DR. VEJKEY IMRE,
DR. VEJKEY IMRE,
DR. VEJKEY IMRE, az Igazságügyi bizottság elnöke, a napirendi pont előadója: Tisztelt elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy megkülönböztetett tisztelettel köszöntsem plenáris ülésünkön én is dr. Darák Péter urat, a Kúria elnökét és kollégáit, továbbá expozémat azzal a latin nyelvű idézettel kezdjem, amely az egykori Igazságügyi Palota, ma még Néprajzi Múzeum, de holnap már újra Igazságügyi Palota homlokzatába van vésve, amelyet a Fidesz-KDNP újra arany betűkkel kíván írni: „Iustitia regnorum fundamentum”, vagyis „Az igazság a hatalom alapköve”.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A Kúria - mint a Legfelsőbb Bíróság jogelődje - a 2011. évi igazságszolgáltatási reform eredményeként formálisan visszakapta régi patinás nevét, de nemcsak ezt kapta vissza, hanem a bíróságok szakmai és igazgatási vezetésének szétválasztásával egyidejűleg jelentős új hatásköröket is kapott. Ez nemcsak a legfelsőbb bírósági fórum átszervezése, hanem történelmi igazságtétel is volt, ugyanis nem szabad elfelejtenünk, hogy a magyar igazságszolgáltatás legmagasabb szintű szerve nem az 1949. évi XX. törvénnyel jött létre, hanem sokkal korábban. A Kúria tehát örököse annak az évszázadok alatt kialakított szakmai és erkölcsi mércének, amely a magyar bíráskodás egészére kihatott és kihat, s amely által a magyar igazságszolgáltatás jogállamivá vált, és egyidejűleg európai színvonalúvá is emelkedett. Így vált a Kúria napjainkra a XXI. század követelményeinek megfelelően működő, korszerű és hatékony igazságszolgáltatási csúcsszervvé, amelynek egyik kiemelt feladata a jogegység követelményének biztosítása a jogbiztonság további erősítése érdekében.
A kontinentális jogrendszerben, így hazánkban is már régóta megfogalmazott igény az igazságszolgáltatással szemben, hogy ne szülessenek egymásnak homlokegyenest ellentmondó ítéletek. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy a Kúria kiemelt feladata teljesítésével át akarná alakítani a magyar jogrendszert egy precedensen alapuló angolszász típusú jogrendszerré. Sokkal inkább azt kívánja elérni, hogy egységesen az ország keleti és nyugati, északi és déli felén működő valamennyi bíróságon ugyanúgy ítéltessenek meg ugyanazok a tényállású cselekmények.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Az Igazságügyi bizottság a 2017. november 21-i ülésén megtárgyalta a Kúria elnökének a Kúria 2016. évi tevékenységéről szóló beszámolóját, s 9 igen szavazat és 1 tartózkodás mellett támogatta annak elfogadását. Ebből is látszik, hogy a bizottság jelentős többsége rendkívül pozitívan értékeli a Kúria munkáját. A bizottsági vitában nagy hangsúlyt kapott a Kúria ügyelosztási rendszere, amelynek kapcsán megállapítást nyert, hogy a Kúria kollégiumai előre meghatározott ügyelosztási módszereket alkalmaznak, és ez a gyakorlat felel meg leginkább az Alaptörvény szellemének, szellemiségének, illetve az Alaptörvényből kibontható törvényes bíróhoz való jog alapelvének.
Az nyilvánvaló, hogy az állampolgárokat megilleti az a jogosultság, hogy előre meghatározott rend szerint az ügyükre kijelölt bíró tárgyalja az ügyüket. Ezt teljesíti a Kúria több elnöki utasítása is, nevezetesen, az ügyrendi elosztási rend, illetve az öttagú tanácsok felállításának rendjéről szóló 4/2017-es kúriaelnöki utasítás is.
A bizottság a vitában megállapította, hogy a Kúria 2016-ra megfogalmazott szakmai célkitűzései, úgymint az egységes és magas színvonalú ítélkezési gyakorlat biztosítása, az új jogegységi eszközökben rejlő lehetőségek kiaknázásával az egyedi ügyekben folytatott ítélkező tevékenység időszerűségének javítása, a Kúria határozatainak közérthetőbbé tétele, a jogalkotás előkészítésének támogatása, tisztelt hölgyeim és uraim, mind-mind megvalósultak.
Fontosnak tartotta a bizottság a magas színvonalú ítélkezés érdekében létrehozott joggyakorlat-elemző csoportok munkáját is, különösen a szakértői bizonyítás vizsgálatát, illetve a főtanácsadói rendszer kiépítését, amely hatékonyan képes segíteni a bírák érdemi munkáját.
Az Igazságügyi bizottság üdvözölte az új polgári törvénykönyv alkalmazásában felmerülő jogértelmezési kérdések feltárása érdekében végzett, a civil szervezetek nyilvántartásával kapcsolatos jogalkalmazási problémák feltárása érdekében végzett, valamint a devizakölcsön-szerződésekkel kapcsolatban felmerülő jogértelmezési problémák feltárása érdekében végzett kiemelkedő munkát, amelyet ezúton is szeretnék megköszönni a Kúria elnökének.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Mindezek alapján az Igazságügyi bizottság a B/16325. számú beszámolót a házszabályi rendelkezések 84. § (2) bekezdése alapján benyújtott határozati javaslatában az Országgyűlésnek elfogadásra ajánlja. Kérem, támogassák önök is a beszámoló elfogadását. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
