DR. RÉPÁSSY RÓBERT
DR. RÉPÁSSY RÓBERT
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A Nemzeti Emlékezet Bizottságát az Alaptörvény negyedik módosítása hozta létre.
Az Alaptörvényünk U) cikke (3) bekezdésében így rendelkezik: „A kommunista diktatúrával kapcsolatos emlékezet állami megőrzése érdekében Nemzeti Emlékezet Bizottsága működik. A Nemzeti Emlékezet Bizottsága feltárja a kommunista diktatúra hatalmi működését, a kommunista hatalmat birtokló személyek és szervezetek szerepét, és tevékenysége eredményeit átfogó jelentésben, valamint további dokumentumokban közzéteszi.” Nem véletlen, hogy az Alaptörvény negyedik módosítását a hazai és a nemzetközi baloldal, nem túlzás azt állítani, hogy gyűlölettel fogadta, hiszen az Alaptörvény negyedik módosításának U) cikke határozza meg a kommunista bűnökért való felelősséget.
Tisztelt Ház! Az előttünk fekvő törvényjavaslat a Nemzeti Emlékezet Bizottságáról szóló 2013. évi CCXLI. törvényt kívánja módosítani. A Nemzeti Emlékezet Bizottságáról szóló törvényt az Országgyűlés több mint három évvel ezelőtt fogadta el, ezért indokolt, hogy áttekintsük a módosítás szükségességét, és képviselőtársammal, Gulyás Gergely frakcióvezető úrral a törvény módosítására teszünk javaslatot. Mégpedig a Nemzeti Emlékezet Bizottsága testületi jellegének megtartása mellett az elnök - hogy úgy mondjam - adminisztratív hatásköreinek növelését és egyben az elnök felelősségét is szem előtt tartja ez a törvényjavaslat.
A javaslat szerint továbbra is testületként működik a Nemzeti Emlékezet Bizottsága, azonban bizonyos esetekben az elnök többletjogokat kap a munkaszervezés, a hatékonyság érdekében. A bizottság ügyrendjére, napirendjére, a bizottság által vezetett munkacsoportok összetételére és a bizottság, valamint a hivatal éves kutatási munkatervére most a testület tesz javaslatot, tehát az elnök javaslatait, az elnök döntéseit a testület elutasíthatja. Azonban szükség van arra, hogy mégiscsak valaki kijelölje az ütemezett kutatási munkatervet és az ütemezett feladatokat annak érdekében, hogy a Nemzeti Emlékezet Bizottsága az Alaptörvény szerinti alkotmányos feladatát teljesíteni tudja.
Ezért az elnök a hatékony működés érdekében a jövőben meghatározhatná a munkacsoportok összetételét, az általuk ellátandó feladatokat és az éves kutatási munkatervet, valamint a bizottság ügyrendjét. Továbbá, mivel a Nemzeti Emlékezet Bizottságának hivatala is működik, a hivatal alapító okiratát, illetve szervezeti és működési szabályzatát is az elnök határozná meg, ahogy a hivatali munka ütemét vagy az előre látott kutatómunkák ütemezését is az elnök fogja meghatározni. Természetesen ebben kikéri a tagok véleményét is, azonban valakinek végső soron döntést kell hoznia. Az elnök a hatékony működés érdekében a jövőben kutatási munkacsoportokat hozhat majd létre.
A bizottság külső szakértőket vehet igénybe, de a külső szakértőkkel kapcsolatos pénzügyi kötelezettségvállalás tekintetében nem volt eddig egyértelmű az elnök egyszemélyi felelőssége, hiszen a bizottság tagjai is igénybe vehetik ezeket a szakértőket, de az elnöknek a bizottság és hivatalának költségvetését általánosságban is figyelemmel kell kísérnie. Az elnök felel a Nemzeti Emlékezet Bizottságának költségvetéséért. Ezért szükség van arra, hogy a szakértők igénybevételénél, különösen, ha az pénzügyi kötelezettségvállalással jár, az elnöknek nagyobb beleszólása legyen, lényegében egy hozzájárulás szükséges a jövőben az ilyen munkák megrendeléséhez. Ezen túlmenően pénzügyi tekintetben szükséges utasítási jogot is adni az elnök számára.
A törvényjavaslat további rendelkezései az elnökhelyettes lemondása szabályainak pontosítása, mert eddig nem volt teljesen egyértelmű itt a normaszöveg.
A tudományos kutatómunkákról szóló éves jelentések struktúráját a jelenlegi jogszabály nem kellő módon határozza meg, nem célravezetően határozza meg, túlságosan is kötött az éves jelentések formája, ezért itt a formát megváltoztatná, eltörölné a bizottság, legalábbis az eddigi formát eltörölné a bizottság számára az új törvényjavaslat. Ez azt jelenti, hogy sokkal olvasmányosabb, sokkal - hogy úgy mondjam - népszerűbb formában is tudja a jelentéseit megjelentetni a bizottság, tehát nem kell szükségszerűen valamilyen merev, szigorú jogi kötöttséghez alkalmazkodnia.
(11.40)
A bizottság az alaptevékenységéhez kapcsolódóan megbízási szerződést köthet bizonyos személyekkel, azonban a Nemzeti Emlékezet Bizottságáról szóló törvény egy feltételhez köti, hogy kiket alkalmazhat csak a Nemzeti Emlékezet Bizottsága vagy a hivatala. Mégpedig azokat, akik semmilyen módon nem vettek részt az állampárti szervezetek működtetésében.
