GŐGÖS ZOLTÁN,
GŐGÖS ZOLTÁN,
GŐGÖS ZOLTÁN, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm, elnök úr, a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Azzal szeretném kezdeni, hogy van most előttünk egy olyan törvény, ami hál’ istennek, úgy került be a rendszerbe, ahogy általában a törvényeknek kellene: kormányzati előterjesztéssel és nem önálló indítvánnyal. És van benne egy megjegyzés, hogy érdekképviseletekkel egyeztetve van. Én ezt próbáltam lecsekkolni, ebben 17 darab törvénymódosítás történt meg és nyolcig jutottunk el az érdekképviseletekkel, ami egyeztetve volt. Lehet, hogy volt olyan érdekképviselet, amivel az összes, de mind biztos nem.
Ami a legnagyobb baj, hogy nem volt egyeztetve az MVH-t - én így mondom, mert az az egyszerűbb -, a támogatási szervet érintő változtatások sem, ami azért eléggé húzós történet ebben. És én nyilván nem fogom semmilyen politikai síkra terelni ezt a vitát, de minden olyan kritikai elemet el fogok mondani, ami szerintem hibás ebben a törvénymódosításban - vagy hibás, vagy felesleges.
Fel kell tennünk a kérdést, hogy ha még hatályba se lépett az Ákr. - ugye, most január 1-jével fog majd elvileg hatályba lépni, a Ket. akkor szűnik meg -, de most egy területet, pontosabban kettőt, mert az ingatlannyilvántartás idetartozik, egy az egyben kivesz ennek a hatálya alól, akkor meg minek kellett? Akkor ágazati törvényeket kell csinálni, akkor nem kell azt mondani - hozzáteszem, hogy az Ákr. korrekciója vagy annak a végrehajtása vagy elfogadása egy pozitív dolog volt, ügyfélbarát, nagyon sok változás volt benne a hivatalokat érintően, na most, ami eddig változás volt, azt ez a törvény visszacsinálja. Tehát én azt gondolom, hogy a támogatási szervnek nagyon komoly olyan jogosítványokat ad, ami időnként szerintem felesleges. Mondhatom úgy is, hogy ezzel a törvénnyel az agráriumot egy az egyben kivették az Ákr. alól, illetve az ingatlannyilvántartáson keresztül a lakosságot is. Tehát azt a részt el lehet felejteni. Tehát ami annak pozitív eleme volt, az most nincs.
A támogatási rendeletek kapcsán különösen aggályos, hogy azt például abszolút nem szabályozzuk. Tehát magyarul, a pályázatoknál az teljesen hiányzik. Tehát a pályázati időszak, amikor ugyancsak kellene valamilyen szabályozás, hogy mégis meddig lehet húzni egy pályázatbírálást, egy olyan időszakban, amikor eszement módon változik a gazdasági környezet és például drágulnak az árak… - meddig lehet elhúzni egy bírálatot, hogy meddig tud egy vállalkozás boldogulni azzal, hogy akár évek vagy másfél-két év egy bírálat.
A másik, hogy igazából semmilyen szankció nincsen, ha a hivatal nem tartja be a határidőket. Tehát ebben a törvényben leírva olyan nincsen, hogy most nem tartjuk be a határidőt, de akkor mi történik. Ebben erre gyakorlatilag utalás nincs. Hozzáteszem, hogy az ingatlannyilvántartás meg a Ket. eddig is eltért, de most mi úgy tekintettük, hogy az Ákr. bevezetése ezt kezelte, most ez is visszacsinálásra kerül. Ugye, a 21 napos korábbi Ket.-es határidőről már az Ákr. is lemondott. Most itt újabb hosszabbítások vannak, akár végtelen ügyintézési határidők is. Majd mondok ebből egy-kettőt.
Ha részletekbe mennék, akkor mindjárt a legelső az illeték. Azt, gondolom, hogy államtitkár úr is elismeri, hogy annak az Ákr.-hez semmi köze nincs, tehát annak a paragrafusnak. Az azt jelenti, hogy múlt héten elfogadtunk egy törvényt, ami rossz, mert egylábas lett. Betettük azt ugyan, hogy illetékmentes lesz akkor is, hogyha valaki a társaságának adja használatra a földet, csak közben azt a lábat nem módosítottuk, hogy erre csak őstermelő, kistermelő jogosult. Most ez ezt kiveszi. Tehát ilyen értelemben ez rendben van, csak ennek ehhez a törvényhez például semmi köze nincs. De miután, mondom, már van 16, ezért a 17.-et elbírta.
