DR. VAS IMRE,
DR. VAS IMRE,
DR. VAS IMRE, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Darák Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvény szerint a Kúria elnöke az Országgyűlésnek éves beszámolási kötelezettséggel tartozik a jogegységesítés és az önkormányzati normakontroll területén végzett tevékenységéről. A beszámolóban foglaltakat a Fidesz-frakció támogatja, arra tekintettel, hogy a Kúria tevékenysége 2016-ban is az össztársadalmi elvárásoknak magas színvonalon eleget tett.
A beszámolóból, illetve az Igazságügyi bizottságban elhangzottakból az alábbiakat emelem ki. Fontosnak tartom, hogy a bizottsági ülésen kérdésemre válaszolva a Kúria elnöke ismertette a nagy társadalmi érdeklődésre számot tartó bírósági ügyelosztási rend működését. Az európai legfelsőbb bíróságok nagy többségéhez hasonlóan Magyarországon is egyfajta automatikus ügyelosztási rend működik. Ez a típusú ügyelosztási rend felel meg az Alaptörvényben rögzített bíróhoz való jog elvének.
(9.30)
Az ismertetést követően megbizonyosodhattunk arról, hogy minden kollégium tekintetében egyfajta objektív elosztási rend érvényesül. Magát a mechanizmust szabályozó 4/2017. elnöki utasítás mindenki számára nyilvános és elérhető.
A magas színvonalú és egységes ítélkezési gyakorlat biztosítása érdekében kiemelkedő fontosságú a jogalkalmazási problémák feltárása érdekében a Kúria elnöke, más kúriai vezetők, állami szervek, valamint a szakmai szervek egyetértésével tíz vizsgálati tárgykörben felállított joggyakorlat-elemző csoport. Főként olyan ügyek kapcsán vált szükségessé ezen csoportok felállítása, amelyek napjainkban ilyen aktuális szerepet játszanak, mint például a közbeszerzésekkel kapcsolatos ítélkezési gyakorlat vagy a felszámoló jogállása a csőd- és felszámolási eljárásokban.
A devizakölcsön-szerződésekkel kapcsolatban felmerült jogértelmezési problémák feltárására konzultatív testület került létrehozásra, tekintettel a nagyszámú és társadalmilag jelentős súlyt képviselő perekre. A konzultatív testület feladata az érvénytelenségi perekkel összefüggésben a bíróságok által megküldött kérdések, jelzések összegyűjtése, azok megtárgyalása és vélemény kialakítása, amely nagyfokú segítséget tud nyújtani az ítélkező bírók számára. Megelégedettséggel tapasztaltam, hogy a testület üléseiről készített emlékeztetők a Kúria honlapján elérhetőek.
Hangsúlyozandó az a tény is, miszerint a 2016. évben befejezettnek tekintendő a főtanácsadói rendszer kiépítése. Sikeresen megvalósult, hogy minden szakágban a kúriai tanácsok munkáját egy-egy magasan képzett, tudományos pályán tevékenykedő főtanácsadó segíti. A főtanácsadók a felmerült jogértelmezési kérdésekben összefoglaló anyagokat, az európai uniós jog értelmezésével kapcsolatos elemzéseket készítenek a tanácsok számára. Emellett a kollégiumok munkáját is támogatja a jogszabálytervezetek véleményezésében, a jogegységi határozatok, valamint a kollégiumi vélemények elkészítésében.
A gyakornoki program is kiemelt jelentőségű, mivel egyrészt a doktoranduszok hatékonyabban végezhetik kutatótevékenységüket az ítéletek tanulmányozása tekintetében, másrészt a Kúria kiszemelheti leendő főtanácsadóit.
2016-ban az Igazságügyi Palotában megtartott teljes ülésen, a különböző tanácselnöki beszámolók megtartásának köszönhetően, az azonos típusú ügyeket tárgyaló tanácsok között biztosított volt az információcsere, ezáltal a jövőre nézve megelőzhető az esetleges eltérő kúriai gyakorlat. A Kúria teljes ülése alkalmával meghívott előadóknak köszönhetően lehetőség nyílt a társszakmák, illetőleg a jogtudomány által felvetett problémák megismerésére, valamint a magyar igazságszolgáltatásra nézve is irányadó fórumok, mint például az Európai Unió Bírósága vagy az Emberi Jogok Európai Bírósága joggyakorlatának megismerésére.
