SZILÁGYI GYÖRGY
SZILÁGYI GYÖRGY
SZILÁGYI GYÖRGY (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Itt az ügynöklisták szóba kerültek. Azt azért ne felejtsük el, hogy amikor az MSZP követeli az ügynöklisták nyilvánosságra hozatalát, akkor fölmerül a kérdés, hogy amikor kormányon voltak, akkor vajon miért nem volt ennyire fontos számukra ez a kérdés.
Mesterházy Attila azt mondta, hogy az ügynöklisták nyilvánosságra hozatalával kapcsolatosan a társadalmi igény csökken. Úgy érzem, ebben sajnos igaza van a képviselő úrnak. De pont ezért van az Országgyűlésnek és a különböző bizottságoknak nagyon nagy felelősségük abban, hogy ne csökkenjen ez a társadalmi igény, hiszen úgy gondolom, tartozunk ebben az országban az igazságosságnak és az áldozatoknak annyival, hogy feltárjuk a múltat. De feltárjuk, és nem megpróbáljuk elmismásolni, nem megpróbáljuk szelektálva nyilvánosságra hozni ezeket a dolgokat. Úgy gondolom, rég meg kellett volna tenni ezeket a lépéseket, rég igazságot kellett volna szolgáltatni ebben az országban.
(12.30)
Rég meg kellett volna adni az áldozatoknak azt a tiszteletet. És amikor áldozatokról beszélünk, akkor ne felejtsék el, képviselőtársaim, hogy nemcsak halottakról van szó, nem csupán a bebörtönzöttekről van szó, hanem még a mai napig szinte Magyarországon minden családot érinthet. Minden család áldozata lehet a kommunizmusnak, hiszen voltak olyan, akkor fiatal emberek, akik nem tudtak teljes életet élni, mert éppen a szüleik bizonyos listákon voltak rajta, és nem tanulhattak tovább; nem lehettek, mondjuk, orvosok, nem lehettek ügyvédek vagy bármi más. Egy teljesen más életet élhettek volna. Ők ugyanúgy áldozatok. Tehát tartozunk minden egyes áldozatnak azzal, hogy valódi igazságot szolgáltatunk, hogy feltárjuk a múltat.
De nem úgy, mint ahogy azt önök elképzelik. Ezt már képviselőtársam elmondta, és majd én is foglalkozni fogok vele a normál felszólalásomban. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban.)