Azt is szeretném mondani - meg is tudom majd nézni pontosan, elfelejtettem a paragrafusszámot felírni -, a vízgazdálkodási törvénynek olyan paragrafusát módosítjuk, ami nincsen, tehát nincs olyan paragrafusa a vízgazdálkodási törvénynek. Mondjuk, ez is egy pikáns ügy, de erre nyilván nem államtitkár úrnak kell figyelnie, hanem annak, aki ezeket írja.
Ingatlannyilvántartási törvény: ami egy érdekes változás, hogy a tulajdonilap-másolaton fel kell tüntetni, hogy a földhasználati nyilvántartásban kinek a használatában van, vagy nincs bejegyzett használója. Na most, ezzel óriási gond van, megmondom miért: mert ez a törvény is ad megint kiskapukat, hogy mikor nem kell bejelenteni. Ezzel megtévesztjük a földtulajdonosokat, ugyanis kikér egy tulajdoni lapot, az van benne, hogy nem szerepel a földhasználati nyilvántartásban, tehát nincs földhasználati nyilvántartás.
(17.20)
De egyébként mégiscsak van használója, mert valamilyen más eljárással mégis mentesítettük ez alól a nyilvántartás alól, tehát szerintem azt kellene átgondolni, és ez egy régi história, ebbe mi is beleszaladtunk egymilliószor, hogy egyáltalán miért van szükség a földhasználati nyilvántartásra, azon túl, hogy nyilván bele lehet vele avatkozni a földtörvény folyamatába, de hogy ennyi kivétel mellett, amikor már minden kivétel, most már az is kivétel lehet, hogy a jegyző ad ki egy okiratot, amit két tanúval leigazolnak, és akkor azt mondja, hogy akkor jogos a földhasználat. Ez az a módszer, mint ami régen volt, hogy tanúkkal lehetett igazolni a nyugdíjjogosultságot. Tehát ha már ilyenekkel is megyünk, akkor viszont szerintem ennek az egésznek az égvilágon semmi értelme nincsen, tehát hogy egy ilyen rendszert fenntartsunk.
Egyébként is ez egy ’97-ben kialakult rendszer korrekciója lett, és szerintem az uniós csatlakozással ennek igazából semmi értelme nincsen, ugyanis az Uniót nem érdekli a jogosultság. Őt egy dolog érdekli, hogy a terület meg legyen művelve. Őt az sem érdekli, hogy azt a tulajdonos műveli, az sem érdekli, ha más. Szerintem érdemes lenne ettől megszabadulni. Ráadásul nem kellene a kettőt összekeverni, mert magának a földhasználatnak ehhez az ingatlannyilvántartási ügyhöz szerintem az égvilágon semmi köze nincs. Egyébként a tulajdonosok általában tudnak azért erről, mert nyilván ők kötik a szerződéseket, de én továbbra is azt gondolom, hogy ezzel meg lehet őket téveszteni, ha ez így marad.
A jelzálogjogosultat értesíteni kell a tulajdonosváltozásról. Ha most már rátettük a tulajdoni lapra a földhasználót, akkor őt miért nem? Ez egy fontos ügy, hogy most ő is tudjon arról, hogy tulajdonosváltozás történt. A törvénybe szerintem, ha már így marad, ezt bele kellene tenni, hogy ne csak a tulajdonost értesítsük tulajdonosváltozásnál, hogy meg van terhelve, hanem a használót is értesítsük. Gondolom, világos, amit szeretnék mondani ezzel kapcsolatban.
A támogatási törvényre visszakanyarodva én továbbra is úgy gondolom, hogy ezt nem kellett volna így, egy az egyben kivenni az Ákr. alól. Nyilván ezer indok volt. Ez korábban is külön törvény volt, én ezt elfogadom, de szerintem ez így nem egészen fair az ügyfelek szempontjából.
