DR. HANDÓ TÜNDE,
DR. HANDÓ TÜNDE,
DR. HANDÓ TÜNDE, az Országos Bírósági Hivatal elnöke: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Köszönöm szépen a bíróságok munkáját dicsérő szavakat, és köszönöm a kérdéseket is. Fontosnak tartom, hogy vannak olyan képviselők, akik érdeklődnek a bíróságok munkája iránt, és azt is, hogy ezen alkalmakkor többen el tudnak emelkedni a bulvárhírek világától, és komoly kérdéseket vetnek fel.
Ami az én személyemet illeti, egy mondatot idéznék - ezt a Házból biztosan Vejkey képviselő úr ismeri a legjobban -: akinek sokat adtak, attól sokat kívánnak, és akire sokat bíztak, attól többet kérnek számon. Én ezzel tisztában vagyok. S bár nem kaptam erre útravalóként egy mondatot Turi-Kovács képviselő úrtól annak idején, de én magam is így indultam el ebben a pozícióban. Tudom azt, hogy sokat várnak tőlem, és sokak kérnek tőlem sok mindent számon.
De van, ami nem az én fennhatóságom alá tartozik, amikről nem adhatok számot. Nem adhatok számot arról, hogy a törvényszéki elnökök az ügyelosztási rendeket hogyan határozzák meg. Törvény rendelkezik róla, egyébként meg az ő jogkörükbe tartozik, ahogyan ezt mint egy bíróság vezetője, a Kúria elnöke önök előtt szépen és részletesen el is mondta. Aztán nem foglalkozhatom azzal, hogy az OBT hogy kezeli az összeférhetetlenségi kérdéseket, hiszen az OBT teljes működése abszolút kívül esik az én hatókörömön. És nem válaszolhatok olyan kérdésekre, amelyekről való beszélgetést számomra törvény tiltja, így például nem lehet beszélni a fegyelmi ügyekről, nem lehet beszélni egyedi konkrét bíróság előtt folyamatban lévő ügyekről, de még kinevezésekről sem, hiszen a bírók személyi adatai jogszabály által védettek. Úgyhogy sok minden van, ami az átláthatóságnak korlátja, és egyúttal a bírók védelmét is szolgálja. Mint ahogy a bírók védelmét szolgálja az is, hogy az általuk hozott döntések a jogorvoslat útján kérdőjelezhetők meg alapvetően.
Ami felvetődött a vezetői vagy bírói pályázatokkal kapcsolatban: csak meg tudom ismételni, rendkívül fontos az, hogy a legrátermettebbek kerüljenek vezetői pozícióba, éppen azokért a dolgokért is, amelyeket önök egynémelykor az Országos Bírósági Hivatal elnökétől kérnek számon, hiszen éppen az a dolguk a bírósági vezetőknek, hogy a helyben felmerülő problémákat megoldják, orvosolják. Egy bírósági vezetőnek lenni teljesen más, mint jó bírónak lenni, éppen ezért fontos az, hogy olyan vezetők legyenek, akik képesek ezt a felelősséget vállalni, és nem szaporítják a gondokat, hanem megoldják azokat, képesek felépíteni egy épületet, azt menedzselni, képesek az ügyhátralékot megszüntetni vagy csökkenteni a rendelkezésükre álló akár többleterőforrással. Ezek mind lényeges dolgok.
Ami a bírói pályázatokkal vagy a vezetői pályázatokkal kapcsolatos számokat illeti, azok nagyon-nagyon pontosan szerepelnek ezekben a beszámolókban. Sokféle számot idéztek ehhez képest önök. Most mégis megismétlem azt, ami a 2012-16 közötti éveket jellemzi. Ahogy elmondtam már, és többször is leírtam, 2012 és 2016 között 442 bírósági vezetői pályázatot írtak ki, a Kúria elnöke, ítélőtáblák, törvényszékek elnökei, és 383 vezetői kinevezésre került sor. Az OBH elnökeként 161 vezetői pályázatot írtam ki, és 117 vezetői kinevezésre került sor. Bár nehéz kívülről feltétlenül érteni, de tudni kell, hogy a kiírást nem feltétlenül ugyanabban az évben követi a kinevezés vagy a pályázat elbírálása, hiszen amit decemberben teszünk közzé a közlönyökben, annak a sorsa majd a jövő évben dől el. Tehát amikor a számokat összeadják meg kivonják, abban adott esetben az időtényezőnek is jelentősége van. Én azt gondolom, hogy mind ebben a beszámolóban, mind más esetekben kellő magyarázatot adtam, sőt az érintetteknek, akikre ez valójában tartozik, és akiknek a személyiségi jogát sohasem sérthetem meg, azok minden esetben konkrétan is tudják azt, hogy mi miért történik. De ez nyilvánvalóan nem feltétlenül való a Bírósági Közlönybe. Akkor pedig az lenne a probléma velünk, hogy olyan adatokat, olyan élettörténeteket hozunk nyilvánosságra, ami személyiségi jogokat sért.
