BANGÓNÉ BORBÉLY ILDIKÓ,
BANGÓNÉ BORBÉLY ILDIKÓ,
BANGÓNÉ BORBÉLY ILDIKÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársak! Tisztelt Államtitkár Asszony! A javaslat lényege, hogy a babakötvény a határon túl született gyermekek után is igénybe vehető legyen, és külföldön is igénybe vehetik majd azt. Ennek érdekében bevezetik a „belföldi gyermek” és a „külföldi gyermek” fogalmakat. Külföldi az a gyermek, akit itthon anyakönyveztek, illetve olyan nem magyar állampolgár, aki a szomszédos államokban él és magyarigazolvánnyal rendelkezik, ha esetében elveszítené a magyar állampolgárság felvételével a lakóhely szerinti állampolgárságát.
Hasonlóan szétválasztják a szülő fogalmát. Külföldi szülő az, aki külföldi gyermek szülője. Itt meg kell jegyeznem, hogy szerintem azért lesznek problémák a rendszerben, mert ma Magyarországon előfordul, hogy van olyan, hogy a külföldön született gyermekeket egy évig nem tudják anyakönyvezni itthon, úgyhogy a rendszeren kell még segíteni; vagy ha netán - a sajtóból értesültünk róla - vannak olyanok, amikor hazatértek külföldről, külföldön munkát vállaltak, majd úgy döntenek, hogy hazajönnének, akkor van olyan, hogy több mint fél évig nem tudják a szükséges iratokat itthon beszerezni, mert a hatóság nem képes arra, hogy a rendszert kezelje.
Ez a javaslat alapvetően a 2017. június 30. után született gyermekekre vonatkozik. Az ő esetükben automatikusan kerül az első átutalási összeg a számlájukra. A korábban születetteknek csak abban az esetben, ha a szülő befizetett 25 ezer forintot, ahogy a babakötvény 2006-os bevezetése előtti gyermekek esetében.
Új elem, hogy a külföldi gyermekek életkezdési letéti számláján jóváírt állami támogatás mértékéről a Kincstár évente értesítést küld ki. Itt meg kell jegyeznem, hogy a Magyarországon született gyermekek miért nem kapnak ilyen értesítést, hogy a számlájukon mennyi pénz van. Megfontolandó lenne, hogy ezt az itthoni szülőknek is kellene tudni.
Korábban passziválásra kerültek a külföldre költözött gyermekek számlái. Most törlésre kerül a külföldre település idejére korábban érvényben lévő korlátozás, és a jövőben akkor is aktívak maradnak a számlák, és a befizetés is jóváírható rajtuk. Érdekes, hogy az indoklás nem tér ki arra a lényeges módosításra, ami viszont a sajtóhírekben szerepelt, miszerint eltörlik azt a korlátozást, hogy a pénzt csak tanulmányokra, lakhatásra, pályakezdésre, a gyermekvállalás feltételeinek megteremtésére vagy jogszabályban meghatározott más célra lehet majd fordítani. Új dolog, hogy a fiatal felnőttek 23 éves korukig kérhetik az életkezdési letéti számlán lévő összeg kifizetését.
Ahogy az indoklásban is szerepel, a kormány a gyermekvállalást ösztönző akcióterv részeként az életkezdési támogatást és a Start-számla-nyitás lehetőségét a nem Magyarországon élő magyar gyermekekre is ki kívánja terjeszteni.
Itt azért megállnék egy pillanatra a gyermekvállalást ösztönző programnál, mert itt néhány adatot hadd mondjak el. Jó néhány éven belül az egyik legnagyobb és legfontosabb probléma lesz Magyarországon, bár úgy hiszem, hogy ma is igazi probléma, de még súlyosabb probléma lesz a demográfiai helyzet. Néhány adatot hadd soroljak fel! 1975-ben - ha 100 évre visszamenőleg nézzük a születési adatokat, de én direkt a legmagasabbat választottam ki - 194 200 gyermek született Magyarországon. Ha megnézzük az adatokat, általában azt látjuk, hogy majdnem kiegyensúlyozott a fiúgyermekek és a lánygyermekek születése. A lánygyermekek felé való tolódás 1-2 százalékot jelent, 51-52 százalék 48 százalék arányában a fiúgyermekekkel szemben, de vegyük azt, hogy 50-50 százalék a születési arány. Akkor azt mondhatjuk, hogy 97 120 fiúgyermek és 97 ezer lánygyermek születhetett ’75-ben. (Sic!) Azért ’75-öt választottam ki, mert ez a korosztály most az utolsó pillanatban van ahhoz, amikor még gyermeket vállalhat, 42 évesek.
