TELEKI LÁSZLÓ,
TELEKI LÁSZLÓ,
TELEKI LÁSZLÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Szószólók! Azt gondolom, hogy ez a törvénytervezet sok mindent elárul, hogy valóban mennyit dolgoztak a szószólók annak érdekében, hogy erről a törvénytervezetről most tudjunk vitatkozni, beszélgetni, mert valóban megérett a nemzetiségek többsége arra, hogy azokat a módosításokat megélje, amelyeket kezdeményeztek, és azt gondolom, hogy mindenképpen csak köszönet illeti a munkájukat.
Én hiányolom természetesen Farkas Flóriánt - akinek miniszterelnöki megbízotti vagy nem is tudom, milyen pozíciója van még a parlamenti munkája mellett -, akinek itt kellene ülnie, tisztelt államtitkár úr, mert azt gondolom, hogy egy ilyen törvény tárgyaláskor nem lehet, hogy az a személy, aki meg van bízva azzal a munkával, hogy a nemzetiségeken belül a legnagyobb nemzetiséget, a roma nemzetiséget képviselje, nincs jelen egy ilyen ülésnapon. Tehát engem mint képviselőt és egyébként mint roma embert, választópolgárt is sért, hogy nincs itt és nem mondja el a véleményét, hogy ő mit szól ehhez a törvénytervezethez, amelyet benyújtottak. De bizonyára nagyon sok munkát belefektetett, és ezáltal lehet látni majd az ő keze nyomát is, de szeretném jelezni, hogy nem tehetné meg Farkas Flórián, hogy nincs itt. Persze Farkas Félix sincs jelen, de én azt gondolom, hogy az ő munkája talán valóban látható azokban a sorokban, amelyeket a bizottság összerakott.
Magáról a törvénytervezetről, azt gondolom, nagyon nehéz lenne vitatkozni, persze vannak olyan pontok, és Fuzik János szószóló úr ki is fejtette, hogy nem a teljesség igényével lehetett most benyújtani ezt a törvénymódosítást, de mindenképpen azt gondolom, hogy fontos. Amit én még nagyon hiányolok, a tulajdonszerzés. Azért valljuk be őszintén, hogy nagyon sok települési önkormányzat még csak helyiséget se biztosít sok esetben a nemzetiségi önkormányzatoknak, de főleg a roma nemzetiségi önkormányzatoknak. Ezért tehát meg kellene gondolni azt, hogy hogyan lehetne elérni, hogy az a törvény, ami most egyébként aktuális - hogy kell hogy biztosítsák az ülésekre a helyet -, tehát hogyan lehetne a tulajdonszerzés irányába elmozdulni annak érdekében, ha máshol nem, akkor csak megyei jogú városokban vagy egy bizonyos létszám felett mindenképpen fontosnak tartanám, hogy juttassuk olyan tulajdonhoz, olyan épülethez ezeket a nemzetiségi önkormányzatokat, ahol közösségi életet tudnak élni. Mert remélem, tudják azt, hogy ha mondjuk, egy önkormányzat ingyenesen, térítésmentesen átad egy épületet, mondjuk, egy nemzetiségi önkormányzatnak, attól még adóvonzata van. Adóvonzata van, azt be kell fizetni minden hónapban, és az nem kis pénz. Innentől kezdve nincs teljes mértékben térítésmentesen biztosítva a helyiség. Abban az esetben van, ha a települési önkormányzat helyiségeit próbálják meg átadni arra a bizonyos 4-5-6 vagy most már még több órára, de azt gondolom, hogy ez nem oldja meg azt, hogy a nyelvi készségeket lehessen fejleszteni. Itt nemzetiségi nyelvekről van szó, vagy éppen a kultúra ápolásáról, arra külön olyan helyiséget kellene biztosítani, amely mindenképpen eredménnyel szolgálhat.
Tehát én azt gondolom, hogy fontos irányba mozdult el, de ezt az egy dolgot nagymértékben hiányolom, hogy hogyan lehetne elérni - és gondolom, majd a későbbiek folyamán erről is lehet beszélni -, hogy olyan tulajdonjogot próbáljanak meg adni a települési önkormányzatoknál vagy az állami rendszerben lévő épületeket, amelyeket nem használnak, vagy éppen használnak, át lehet csoportosítani, ami segíthetné a nemzetiségek munkáját. Ez nem ugyanaz, mint a köznevelésnél az óvoda vagy az iskola átvétele, mert az egy adott intézmény, és azt teljesen jónak tartom, ami a törvénytervezetben bent van, mert azt csak támogatni lehet, és nem lehet semmi negatívat mondani rá, mert egyre többen - és sajnos nem a roma berkeken belül - vesznek át óvodát, iskolát, tehát közneveléssel egyre többen foglalkoznak, ami jó dolog, mert a nemzetiségi identitás így tud erősödni, ha az intézményekben is nemzetiségi nyelven is akár folyik az oktatás vagy a köznevelés. Ezért nagyon fontosnak tartom ezt a fejezetet, és azt gondolom, ezt nagyon nagy mértékben támogatni is kell.
A nemzetiségi önkormányzatok esetében, hogy öttagú lesz, szintén nagyon fontosnak tartom, mert azért azt lehetetett látni, amikor elfogadták az elmúlt időszakban a négyfős testületet, hogy ez működésképtelen lesz, és én többször, több szinten is jeleztem, hogy ezt nem lehet megtenni, mert abban az esetben, ha azonos szavazati arány van, akkor nagyon nehezen lehet ezt a kérdést kezelni, és a pótlást is sokkal nehezebben lehetett kezelni az elmúlt időszakban, tehát ennek kimondottan örülök.