A polgári és gazdasági joggyakorlat-elemző csoport tevékenységei közül kettőt mindenképpen ki kell emelni az adott témában előforduló nagyszámú ügyek közül. A bírói gyakorlatban eltérő álláspontok alakultak ki a csődtörvényben szabályozott, a felszámoló jogszabálysértő intézkedése vagy mulasztása ellen benyújtott kifogás alapján indult eljárásban, hogy a felszámoló saját nevében jár-e el vagy pedig az adós törvényes képviselőjeként, illetve az ezzel kapcsolatos eljárási költségeket ki viselje. A Kúria határozatai közül kiválasztott 40 darab felülvizsgálati eljárásban hozott érdemi határozat alapján is megmaradt a két tábor ellentéte, így a csoport véleménye következtében az Országgyűlésre feladat hárul, ugyanis a vitát megnyugtatóan csak törvényi szabályozással lehet lezárni.
A másik kiemelt tárgykör, amelyben érdemi, jogalkalmazást segítő vélemény született, a gazdálkodó szervezetek vezető tisztségviselőinek hitelezőkkel szemben fennálló felelőssége. A csoportvélemény rögzítette, hogy a hitelezői érdekek sérelmének törvényes vélelme (sic!) esetében a bizonyítási teher megfordul, azaz a felperesnek a hitelezői érdekeket sértő magatartást nem, csak a vagyoncsökkenés mértékét és annak tényét kell bizonyítania. A felelősség alóli mentesülésre pedig egyértelműen a csődtörvény rendelkezései irányadóak, alkalmazandóak. Szintén feladat hárul a jogalkotóra a csoport megítélése szerint annak eldöntése tekintetében, hogy a Ptk.-ban található felelősségi szabályok önálló perlési jogcímet jelentenek-e. Ez kizárólag egyértelmű törvényi szabályozással oldható meg.
A Kúria önkormányzati tanácsa egy adott ügyben felmerülő eljárási kérdésre adott válaszában igen fontos alapelvre mutatott rá. Az említett esetben egy helyi önkormányzat a képviselőknek és bizottsági elnököknek járó tiszteletdíjról nem nyilvános ülésen döntött. A Kúria döntésében rámutatott, hogy az önkormányzati képviselőtestület ülésének nyilvánossága a demokratikus jogállam egyik fontos követelménye. A zárt ülés tartására pedig kizárólag a törvényben felsorolt okok fennállása esetén van lehetőség.
2016-ban is folytatta eredményes munkáját a korábban felállított, az új polgári törvénykönyv alkalmazásával kapcsolatban felvetődő jogértelmezési kérdéseket vizsgáló elnöki tanácsadó testület, amelynek köszönhetően a bíróságok előtt folyó polgári peres eljárásokban kezd egyre gördülékenyebbé és egységesebbé válni a törvény rendelkezéseinek adott esetre történő értelmezése és alkalmazása.
Szintén ezen célkitűzéssel kapcsolatosan megemlítendő, hogy megkezdték kúriai munkásságukat a bírák önkéntes részvétele alapján működő új Ptk. jogegységi csoportok. Figyelemre méltó a Kúria elnökének azon felvetése, amelyben kifejti, hogy a Kúria nem elégedhet meg a hagyományos, a törvény által biztosított jogegységesítő aktusok bizonyos időközönkénti kibocsátásával, amikor a világban lezajló és a magyar társadalomra is hatást kifejtő események következtében a jogrendszer folyamatos és jelentős mértékű változásoknak van kitéve.
20106-ban új intézményként jelentek meg a konzultációs testületek, amelyeket korábban a devizaügyek esetében már említettem. Ezek a szakmai konzultációk eredményesnek bizonyultak, hiszen elősegítették az ítélkezési gyakorlat egységességének kialakítását, továbbá a tanácsadás tárgyát és jellegét illetően, a tanácsadók személyét tekintve tevékenységük összeegyeztethető a független és pártatlan eljárás követelményeivel. Megjegyzendő mindenképpen, hogy a konzultatív testületek véleményei, bármennyire is hasznosak, azok jogi kötőerővel nem bírnak, mivel nem tartoznak a Kúria számára törvényben biztosított jogegységesítő eszközök közé. Céljuk kizárólag az ítélkező bíró látókörének szélesítése. Ez a cél, kötőerő hiányától függetlenül, minden tekintetben az igazságszolgáltatás eredményes és hatékony megvalósulását szolgálja.
Tisztelt Képviselőtársaim! Összességében elmondható, hogy a Kúria magas színvonalon és hatékonyan végzi feladatait, hozzájárulva ezzel a társadalom igazságszolgáltatásba vetett bizalmának erősödéséhez. Az elhangzottakra tekintettel kérem képviselőtársaimat, szíveskedjenek támogatni a Kúria elnökének beszámolóját. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
