KEPLI LAJOS,
KEPLI LAJOS,
KEPLI LAJOS, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Azt hiszem, abban nagyjából egységesek vagyunk és egységesek voltak az eddigi felszólalások is, hogy ebben a törvényjavaslatban támogatható elképzeléseket találunk. Az integrált közcélú víziközmű-adatbázis létrehozása egy olyan alapvető feladat, amely nélkül a víziközmű-ágazatban sem tervezni, fejleszteni, sem engedélyezni, ellenőrizni nem lehet biztonsággal. Azt gondolom, hogy ennek az adatbázisnak már régen léteznie kellene, de természetesen az, hogy most létrejön, ez üdvözlendő, és örömmel tölt el minket, amennyiben ez a funkcióját a megfelelő mértékben el fogja látni.
(9.30)
Ugye, azt mondja az indokolás, hogy az ország összes településére és víziközmű-rendszerére kiterjedően naprakész információk fognak rendelkezésre állni a víziközmű-szolgáltatásra kiterjedő engedélyezési, felügyeleti és ellenőrzési hatósági feladatokhoz, az ellátás, a fenntartás és fejlesztések finanszírozási, tervezési, valamint rendszerszintű szervezési feladataihoz. Tehát jó néhány feladatot és területet felsorol, ahol segítséget tud nyújtani ez az adatbázis. Az engedélyezésnél nyilvánvalóan egyértelmű, ahhoz, hogy tudjuk hol milyen hálózatok, víziközmű-hálózatok állnak rendelkezésre, hová lehet esetleg egy beruházás során rákötni, ahhoz egy térképes adatbázis szükségeltetik arról, hogy milyen víziközmű-rendszereink vannak.
Ezek a víziközműrendszerek sajnos jórészt elavultak, régiek, különösen az ivóvízvezetékek tekintetében, amelyek karbantartása, fejlesztése folyamatosan történik, de leginkább tűzoltó jelleggel. Hiszen azt tapasztaljuk, hogy ahol már a vezetékek annyira elöregedtek, hogy csőtörés következik be, ott egy-egy szakaszon kicserélik ezeket a vezetékeket, utána pedig nagyobb beruházás ezt nem követi, hanem amikor mellette a következő időszakban egy másik csőtörés következik be, akkor ott is kicserélik. És így fokozatosan, darabonként lesz az egész vízvezeték-hálózat kicserélve.
Ez nyilván költségben sokkal nagyobb összköltséget jelent, ha egyszerre nem is okoz akkora megterhelést a szolgáltató költségvetésének, mintha egyben, egy nagy beruházás keretében lenne egy nagyobb vezetékszakasz kicserélve. Ugyanis ezeket a vezetékeket előbb-utóbb egyértelműen ki kell majd cserélni, hiszen nem felelnek meg a modern kor követelményeinek, azonkívül a hosszú évek használata már elöregítette azokat. Tehát ehhez is nyilvánvalóan kell egy olyan rendszer, kell egy olyan adatbázis, amelyből tudjuk, hogy hol milyen állapotúak például ezek a vezetékek, milyen korúak, milyen kapacitást lehet rájuk kötni.
Most például számos helyen, különösen nálunk, a Balaton-parton épülnek, gombamód szaporodnak az apartmanházak. Ezek egy város meglévő infrastruktúrájára épülnek rá. Abból lehet tudni, hogy elbír-e ekkora terhelést egy szennyvízhálózat vagy egy ivóvízvezeték, hogy nyilvánvalóan van egy adatbázis, ahol kiderül, hogy ott milyen vezetékek létesültek annak idején. Tehát tényleg számtalan előnye van a felhasználásának.
Az is ide van írva, hogy a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal ennek alapján tudjon hiteles adatokat szolgáltatni a víz- és csatornadíj hatósági árának megállapításához. Szintén nagyon fontos a hatósági ármegállapítás, azt teszi lehetővé, hogy megfelelő áron jusson a lakosság megfelelő minőségű víziközmű-szolgáltatáshoz. Az ár tekintetében, már többször volt róla szó itt a parlamentben is, bár nem jelen törvényjavaslat feladata ezt orvosolni, azért nem árt felhívni arra a figyelmet, hogy az ország egyes területei között az ivóvíz-szolgáltatás és a csatornaszolgáltatás díjaiban milyen különbségek vannak. Akár többszörösét teheti ki az ivóvíz köbméterenkénti ára, díja az ország egyik részében, mint a másikban. Ennek egységesítésére vagy legalább közelítésére, ugye, voltak már elképzelések vagy javaslatok, hogy hogyan lehetne megoldani. De nyilvánvalóan, akinél kedvezőbb árú az ivóvíz, annak ezen az áron kell továbbra is biztosítani, tehát itt csak a drágább ivóvízdíjak csökkentése jöhetne szóba. Ahhoz pedig a forrást természetesen elő kell teremteni, és az államnak kell előteremteni, hogy még kedvezőbb áron tudjon esetleg ivóvíz-szolgáltatást biztosítani, illetve, hogy ne legyenek ilyen egyenlőtlenségek attól függően, hogy valaki földrajzilag hol, mely vidéken lakik, és akár a többszörösét kelljen ezekért a szolgáltatásokért fizetni.