Az viszont elgondolkodtat, hogy a nemzetiségi önkormányzatoknál a helyi, az országos és a területi szinten, mind a három szinten ott kellene lenni a képviselőknek, merthogy ez a törvénytervezet arról szól, hogy mindegyik szinten ott lehet egy-egy képviselő. Erről majd győzzenek meg a nemzetiségi szószólók, hogy ez valóban szükséges-e, mert azt gondolom, aki az országos önkormányzatban tevékenykedik, az ne nagyon tevékenykedjen, mondjuk, egy helyi nemzetiségi önkormányzatban vagy éppen egy területi önkormányzatban, de ez az én gyakorlati tapasztalatom, hogy ez nem lenne jó irány. Ha meg tudnak győzni, akkor én hajlandó vagyok abba az irányba elmozdulni, hogy ezt is be tudjam fogadni az értékrendembe.
(17.50)
Még egyszer mondom, én akkor jónak tartottam, amikor a Fidesz-kormány bevezette, hogy különböző szinteken ne lehessen átfedés, most pedig visszahozzuk azt a rossz gyakorlatot, mert számomra rossz gyakorlat, hogy a három szinten, tehát a helyi, a területi és az országos szinten mindegyikben bent ülhet egy-egy személy, ugyanaz a személy. Ezt nem biztos, hogy jónak tartom, ezért kérem a szószólókat, hogy erről győzzenek meg, hogy ez jó lesz-e a következő időszakban.
Én átolvastam a törvényt, és még egyszer át fogom olvasni a tervezetet, de remélem, nincsen belerejtve az a feladat - és ebben erősítsen meg majd a szószólók többsége -, hogy esetleg az országos önkormányzat elnöke és parlamenti képviselő is lehet egyben valaki, mert azt semmiképpen nem tudjuk támogatni. Azt nem lehet, hogy újra visszahozzunk egy olyan feladatot, amely erről nem szól.
Még egyszer mondom, a sorokban én nem láttam ezt, de azért szeretnék erre választ kapni, hogy esetlegesen valahol mégis el van-e rejtve. Ezt nem tudjuk támogatni, szeretném jelezni, mert az országos önkormányzat elnöke legyen egy független, autonóm személy, ami a rendszerváltás óta egyébként csak a mi időnkben történt meg, és az országgyűlési képviselő pedig, aki egyébként politikus is egyben és egy pártnak a tagja, végezze azt a munkát. A kettő között ha átfedés lenne, semmiképpen nem tartanám jónak, ezért tehát ebben kérnék megerősítést, hogy ez nincs így.
A nemzetiségi önkormányzatok finanszírozását örömmel tudom támogatni, mert valóban lehet látni, hogy nagyon alul vannak tervezve. Az viszont megint egy nagy problémám, hogy a roma nemzetiségi önkormányzatok nem tudnak átvenni köznevelési intézményeket, se óvodát, se iskolát nagyon. Tehát ott a bérek igazán stagnálni fognak, ha jól értettem, mert csak ott fognak emelkedni, ahol köznevelési intézményeket vesznek át, amit jónak tartok, hozzáteszem, tehát nagyon fontos az, hogyha valaki köznevelési intézményt átvesz, azoknak a díjazása legyen meghatározó. Tehát én ezt jónak tartom, de még egyszer mondom, a romáknál ez sajnos nem jelenik meg, mert nincsen nagyon, amit át tudjanak venni.
A kultúra és a nyelv; szintén mindent meg kell tenni a kultúra ápolása kapcsán. Az államtitkár úr említette a mondandójában, hogy mennyire fontos a kultúra. Én is fontosnak tartom, csak tetszik tudni, megint azt mondom, a romáknál még mindig nem teljesült az a vágy, államtitkár úr, hogy olyan központokat hozzanak létre, mint a közösségi terek megjelenítése. Volt egy időszakban a közösségi házak rendszere. Ez a közösségi házak rendszere ma már nem él, nem működik, és ezáltal a kultúrát sokan nehezebben tudják terjeszteni, illetve fenntartani, mert különböző művelődési központokban és egyéb más helyeken, ahova be lehetne vinni ezeket a programokat, díjazás ellenében lehet, illetve nagyon sokszor helyet se tudnak biztosítani. Tehát maga a jogszabály rendelkezésünkre áll, viszont a feladat végrehajtását nem minden esetben tudjuk megoldani.
Ezért tehát én azt gondolom, államtitkár úr, a régi adósságát kellene törlesztenie a kormánynak, hogy akár a budapesti kulturális központ megnyitását most már jelentsék be. Illetve a nagyobb megyei jogú városokban, szintén azt gondolom, el kellene tudni érni azt, hogy kulturális központokat hozzanak létre és működtessék azokat, mert egyébként a roma kultúra bizonyára el fog veszni, és az a nyelv, amit mi ápolunk, el fog veszni, ha nem lesznek ilyen közösségi terek. Ezért a kormánynak ebben is mindenképpen kell majd gondolkodnia.
Összességében és összefoglalva, nagyon fontos törvénytervezetet láthatunk a Parlament falain belül, és azt gondolom, hogy a frakción belül ki fogjuk alakítani azokat az állásfoglalásainkat, amelyek szükségesek lesznek ahhoz, hogy bölcs döntést tudjunk hozni, de még egyszer szeretném kifejezni azt az aggályomat, hogy azért a szószólótól szeretném azt kérni, hogy egy-két pontban, amiket felvázoltam, nyugtassanak meg, hogy azok rendben lesznek. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket.
