RITTER IMRE,
RITTER IMRE,
RITTER IMRE, a Magyarországi nemzetiségek bizottságának tagja, a napirendi pont előadója: Sehr geehrter Herr Vorsitzender! Sehr geehrtes Parlament! Der Ausschuss der in Ungarn lebenden Nationalitäten hat den Gesetzvorschlag: Modifizierung des nationalen, einheitlichen Bildungsgesetzes CXC vom Jahr 2011 mit der Nummer T/18297 für das Parlament um in der Generaldebatte zu besprechen am 07. 11. 2017 eingereicht. Erlassen sie mir bitte, dass ich als Beauftragter Parlamentssprecher des Ausschusses der in Ungarn lebenden Nationalitäten die Bedeutung und den Hintergrund dieses durch uns erarbeiteten und mit den betroffenden Regie-rungsabteilungen und mit allen Fraktionen vorange-hend schon abgesprochenen Gesetzvorschlages kurz bekannt gebe.
Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A Magyarországi nemzetiségek Bizottsága 2017. november 7-én nyújtotta be a jelen általános vitában tárgyalandó, a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi. CXC. törvény módosításáról tárgyú, T/18297. számú törvényjavaslatot.
Engedjék meg, hogy a magyarországi nemzetiségeket képviselő bizottság által felkért nemzetiségi szószólóként az általunk kidolgozott, az érintett szaktárcákkal és valamennyi parlamenti frakcióval előzetesen már egyeztetett törvényjavaslat hátterét, jelentőségét röviden ismertessem.
A törvényjavaslat alapján a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 8. számú melléklete 6. sora 2018. január 1-jétől úgy módosul, hogy a nemzetiségi pótlék alsó és felső határa a jelenlegi 10 százalék helyett 15 százalékra emelkedik.
A törvényjavaslat célja, hogy a magyarországi köznevelési intézményekben az elmúlt években egyre jelentősebb problémát okozó nemzetiségi-pedagógus-létszám-hiányt ellensúlyozza, és a megfelelő képzettségű szakembereket biztosítsa a magyarországi nemzetiségek részére.
A pályán lévő nemzetiségi pedagógusok megtartása, a nemzetiségi pedagógusok megbecsülésének javítása érdekében a kormány és az Országgyűlés a 2017. évi C., Magyarország 2018. évi központi költségvetéséről szóló törvény XX. - az Emberi Erőforrások Minisztériumát érintő - fejezetében, az 56. „Nemzetiségi támogatások” alcím alatt biztosította a támogatást erre a célra. Ez a támogatás egyidejűleg lehetővé teszi a nemzetiségióvodapedagógus-képzésben részt vevők létszámának növelését, a képzés minőségének javítását, valamint a nemzetiségi pedagógusok jelenlegi 10 százalékos nemzetiségi pótlékának 15 százalékra történő emelését. A nemzetiségi pótlék 2018. január 1-jétől történő megemelése teszi szükségessé a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény benyújtott módosítását.
Ezúton utólag és újra is szeretném megköszönni a magyar kormánynak, hogy 2017 júniusában a magyarországi nemzetiségek kérését támogatta, és a 2018. évi központi költségvetési törvényben a nemzetiségipedagógus-program elindításához szükséges pénzügyi fedezetet biztosította.
Maga a törvényjavaslat mindössze három mondat, de jelentősége a magyarországi nemzetiségek jövője szempontjából mégis kiemelkedő fontosságú. Miről is van szó pontosan? Szeretném önöket tájékoztatni, hogy a magyarországi 13 nemzetiség köznevelési intézményhálózata, azok struktúrája, fenntartója sok szempontból különböző, de amit immár közel másfél évtizede folyamatosan érzékelünk és valamennyi nemzetiségre elmondható, az a nemzeti-sé-gipedagógus-képzés számbeli és esetenként minőségi hiányosságai, a nemzetiségipedagógus-ellátott-ság rosszabbodó helyzete. A nemzetiségipedagógus-hiány konkrét meghatározására 2016 szeptembere és 2017. február hó között teljes körű felmérést végeztünk a nemzetiségi óvodák területén, hiszen gyermekeink részére a nemzetiségi anyanyelv visszaadása, megerősítése a nemzetiségi óvodákban kell hogy megtörténjen első lépcsőben.
