni - valóban nagyon szükséges ma Magyarországon, nagy problémák vannak. A probléma egyrészt az, hogy kezd egy tulajdonosi kör vagy egy céghálózat kezében összpontosulni a turisztikai ágazat. A másik pedig az, hogy akik kisebb családi vállalkozásokat, kis- és közepes vállalkozásokat, szálláshelyeket üzemeltetnek a turizmusban, ők egy-re kevésbé jutnak munkaerőhöz, és egyre rosszabb feltételek között tudnak működni. Amikor beharangozzák a több száz milliárdos turisztikai fejlesztési forrásokat, amelyek majd a közeljövőben hozzáférhetők lesznek, akkor mindig némi aggállyal hallgatjuk ezeket a bejelentéseket, hogy ki és hogyan fog ezekhez hozzáférni. Hiszen a közelmúltbeli tapasztalat is az, hogy bizony itt is, akár más közbeszerzéseknél, Mészáros Lőrinc és céghálózata jelentős szeletet hasít ki magának, vagy akár a nagy többségét is ezeknek a beruházásoknak vagy közbeszerzéseknek, beszerzéseknek, pályázati forrásoknak elviheti.
Úgyhogy oda fogunk természetesen, ahogy az eddigiekben, a közeljövőben is figyelni. Amennyiben ez a törvényjavaslat elfogadásra kerül, márpedig feltételezem a kormánytöbbségből adódóan, hogy elfogadásra kerül, akkor pedig a végrehajtását és a felhasználását felügyelni fogjuk 2018-tól már kormányra kerülve, addig pedig ellenzékből.
(16.50)
Természetesen ilyen probléma onnantól kezdve fel sem merülhet, hogy ki és milyen hátrányos megkülönböztetéssel és milyen negatív módon használja fel ezeket az adatokat. A turizmus fejlesztése mindenkinek, aki itt a magyar parlamentben ül, politikai pártállástól függetlenül egyaránt érdeke, hiszen a magyar gazdaság egyik húzóágazatáról van szó. Különösen nálunk, a balatoni régióban ez talán még nyomatékosabban kijelenthető. Ha a fejlesztési források rendelkezésre állnak, jócskán lenne mit fejleszteni, jócskán van olyan terület, ahol bizony fejlesztésre szorulunk.
Azt gondolom, hogy a közeljövőben ezeknek a fejlesztéseknek meg is kell valósulniuk, ha komolyan gondoljuk azt, hogy a turisztikában Magyarországon a jövőben nagyobb stratégiában, nagyobb lehetőségek terén, nagyobb gazdasági potenciálban gondolkodunk. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)