Ezzel van némi probléma. Az első probléma az, hogy a hivatal alaptevékenységébe tartozó, például takarítói tevékenységre is kiterjed ez a foglalkoztatási tilalom, tehát nem sok értelme van annak, hogy olyan munkatársakat, hogy úgy mondjam, fizikai munkatársakat ne lehessen foglalkoztatni, akik esetleg korábban valamilyen kapcsolatban álltak a hivatal tevékenységével vagy most a Nemzeti Emlékezet Bizottsága által vizsgált tevékenységbe tartozó szervezetekkel.
Ugyan ennek nem sok gyakorlati jelentősége van, pusztán annyi, hogy nyilatkozatot kell tetetni még egy takarítóval is. Azonban - hogy úgy mondjam - az értelme megkérdőjelezhető ennek az előírásnak. A jövőben tehát ezt a nyilatkozattételt kizárnánk, vagy pontosabban, nem lenne szükséges, különösen az 1972. február 14-ét követően születettek esetében, akik, mondjuk úgy, hogy a rendszerváltozáskor még nem töltötték be a 18. életévüket, hiszen a törvény most előírja az ő esetükben is a nyilatkozattételt, és egy foglalkoztatási akadályt képezne az esetükben, ha nem tesznek nyilatkozatot. Nincs szükség arra, hogy olyan személyek esetén, akik 1972. február 14-e után születtek - hangsúlyozom, utána születtek -, tehát akik a rendszerváltáskor még nem voltak 18 évesek, az ő esetükben egy összeférhetetlenségi nyilatkozatra kötelezze a törvény az adott személyeket.
A sajtóban láttam, hogy izgalmat váltott ki az a szabályozási javaslat, amely szerint a Nemzeti Emlékezet Bizottságának tevékenységi körébe tartozó és a kutatás szempontjából fontos szervezetek egykori tagja, tisztségviselője vagy foglalkoztatottja teljes mértékben kizárt a Nemzeti Emlékezet Bizottságának tevékenységéből. Márpedig a Nemzeti Emlékezet Bizottságának napi gyakorlata alapján azt kell hogy mondjuk, hogy kénytelenek olyan személyektől is információkat szerezni, aki egykor az általuk vizsgált szervezetek tagja, tisztségviselője vagy foglalkoztatottja volt. Hogy úgy mondjam, a még élő tanúk bevonása ebbe a feltáró munkába elengedhetetlen.
Tehát ezért szükséges itt is megfontolni, hogy ha ezért valamilyen megbízási szerződést kell létrehozni, akkor ne legyenek kizárva az ilyen személyek a Nemzeti Emlékezet Bizottságával való együttműködésből; nem lehet. Természetesen egyetlenegy történelmi kutató vagy történeti kutatómunkából sem hiányozhatnak azok az információk, amelyeket olyan személyek tudnak rendelkezésre bocsátani, akik közvetlenül tapasztalatot szereztek, mondjuk, az állampárt működésében.
És itt nemcsak arra kell gondolnunk, hogy ezek valamifajta állambiztonsági szervezetben vettek részt, hanem sokkal inkább arra kell gondolnunk, hogy egykori párttagok - ne felejtsük el, több mint 800 ezer volt belőlük - információjára, az állampárt és a pártállam működésével kapcsolatos információra is szüksége lehet a Nemzeti Emlékezet Bizottságának.
Szeretném hangsúlyozni, hogy nem erkölcsi kérdés, hanem pusztán praktikus kérdés, hogy vajon az ilyen személyek mint megbízottak részt vehetnek-e a Nemzeti Emlékezet Bizottságának forrásmunkájában. Hangsúlyozom, hogy nem ők fogják összeállítani a jelentéseket, nem ők fogják értékelni az információkat, hanem történészek, szakavatott történészek és természetesen a Nemzeti Emlékezet Bizottságának tagjai, akikre viszont szigorú összeférhetetlenségi szabályok vannak az egykori állampárti szervezetekben való részvétel tekintetében. Tehát nem kerülhet nyilvánosságra olyan adat, amit ezek az alkotmányosan is az összeférhetetlenséget vállaló személyek ne ellenőriztek volna. Tehát véletlenül sem arról van szó, hogy egykori párttagok, párttitkárok fogják írni ezeket a jelentéseket, hanem csak arról van szó, hogy az ő esetükben a tőlük származó információkra is szüksége van a Nemzeti Emlékezet Bizottságának.
Természetesen, ha a tisztelt Országgyűlés úgy gondolja, hogy ezeket a személyeket továbbra is ki kell zárni ebből a tevékenységből, az ugyan megnehezíti a bizottság munkáját, de nem teszi lehetetlenné. Tehát nyilván lehet úgy is információkat szerezni, amelyek közvetett információk erről az állampárti működésről, de azt gondolom, hogy a közvetlen információk szükségeltetnek ahhoz, hogy a Nemzeti Emlékezet Bizottsága hatékonyan tudja elvégezni a munkáját.
Én még egyszer azt mondom, hogy ez nem sarkalatos kérdése ennek a törvénynek. Az előterjesztők úgy tekintenek rá, hogy amennyiben az Országgyűlés szerint itt valamifajta megszorítást kell továbbra is alkalmazni, akkor erre nyitottak vagyunk, de kérem önöket, hogy a józan ész szerint mérlegeljék ezt a javaslatot.
Mindenütt előfordulhatnak bűnbánó pentitók, akik elmondják, hogy hogy működtek ezek a szervezetek, és ezeket a bűnbánó pentitókat - vagy nem is tudom, minek nevezzem, nevezzük egyszerűen csak élő tanúknak -, ezektől az élő tanúktól származó információkat nem lenne szabad kizárni a kommunista diktatúra múltjának feltárásából.
Tisztelettel kérem a Házat, hogy fogadja el az általunk beterjesztett törvényjavaslatot. Köszönöm a szót. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