A Magyarországon élő 13 nemzetiségből nyolc nemzetiségnek van hivatalosan nemzetiségi óvodája - a horvát, német, roma, román, ruszin, szerb, szlovák és szlovén nemzetiségnek -, öt nemzetiségnek - bolgár, görög, lengyel, örmény, ukrán - nincsen bejegyzett intézményként működő nemzetiségi óvodája. A nemzetiségi óvodával rendelkező nyolc nemzetiség helyzete is sok vonatkozásban különbözik, annak függvényében, hogy milyen a területi elhelyezkedésük Magyarországon, milyen messze vannak az anyaországtól, mennyi az adott nemzetiség lélekszáma és így tovább. Így a nemzetiségi óvodák kérdésében is vannak közös pontok, de nemzetiségenkénti speciális vonások is - mint a legtöbb nemzetiségi kérdésben -, így nem lehet valamennyi nemzetiségre, valamennyi problémára azonos sablonmegoldást adni. Ráadásul a többi nemzetiséghez képest is sajátos helyzetben vannak a magyarországi romák, hiszen míg a többi nemzetiség igyekszik a nemzetiségi gyermekeket kisebb-nagyobb nemzetiségi óvodákba összefogni és ott részükre nemzetiségi nevelést biztosítani, a roma gyermekek esetében egy többségében roma óvodánál bármikor felmerülhet a szegregáció problémája.
A nemzetiségióvódapedagógus-felmérés és -projekt mind a nyolc nemzetiségi óvodával rendelkező nemzetiségre kiterjedt, én most a problémakört a legnagyobb óvodai hálózattal rendelkező német nemzetiségi óvodákra végzett felmérés összevont eredményeivel érzékeltetném.
Magyarországon a hivatalos nyilvántartás szerint 215 német nemzetiségi óvoda található; véletlen - vagy talán éppen sorsszerű - egybeesés, de tény, hogy a határon túli magyar nemzetiségnek is a szomszédos országokban ugyanúgy pontosan 215 magyar nemzetiségi óvodája van.
A közoktatási törvényben meghatározottak szerint a nemzetiségi óvodának három típusa lehet: az egynyelvű, vagyis nemzetiségi anyanyelvű; a kétnyelvű, ahol a nemzetiségi és magyar nyelven is folyik a nevelés; valamint a magyar nyelvű, roma, cigány kulturális nevelést folytató óvoda. Nyilván a hét nemzetiséget az első két nemzetiségi óvodai típus érintheti. A 215 német nemzetiségi óvodából mindössze egyetlen óvodában, a pécsi Valeria Kochban és ott is csak három éve folyik egynyelvű, német nyelvű nevelés.
(18.50)
A többi 214 német óvodában két nyelven folyik a nevelés. A kétnyelvű nemzetiségi óvodákban a közoktatási törvény szerint a nemzetiségi nevelésben részesülő gyermekekkel a neveléssel töltött idő több mint felében nemzetiségi nyelven kell foglalkozni, ami azt jelenti, hogy a nemzetiségi csoportokban dolgozó mindkét óvodapedagógusnak nemzetiségi végzettséggel kellene rendelkeznie. A 215 német nemzetiségi óvodában 568 nemzetiségi csoport van, a csoportonkénti két fővel 1136 nemzetiségi végzettségű pedagógusra lenne szükség. A tényleges német óvodapedagógus-létszám ezzel szemben mindössze 662 fő, vagyis a hiányzó német nemzetiségi óvodapedagógusok száma 474 fő, ami a szükséges létszám 41,7 százaléka, tehát majdnem minden második német nemzetiségi óvodapedagógus hiányzik.