De nézzünk meg egy másik adatot: 1998-ban volt az első év, amikor 100 ezer alá ment a gyermekszületésszám. Akkor 97 304 gyermek született, ami azt jelenti, hogy 48 652 fiú és a fele lány. Fogom mondani, hogy miért érdekesek ezek az adatok. Majd 2008-ban újra 99 149 gyermek született. Ez volt az utolsó év, amikor a közelébe kerültünk a 100 ezres születésszámnak, majd 2010-ben alig haladta meg a 90 335-öt, ez a válság utáni időszak két éve. Látszik, hogy azonnal drasztikusan csökkent a születésszám. Majd 2011-ben 88 689 gyermek született. Ez az az év, amikor soha nem látott mélységekbe kerültünk gyermekszületésszámban, majd sikerült visszatornázni 91 ezerre, és 2017-ben 93 063 gyermek született, és az idei évben a mutatók azt mutatják, hogy újra csökkenés történt, újra csökkenni fog a gyermekszületésszám.
Azért érdekesek ezek az adatok, mert ha a ’85-öst nézem, akkor 130 200 gyermek született. Ez a korosztály most 32 éves. Ha azokat az adatokat nézzük, hogy kitolódik a nők szülési ideje, akkor pont most ez a korosztály az, amelyik az első vagy a második gyermeket most már megszüli. 1990-ben - 27 éves korosztály - 125 679 gyermek született.
Visszatérek 1975-re. 1975-ben 97 ezer nő született, 1990-ben 62 ezer és 2011-ben 44 ezer nő, ami azt jelenti, hogy ha 1,5-tel megszorozzuk, a mostani születési rátával, akkor 2035-2041 környékén 67 ezer gyermek fog születni Magyarországon, 65 ezer és 67 ezer gyermek.
(10.20)
Ha valami nagyon drasztikus pozitív beavatkozás nem történik az adott kormányok részéről, ez lesz a mi nemzetünk tragédiája. És az utóbbi években hiába kommunikálja a kormány, hiába kiabálja nap mint nap, hogy ők ennyi milliárdot költöttek és így költöttek - nem, tisztelt képviselőtársaim, nem volt sikeres a családpolitikájuk. El kell mondani, hogy sőt, nem is lesz sikeres, ha a számokat nézzük. És akkor itt újra bele kell abba is menni, ugyebár, amire ez a törvényjavaslat készült, 2018 a választások éve lesz, és kellene már valami kis támogatást adni a hazánkból elmenekült fiataloknak, akik, ugyebár, csak kalandvágyból mentek el Magyarországról, de mi nagyon jól tudjuk, hogy nem kalandvágyból, hanem megélhetési problémák miatt, sőt a legújabb felmérések szerint már a politikai helyzet az, ami nem tetszik a mostani fiatalságnak és középkorosztálynak; el kell mondani, hogy minden hatodik magyar megszületett gyermek külföldön születik. Sőt, most már nem Debrecen a második legnagyobb magyar város, hanem London, mert Londonban már többen élnek magyarok, mint Debrecenben.
Lényegében jól látjuk, hogy ezt a támogatási formát, amivel egyet lehet érteni, hogy minden magyar gyermeknek járjon ez a juttatás - lényegében kimondhatjuk, hogy ugyebár, 2006-ban került ez a támogatási forma bevezetésre, a szocialista kormány idején -, már régen meg lehetett volna tenni, ahhoz képest érdekes módon 2018 előtt tesszük meg; kellene némi kis pozitív javulás a kinn élő családoknak is.
Mivel egyre több gyermek születik külföldön, ezért nem mellékes az intézkedés költségvetési kihatása sem. A külföldön élő családok közül a csak magyar állampolgárságúak 2016-ban 14 ezer újszülöttet anyakönyveztek. Ez nem a teljes létszám, mert azt sejtjük, hogy a tényleges létszám ennél sokkal magasabb; hozzáteszem, hogy elég nehéz is megmondani, mert a kormány részéről elég nehéz, sok esetben ki kell perelni az adatokat. Írásbeli kérdéssel én magam is megtettem többször, hogy szerettem volna megtudni, hogy az utóbbi években hány gyermek született külföldön, és az EMMI-től azt a választ kaptam legutóbb is, hogy nem tudják megmondani, ehhez képest a KSH meg tud adatokat produkálni. Ezért nem értjük, és mondhatom azt, hogy legtöbb esetben maga a kormány gátolja azt meg, hogy adatokhoz juthassunk.