A pályázatoknál nincs ügyintézési határidő, erre utaltam. Valamit itt is ki kell találni, mert ez nem jó. Nincs garancia, sőt kibúvókat ad a határidők alól. Van egy érdekes dolog benne. Azt írja, hogy felfüggesztheti az eljárást a szerv, hogyha társhatóságoktól kell adatot beszerezni - hát, ez majdnem mindig így van! Tehát ha például az ENAR-ból szed át adatokat, arra az időre felfüggeszti az eljárást, és utána nincsen megkötve, hogy ezt mennyire időre lehet felfüggeszteni, és a társhatóságnak meg nincs megkötve, hogy mennyi idő alatt kell adatot szolgáltatni. Tehát erre mondom azt, eljuthatunk oda, hogy végtelen határidőket alkalmazunk.
Én most direkt szélsőséges dolgokat mondok, de higgyék el, ez korábban is probléma volt, hogy magyarul, egy kicsit az állam az államban volt az MVA; akkor MVA-nak hívtuk, most meg támogatási szervnek hívjuk.
87. § 40/A.: ha a jogutód kiléte vitás, felfüggeszti az eljárást maga a szerv. Én azt gondolom, ez rendben van. Egyéb esetben meg felfüggesztheti. Tudják azt a mondást, hogy a magyar embernek három indoka van az ivásra: öröm, bánat meg egyéb. De mi az egyéb? Mert ez megint egy olyan gumiszabály, amire azt mondja, hogy ez az egyéb, és akkor mit kezd ezzel a derék delikvens? Nem beszélve arról, és ez azért már veszélyesebb pálya, hogy abban az esetben, hogy ha ez a jogutódlás három évnél tovább tart, akkor elveszíti a jogutód a támogatást. Ez meg totálisan szembemegy az uniós joggal, mert ilyen nincs. És azért gondoljuk végig, hogy hány helyen lehet, mondjuk, örökösödési vita, ami nem zárul le három év alatt. Ide be van írva gyakorlatilag az, hogy három évig ügyfél az ügyfél, a jogutód. Ezt ebből el kellene felejteni, államtitkár úr, mert ez nem olyan gyakori történet, de azt nem tehetjük meg, hogy az európai uniós szabályozással ilyen nyíltan szembemegyünk, ugyanis az a támogatás az örökösnek jár. Nincs pardon, ha nem három év múlva, akkor öt év múlva. Teljesen mindegy, hogy mikor.
Az is izgalmas, hogy ez az egész törvénycsomag végig támogatási szervről beszél, majd egyszer csak beugrik a Kincstár. Ezt meg szerintem vegyék ki belőle, ugyanis én most értem, hogy a támogatási szerv most jelenleg a Kincstár, de mi van akkor, ha nem az lesz? Tehát ezt mindenképpen ki kellene szedni, mert szerintem ez fából vaskarika így. Nem kellene ezt bennhagyni, mert ez nem jó.
Említettem, hogy a 90. §-nál van az, hogy ha más szervtől kell beszerezni adatokat, az az ügyintézési határidőt módosítaná; erre már utaltam.
A költségvetési forrás biztosításának időtartama is felfüggesztő hatályú a rendszerben - ezt meg nem értem. Ugyanis szerintem a Kincstár anélkül, hogy nincs mögötte fedezet meg forrás, nem fizethet. Mondjuk, egy állatjóléti támogatást akkor lehet egyáltalán meghirdetni, ha amögött ott a fedezet. Magyarul, ez a paragrafus számomra nem érthető, mert ebben a rendszerben ennek semmi értelme nincs így, mert lehet, hogy most extrém esetben mégiscsak előfordulhat, de én nagyon kétlem, hogy úgy hirdet meg bárki, ez lehet akár uniós forrás vagy lehet hazai forrás, és azért mondtam pont az állatjólétit, mert annak egy része hazai forrás, régebben nagyobb volt, de most már az is inkább uniós, mert azt nem lehet, a Kincstár addig úgysem csinál semmit. Magyarul, amit mondtam, hogy én azokról beszélek, ami szerintem felesleges, mert ez biztos hogy nem kell.