Ha az összesített adatokat óvodánként lebontva nézzük és csoportosítjuk, akkor azon óvodák száma, ahol nemzetiségi csoportonként mindkét óvodapedagógus vagy azon településeknél, ahol szerencsés helyzetben vannak, és három óvodapedagógus is van egy csoportnál, ezek közül legalább kettő rendelkezik nemzetiségi végzettséggel, 33 darab van, azaz az összes óvoda mindössze 15,4 százaléka. Vagyis minden hetedik óvodában vannak meg a személyi feltételei annak, hogy a törvény szerinti színvonalú nemzetiségi nevelés történjen.
Azon óvodák száma, ahol több nemzetiségi végzettséggel rendelkező óvodapedagógus van, mint ahány nemzetiségi csoport, ez 39 óvoda, az összes óvoda 18,1 százaléka. Ezen óvodáknál az a minimumkövetelmény teljesül mindenképpen, hogy egy-egy nemzetiségi óvodapedagógus rövidebb-hosszabb időre való kiesésétől a nemzetiségi nevelés még biztosítva van minden csoportban. Az összes többi német nemzetiségi óvodában az óvodák kétharmadában csoportonként maximum egy német nemzetiségi óvodapedagógus van, vagyis bármely német nemzetiségi óvodapedagógusnak az átmeneti vagy tartós kiesése - gyes, betegállomány, pályaelhagyás, és a többi - esetén még a csoportonkénti egy nemzetiségi óvodapedagógus sem biztosítható.
Végezetül már a felmérés idején is 22 német óvodában, az óvodák 10 százalékában kevesebb német nemzetiségi óvodapedagógus volt, mint ahány német nemzetiségi csoport, 9 nemzetiségi óvodában egyetlen nemzetiségi végzettséggel rendelkező óvodapedagógus sem volt. Négy óvodában már nem is indítottak 2016-ban német nemzetiségi csoportot a nemzetiségi óvodapedagógus hiánya miatt.
Mindezek alapján azt kell mondani, hogy - csak a nemzetiségióvodapedagógus-ellátottságot alapul véve - a német nemzetiségi óvodák mintegy kétharmadánál nem lehet hatékony német nemzetiségi nevelést folytatni. Ezt a nehéz helyzetet több tényező is okozta, és nehezítette az utóbbi két-három évben az Ausztriába és Németországba történő nagyarányú migráció, ennek megnövekedett németnyelv-oktató-pedagógus-igénye, amely felgyorsította a német nemzetiségi pedagógusok külföldi, német nyelvterületen történő munkavállalását.
A német nemzetiség vonatkozásában úgyszintén komoly veszélyeztetettséget jelent, hogy Ausztriában és Németországban nincs felsőfokú óvodapedagógus-képzés, így a magyar egyetemeken, főiskolákon, német nemzetiségi óvodapedagógus szakon végzett, diplomás hallgatókat tárt karokkal várják Ausztriában, Németországban akár óvodavezetői beosztásban is. A többi hét nemzetiségnél - az országos nemzetiségi önkormányzatok által felmért és feldolgozott adatok alapján - szintúgy jelentős nemzetiségi-óvodapedagógus-hiányok vannak, a náluk jelentkező óvodapedagógus-hiány közel 80 fő. Így a 8 magyarországi nemzetiség összesített nemzetiségi-óvoda-pe-da-gógus-hiánya így mintegy 550 fő.