Egyébként az okos-mérőrendszerek is, amikről szintén szó van ebben a törvényjavaslatban, akár erre is megoldást jelenthetnek. Hiszen a fogyasztás optimalizálása szintén a díj mérséklődéséhez vezethet hosszabb távon. Ezeknek a rendszereknek a kiépítése természetesen a Jobbik által is rendkívüli módon szorgalmazandó és támogatandó. Reméljük, hogy minél hamarabb az ország minél nagyobb vagy egész területén kiépülhetnek ezek az úgynevezett okos mérési rendszerek a víziközmű-ágazatban is, ahogy a villamosenergia- és más ágazatokban is. Hiszen nagyon fontos és óriási megtakarításokat eredményezhet, ha a fogyasztások az igények mentén kerülnek összehangolásra, és természetesen az ellenőrzést is megkönnyítik ezek a központosított okos mérési rendszerek és maga az adatbázis, amit létrehoznak ennek a törvénynek a hatálybalépésével.
Úgyhogy összességében számunkra támogatható törvényjavaslat fekszik előttünk. Szeretnénk, ha nemcsak kötelező direktívák átvételével vagy olyan adatbázis létrehozásával próbálná a kormány a víziközmű-ágazat helyzetét és ezzel a lakosság vízi-közmű-ellátottságát vagy a szolgáltatás minőségét javítani, amely, mondjuk, alapvető egy vízi közmű ágazati tervezéséhez, hanem valóban arra is odafigyelnénk, hogy hogyan lehetne még optimálisabbá tenni egyrészt magának a hálózatnak az állapotát, hogy minél újabb, minél korszerűbb hálózat álljon rendelkezésre, minél hatékonyabban lehessen az elöregedett berendezéseket, vezetékeket kicserélni, másrészt pedig, hogy mindenhol az országban megfelelő minőségű szolgáltatáshoz jussanak hozzá az állampolgárok.
A megfelelő minőségű ivóvízhez való jog, azt hiszem, egy olyan alapvető jog, amihez minden magyar embernek joga van, attól függetlenül, hogy egy alföldi tanyán él vagy egy nagyvárosban. Mindenkinek egészséges ivóvízhez kell jutnia. Sajnos, ez jelen pillanatban nincs így, hiszen az Alföldön sok helyen okoz problémát az arzénos ivóvíz, illetve más helyen más szennyezések. Ha nem áll rendelkezésre megfelelő minőségű és mennyiségű vezetékes víz, akkor akár a nitrátos kútvizek is problémát okozhatnak. Természetesen a víziközmű-szolgáltatás ma már, főleg az ivóvíz-szolgáltatást tekintve, szinte teljes lefedettségű az országban. Azért mondom, hogy szinte, mert a tanyavilágban vannak erre azért kivételek.
Viszont a szennyvízszolgáltatás, a szennyvízrákötés, szennyvízbekötés még mindig kívánalmakat hagy maga után. Sok helyen nem volt érdemes egy központi nagy szennyvízberuházási projekt keretében ezeket megvalósítani, főleg, ahol elszórt aprófalvas területek vannak, és nem lehet ezt gazdaságosan egy központi rendszerrel megoldani. Ott a házi, egyedi berendezések elterjedését kellene szorgalmazni, hogy ott se kerülhessen tisztítatlan szennyvíz ki a környezetbe.
Természetesen ez környezetvédelmi érdek, ez vízgazdálkodási érdek, ehhez is hozzájárulhat egy olyan víziközmű-adatbázis, amely tartalmazza mindazokat az adatokat, amelyek indokolják és alátámasztják, hogy hol lehet és hol nem lehet ezeket a vonalas létesítményeket központilag megvalósítani, és hol kell ezeket akár államilag támogatott helyi, egyedi berendezésekkel pótolni. A Jobbik a jogszabály elfogadását támogatja. Köszönöm szépen.
