CSEPREGHY NÁNDOR,
CSEPREGHY NÁNDOR,
CSEPREGHY NÁNDOR, a Miniszterelnökség államtitkára, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Köszönöm szépen a szót és a figyelmet. A világörökségről szóló 2011-ben az Országgyűlés által elfogadott törvény nem csupán a világörökség védelmének a fontosságát és a hazai feladatrendszerét határozta meg, ennél többet is mondott. Azt is állította, és azt is egyértelműen kijelentette, hogy miként kell a világörökségi terület megőrzéséhez a közérdek maximális érvényesülése okán hozzájárulni, és milyen feladatok kapcsolódnak ehhez.
A nemzeti kulturális örökség elemeinek megőrzése különböző feltétlen kötelezettségeket állapít meg. Érdemes arra visszautalni, hogy Magyarország 1985-ben vált az UNESCO teljes jogú tagjává, és 1987-től, akkor a budapesti és a hollókői helyszínek beemelésével lényegében világörökségi helyszínek is létrejöttek, illetve bejegyzésre kerültek Magyarországon. A hazai és a nemzetközi világörökségi, illetve az elmúlt 30 évben elvégzett örökségvédelmi munka jelenleg ott tart, hogy tíz különböző helyszín, ezek közül nyolc bejegyzett örökségvédelmi helyszín van Magyarországon, mivel a fővárosban kettő is található. Ezek körében szerepelnek kultúrtájaink, illetve azok a történelmi tájak, amelyek az ember és a természet kölcsönhatása révén alakultak ki, és úgymond emberkéz alkotta területekről beszélünk, amelyek többek között a tokaj-hegyaljai történelmi borvidék vagy a Hortobágyi Nemzeti Park. Idetartoznak az épített örökségvédelem különböző épületegyüttesei, ezek közül csak a kiemelkedőeket megemlítem, mint például a budai Várnegyed, illetve a Pannonhalmi Bencés Főapátság.
Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! Azt gondoljuk, hogy a világörökségi helyszíneknek a megőrzése közérdek, és emiatt azt is fontosnak tartja a kormány, hogy a magyarországi világörökségi helyszíneken lévő ingatlanok tulajdonosi szerkezete a legkisebb kockázatot okozza a világörökségi helyszín megóvására vonatkozó közfeladat tekintetében, és erősítse ott, ahol erre törvényi lehetőség van, az államot mint tulajdonosként eljáró főhatóságot. Ennek érdekében a Nemzeti Földalapról szóló törvény és a világörökségről szóló törvény módosítását kezdeményezi a kormány az Országgyűlés előtt azzal a kiegészítéssel, hogy a mindenkori magyar állam elővásárlási jogot szerezhessen, és ezáltal biztosíthassa, hogy területcserék, illetve adásvételek során ott, ahol az örökségvédelmi, illetve világörökségi védettség indokolt, az érvényesülhessen, kizárólag úgy, hogy állami tulajdonszerzés történik. Ehhez szükséges az a párhuzamos elvi megerősítés is, amely alapján a világörökségi védelmi szempont is bekerül a már meglévő földbirtokpolitikai irányelvek közé, ezért a Nemzeti Földalapról szóló törvény a világörökségi oltalom fontosságával kerülne kiegészítésre, és ezzel egyúttal erősödik a két törvény közötti összhang is.
Fontosnak véljük hangsúlyozni, hogy a termőföldterületek és a lakáscélú ingatlanok adásvétele, illetve adott módosítása nem tartozik ez alá a szabályozás alá. Ezeken a területeken változatlan marad a kormány szándékai szerint az eddig hatályos szabályozás. Az állami elővásárlási jog gyakorlásának jogosultsága attól függ majd a jövőben, hogy a világörökségi oltalom melyik miniszter feladatkörébe tartozó oltalmi szabályozásokon alapszik, így az vagy a természetvédelemért felelős miniszter hatáskörébe tartozik, vagy az örökségvédelemért felelős miniszter hatálya alá, illetve döntési jogkörébe és feladatkörébe tartozik a jövőben. Így az előzőekben elmondottak alapján kérem tisztelettel az Országgyűlést, hogy a világörökségi értékek megóvása érdekében, garantálva a közérdek maximális érvényesülését az esetlegesen a világörökségi szempontokkal szembemenő magánérdek felett, biztosítsa és nyújtson arra lehetőséget, hogy a törvénymódosítás ehhez a törvényi felhatalmazást is megadja a magyar kormánynak. Köszönöm szépen, elnök úr.