Az elmúlt öt évben az öt év átlagában évente 75-80 fő nemzetiségi óvodapedagógus kapott szakirányú végzettséget, diplomát. A jelenlegi helyzet alapjaiban veszélyezteti a nemzetiségi óvodák működését a nemzetiségióvodapedagógus-hiány miatt, ami azonnali és hatékony intézkedést igényel. Ezért a nemzetiségióvodapedagógus-képzést végző 7 egyetemmel és főiskolával történt megbeszélések és egyeztetések, az Emberi Erőforrások Minisztériuma két illetékes államtitkárságával történt egyeztetések alapján optimális esetben évente a nemzetiségi óvodapedagógus alapképzésre mintegy 100 fő, a magyar alapképzettséggel már rendelkező óvodapedagógusok nemzetiségi kiegészítő képzésére pedig évente mintegy 60 fő képzését lehetne biztosítani az érintett 8 nemzetiség tekintetében.
2018. szeptember 1-jétől az óvodapedagógus-képző intézményeknek juttatott célzott támogatással és a nemzetiségi óvodapedagógus alap-, valamint kiegészítő képzésre jelentkezők részére biztosított jelentős ösztöndíjjal szeretnénk elérni a képzésben részt vevők számának emelését, a képzés minőségének - elsősorban a megfelelő nemzetiségi nyelvtudás és nemzetiségi tartalom - jelentős fejlesztését, és közvetlen szerződéskötéssel biztosítani, hogy a végzett nemzetiségi óvodapedagógusok elkezdjék a nemzetiségi óvodapedagógusi pályát.
Köszönettel jegyzem meg ismételten, mert rendkívül fontos, hogy a 2018. évi költségvetés a nemzetiségióvodapedagógus-képzésben tervezett intézkedések költségvetési fedezetét már tartalmazza. A nemzetiségipedagógus-képzés mellett a másik nagy feladat a nemzetiségi pedagógusok pályán tartása, hiszen - és ez minden magyarországi nemzetiségre egyformán igaz - a Magyarországon dolgozó külföldi cégek jelentős elszívó hatást fejtenek ki, mivel a nemzetiség nyelvét beszélő nemzetiségi pedagógusok - pusztán többletnyelvtudásuk miatt is - a Magyarországon működő külföldi cégeknél az üzleti életben magasabb juttatásokat érhetnek el, mint pedagógusként. Ezért tartjuk nagyon fontosnak ennek a többéves nemzetiségipedagógus-programnak az elindítását a nemzetiségi pedagógusok pályán tartása érdekében.
Ennek a programnak az első lépcsője - és hangsúlyozottan csak az első lépcsője - a nemzetiségi óvodákban, általános iskolákban, középiskolákban nemzetiségi oktatást, nevelést végző, mintegy 3000 nemzetiségi pedagógus nemzetiségi pótlékának 10-ről 15 százalékra, azaz 50 százalékkal történő megemelése, ennek törvényi feltételét biztosítja a mostani törvényjavaslat. Ezzel az 50 százalékos emeléssel szeretnénk első lépcsőként jelezni minden nemzetiségi pedagógus felé, hogy a nemzetiségi anyanyelvünk megtartásában, erősítésében, nemzetiségi kultúránk és hagyományaink ápolásában, nemzetiségi identitásunk erősítésében, nemzetiségeink jövőjének biztosításában meghatározó szerepük van, és ezért a jövőben kiemelt figyelmet és megbecsülést kívánunk részükre biztosítani. Erre szerencsére megvan mind a kormányzat, mind a magyar politika részéről a politikai szándék. Ez a nemzetiségipótlék-emelés fenntartótól függetlenül kiterjed valamennyi magyarországi nemzetiség minden nemzetiségi pótlékra jogosult nemzetiségi pedagógusára.
A törvényjavaslatot előzetesen természetesen leegyeztettük az érintett szaktárcákkal, a kormányzattal, valamennyi parlamenti frakcióval, ezért tisztelettel kérem önöket, hogy egységesen támogassák a T/18297. számú törvényjavaslatunk elfogadását. Köszönöm, hogy meghallgattak. Danke für Ihre Aufmerksamkeit. (Taps.)
