DR. RÉPÁSSY RÓBERT
DR. RÉPÁSSY RÓBERT
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Bízom benne, hogy ez az összesen kettő szakaszból álló törvényjavaslat nem fog nagy vitát kiváltani. A törvényjavaslat egy olyan, korábban általunk elfogadott törvényt módosít, az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvényt, amely az elektronikus ügyintézést általános jelleggel kötelezővé tette azoknál a szervezeteknél, ahol az e-ügyintézés biztosításához szükséges feltételek rendelkezésre állnak.
Nyilván nem elsősorban a szervezetek érdeke, tehát a közigazgatás vagy más szervezetek érdeke az e-ügyintézés, hanem alapvetően a polgárok érdeke az, hogy minél gyorsabban és hatékonyabban tudják az ügyeket intézni. Tehát az elektronikus ügyintézés - bár kétségtelenül vannak technikai feltételei, amelyeket meg kell teremteni - jelentősen gyorsíthatja a közigazgatást, és jelentősen gyorsíthatja mindazokat az ügyfajtákat, ügyintézést, amelyre az elektronikus ügyintézés szabályai kiterjednek.
Ezen túlmenően egyébként európai uniós irányelvek is előírják ezt számunkra, de önmagában az elektronikus ügyintézés mind a közigazgatásban, mind az igazságszolgáltatásban, mind az élet bármely más területén - gondoljanak csak arra, hogy mondjuk, telekommunikációs szolgáltatások igény-bevételénél vagy más szolgáltatások igénybevételénél is - az elektronikus ügyintézés igen elterjedt már és igen széles körű. De a javaslat arról szól, hogy előállhat olyan helyzet, hogy egyes állami szervek még nem tudják biztosítani az elektronikus ügyintézésnek azt a szintjét, azt a biztonságát, ami ahhoz szükséges, hogy az állampolgárok is biztonságosan intézhessék az ügyeiket. Ezt a törvényjavaslat úgy fogalmazza meg, hogy vannak olyan szervezetek, akik önhibájukon kívül akadályozottak abban, hogy az e-ügyintézés feltételeit biztosítsák. Nos, azt javasoljuk, hogy a kormány rendeletben határozhassa meg azokat az elektronikus ügyintézést biztosító szerveket, amelyek a törvényben foglalt feltételeket önhibájukon kívül nem tudják teljesíteni, tehát önhibájukon kívül akadályozottak abban, hogy az e-ügyintézés feltételeit biztosítsák.
Ennek a rendeletnek az lenne a jelentősége, hogy ezekben az esetekben nem általánosan kötelező az elektronikus ügyintézés ezeknél az ügytípusoknál. Ez persze nem azt jelenti, hogy ez örökérvényűen így történne, ez csak egy átmeneti állapot lehet, csak átmenetileg határozhatja meg a kormány azokat a szervezeteket, amelyeknél az elektronikus ügyintézés nem biztosított. Hangsúlyozom, hogy ez nem elsősorban a szervezetek, az érintett szervezetek érdeke, mert az érintett szervezetek érdeke az, hogy minél hamarabb biztosítani tudják az elektronikus ügyintézés feltételeit, hanem elsősorban az állampolgárok érdeke az, hogy zökkenőmentesen és világosan tudjanak információt szerezni arról, hogy mely szervezetek-nél teljesülnek az elektronikus ügyintézés feltételei.
Gondoljunk csak abba bele, senkinek sem érdeke, hogy lassú szerverek és leterhelt elektronikus ügyintézési lehetőségek mellett az állampolgárok azon bosszakonkodjanak, hogy nem tudják igénybe venni ezeket a szolgáltatásokat. Tehát szükség van arra, hogy a kormány, ha ez a helyzet előáll, akkor egyes szervezeteket ebbe a bizonyos akadályozott, az elektronikus ügyintézés szempontjából akadályozott körbe soroljon.
Tisztelt Ház! Fontos szabály, hogy a kormány a rendeletben meghatározza az akadályozottság időtartamát is, tehát nyilván, ahogy mondtam, nem lehet állandósítani ezt a helyzetet, hanem a törvény-től, tehát az elektronikus ügyintézésre és a bizalmi szolgáltatások általános szabályaira vonatkozó törvény-től főszabályként nem lehet eltérni, csak átmenetileg lehet ezt az akadályozottságot megállapítani. Kérem tisztelettel, hogy fogadják el a törvényjavaslatot. (Taps a kormánypártok soraiban.)