A kormány pedig a kiterjesztésre való hivatkozással emelte meg 600 millió forinttal a 2018-as költségvetés vonatkozó előirányzatát a törvényjavaslat tárgyalása során. Szeptember elején kérdeztem rá írásbeli kérdésemben, hogy mi a helyzet a beígért intézkedéssel, akkor beismerték, hogy még az előkészítés alatt áll az ügy. Hozzátették, hogy a kormány fontos célnak tartja az öngondoskodást, és hogy a szülők a gyermekeikről gondoskodjanak. Az Alaptörvény is rendelkezik róla, hogy a szülőnek kötelessége eltartani a gyermekét, a gyermeknek kötelessége eltartani a szüleit; a kormánynak meg kötelessége - ez már nincs benne az Alaptörvényben - lenne olyan megélhetést biztosítani, hogy mindenki ezt az alapvető jogát tudja biztosítani a szüleinek meg a gyermekeinek. Ennek eszközének tekinti a kormány a fiatalok életkezdési támogatását és a Start-számlát, amelyet 2012-2013-ban két lépcsőben megújított. Elsőként 2012 októberében szorosan összekapcsolta az állampapír-vásárlásokkal a konstrukcióját, így az állam által garantált biztos befektetési formát öltött, második lépésben pedig 2013 decemberétől a Start-számla kezelését egyszerűbbé tevő, legalább a gyermek 18. születésnapjáig kamatozó, 19 éves futamidejű állampapírral, babakötvénnyel került összekötésre a Start-számla.
Érdekes, bár teljesen támogatható, hogy eltörlik azt az amúgy is nehezen ellenőrizhető - ezt már említettem az imént - korlátozást, hogy a pénzt csak tanulmányokra, lakhatásra, pályakezdésre, a gyermekvállalás feltételeinek megteremtésére vagy jogszabályban meghatározott más célra lehet fordítani. Ugyanakkor meglepő, hogy a kormány más területen, például a legszegényebb gyermekek juttatásainál mindent utalványban ad, mindent számonkér, de a középosztályt is elérő juttatásoknál vagy a felső osztályt elérő juttatásoknál már ennyire nem bánunk szigorúan ezekkel a támogatási formákkal.
Módosító javaslatot fogunk benyújtani, ami arra vonatkozik, hogy ugyebár 2006-ban nyitották meg az első számlákat, a szocialista kormányzat vezette be, viszont ez az összeg, a 42 500 forint azóta nem változott. Azért aki gyermeket nevel és végigköveti ennek a számlának az úgymond pályáját, mondhatjuk azt, hogy mire a gyermek betölti a 18. életévét, ez az összeg, nem tudom, hogy mire lesz elég, úgyhogy módosító javaslatunkban az első utalási összeget 65 ezer forintban állapítanánk meg, a további két utalási összeget pedig 70 ezer forintban a 2018-ban született gyermekek esetén. Én azt gondolom, hogy ha a kormányzat támogatni akarja és egyformán akarja a gyermekeket támogatni, akkor arra is figyelnie kellene, hogy 2006 óta ugyanúgy jártunk ezzel az összeggel, mint a családi pótlékkal, hogy több mint 40 százalékát elveszítette reálértéken, és megfontolandó lenne a kormány részéről, hogy ezt a módosító javaslatunkat támogassa, hogy ne a 42 500 forintos számlával indítsuk el ezeket a gyerekeket. Sőt, azon is el kellene gondolkodni, hogy visszamenőlegesen megnézni, hogy hány gyermek született külföldön az elmúlt tíz évben, megfontolandó lenne, hogy ne csak a 2017 közepétől vagy a 2018-tól született gyermekek után járjon ez, hanem visszamenőlegesen is kellene, akik külföldön születtek; ugyebár durvább számítások szerint már 800-900 ezer magyar honfitársunkról beszélünk, aki az életkörülményei javításai miatt elhagyta az országot, egy kicsit kedvezőbb számítások szerint 600 ezer emberről beszélünk. Felhoznám megint azokat az adatokat, hogy 2018-ban - ez a legújabb felmérés -, ha Magyarországon nincs kormányváltás, újabb egymillió ember akarja ezt az országot elhagyni.
Mondom: nemzetünk tragédiája ezek a születési számok lesznek, drasztikus pozitív beavatkozásokra van szükség, mert ezek a számok - férfiak nem tudnak még szülni, ezt csak a nők tudják megtenni, hála a jó égnek, ha férfiak tudnák, akkor még ezt is elvennék tőlünk, de hála a jó égnek, nem tudják, viszont azok az adatok -, amelyeket felsoroltam, azt vetítik előre, hogy nem fogunk tudni sikert elérni gyermekszületésszámban, ha nem tudjuk a külföldre vándorolt magyarjainkat visszahívni, meg ha nem tudunk olyan oktatás-, szociál-, gazdaság- és egészségügyi politikát folytatni ebben az országban, hogy az emberek úgy érezzék, hogy biztonságban vannak, és érdemes ennek a hazának gyermeket szülni. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az MSZP soraiban.)