Van itt megint egy szösszenet, hogy a szervnek 70 napja van elbírálni a fellebbezést. Ez akkor is igaz, ha mondjuk, egy adat rossz, de 15 napja van az ügyfélnek, hogy beadja. Ilyen különbséget nem kellene tenni. Tehát akkor vagy az ügyfélét is meg kell emelni, vagy pedig a másikat is levinni, mert ez így nem fair.
Ráadásul van egy probléma. Az van, hogy vita esetén 30 nap után bíróságra mehet az ügyvéd, utána 70 napig bírálják el a fellebbezését. Akkor ha 30 nap után nem megy bíróságra, akkor bukott a mutatvány, legalábbis ez az én értelmezésemben így van. Tehát ezt megint csak nem kellene ebbe berakni, ez nem egy ügyfélbarát dolog.
Ami viszont szerintem megint csak totálisan felesleges, mert nincsen úgymond az agrárium rendszerében, de még a földhivataloknál sem, hogy fellebbezni csak formanyomtatványon lehet. Államtitkár Úr! Ezt vegyék ki belőle, ez tök felesleges! Erről egy csomó ember nem fog majd értesülni, és ez az alapvető indoka lesz az elutasításnak. Tehát szerintem ezt csak azért tette bele a hivatal, mert ez lesz az a pont, amire senki nem fog figyelni, hogy le kell tölteni majd egy formanyomtatványt, és utána ha a formanyomtatvány nem olyan vagy nem az, akkor hiába jogos a fellebbezés, bukott az egész.
És akkor végezetül szeretnék felolvasni valamit. Ez a 161. § 11/A. §-a: „A Földforgalmi törvény 13. § (1) bekezdése szerinti, a föld használatának más részére át nem engedése iránti kötelezettségvállalás megsértésével kötött szerződés semmis.” Na, ezt akkor még háromszor el kellene olvasnom, hogy ebből nagyjából értsem, mi ez. Én nagyjából kisilabizáltam, és ez még egy helyen előjön. Tehát ez arról szól, hogy ha valaki mégis átengedni a földhasználatot, annak ellenére, hogy ő úgy nyilatkozott, hogy ő maga használja, mondjuk, 18 év után, mert beteg lesz, akkor az eredeti szerződést meg kell szüntetni. Hát, azért ennél nagyobb röghöz kötöttség Werbőczy alatt se volt! Tehát ezen megint el kellene gondolkodni, hogy most akkor milyen határidőig van ez. Mert értem én, hogy mondjuk, egy-két évig, vagy odatenni, hogyha nem indokolt, de azért vannak objektív ügyek, amikor az van, hogy mondjuk, valaki beteg lesz, nem tudja csinálni.
Az a másik, hogy talán magyarul kellene leírni, mert én egyszer-kétszer elolvastam, amire leesett, hogy itt körülbelül miről van szó. Ezt csak azért mondom, államtitkár úr, mert ezt emberek fogják olvasni. Tehát magyarul én értem, hogy ennek az a lényege, hogy ha egyszer valaki azért vehetett földet, mert ő nyilatkozott, hogy ő mint kistermelő vagy őstermelő használni fogja, utána meg tojik rá magyarul, akkor legyen semmis a szerződés, és akkor induljon valami, akkor volt ott más jelentkező, vagy mit tudom én, akkor legyen például az egy másik dolog. Csak erre azért akkor is kellene valami épeszű határidőt leírni, vagy a vhr.-ben valamit leírni, hogy mikor van ez, mert ez megint egy gumiszabály, tehát azért erre vigyáznunk kell, hogy az állam ne avatkozhasson be kétoldalú szerződésekbe, mondjuk, egy ilyen egyszerű korrekciós ügy miatt!
Úgyhogy azt gondolom, én a szándékot értem. Azt is értem, hogy itt próbálkoztak, mert van azért benne ügyfélbarát intézkedés. Nyilván nekem az nem dolgom, hogy azokat soroljam, de van benne, ez vitathatatlan. De így, ebben a formájában ez a törvény számunkra biztos, hogy nem elfogadható, úgyhogy ezen még dolgozzanak meg gondolkodjanak egy kicsit, államtitkár úr! Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a Jobbik és az LMP padsoraiból.)