Nagyon szépen köszönöm a bírósági vezetőkkel kapcsolatos felvetéseket általában, mert ez arra is ráirányítja a figyelmet, hogy ennek a szervezetnek a működéséért nagyon sokan sokféle módon felelősek. Egyet anélkül, hogy sok mindenkit kiemelnék, de mégis kiemelem a Fővárosi Ítélőtáblát az eredményeket illetően, hiszen a Fővárosi Ítélőtáblán az egy éven túli perek 64 százalékkal csökkentek egy év alatt. Ez hihetetlen eredmény! Az ügyek 94 százaléka egy éven belül befejeződik, sőt most már úgy, ahogy a többi ítélőtáblán, többségében vannak, 64-60 százalékban azok az ügyek, amelyek hat hónapon belül befejeződnek. Ez korábban éveken keresztül elképzelhetetlen lett volna.
Ami a fegyelmi helyzetet illeti: a bírók fegyelmi helyzetében a számok az elmúlt években különösebb változásokat nem mutatnak. De azt önök sem gondolhatják komolyan, hogy bárki, aki valamilyen mulasztást vagy fegyelemsértést követ el, az ne lenne számonkérhető. Minden vezetőnek dolga az, hogy rendet tartson a bíróságon. Ez rám is vonatkozik. Amikor önök azt kérik számon, hogy valamilyen bíróságon milyen anomáliák történtek, akkor azt gondolom, tőlem sem vehetik el azt a jogot, hogy ezeket a rendellenességeket a törvényben biztosított jogkörömnél fogva érvénytelenítsem, illetőleg a helyes igazgatási intézkedések felé tereljem a bírósági elnököket.
(14.00)
Felhozták a központi szabályok, szabályozás jelentőségét, a sajtónyilatkozatokat, fontos az, és még vannak a teremben, akik az 1999-es OIT-sza-bá-ly-za-tot is ismerik talán, amelyben az szerepelt, hogy a bíróságok tevékenységéről a sajtó részére az OIT elnöke, az OIT hivatalának vezetője, az adott bíróság elnöke, sajtószóvivők tehetnek nyilatkozatot. Ugyanez szerepel a 2010-es OIT-szabályzatban is, márpedig akkor az OIT elnöke egy emberi jogi bíróságról érkezett bíró volt. Nem változott ez a szabály 2012-ben sem, csak most már nem OIT van, hanem OBH. Ennyi az összes változás.
Úgyhogy azt gondolom, rendkívül fontos az, hogy amikor a szervezet egészét érintő kérdésekről van szó, hiteles válaszok hangozzanak el. Engem bánt a legjobban, amikor egyébként talán kitűnő tudású kollégák nyilatkoznak többször a televízióban, és azt róják a terhemre, hogy nincs családjogi képzés a bírósági szervezetben. Miközben éppen az ő törvényszékén az én ösztökélésemre kialakítottak egy családjogi képzési modellt, amit aztán az egész országra kiterjesztettünk az idén, és több mint 1700 bíró egy nagyon-nagyon komoly, többnapos családjogi képzésen vett részt. El tudják azt képzelni, hogy nekem, aki ebben részt vett mint előadó, mint a kigondolója, milyen szomorúságot okozott, hogy egy kollégánk így nyilatkozik, hogy ennyire nem tudja, hogy mi történik a szervezetben.
Ami a szabályozási jogkört illeti, köszönöm szépen, hogy ezt itt többen is szóvá tették, illetőleg korrigálták Bárándy képviselő úr nyilatkozatát, aki azt mondta, hogy ma megsemmisítette az Alkotmánybíróság az integritási szabályzatot. Ez volt az első mondata ebben a tárgykörben. Az Alkotmánybíróság éppen hogy megerősítette azt, hogy lehetséges, sőt szükséges az integritási kérdések szabályozása a bírósági szervezetben. Például a következő mondat szerepel az alkotmánybírósági döntésben: „A szabályzat első szakaszában meghatározott értékeknek, mint átláthatóság, felelősség, számonkérhetőség, szakmaiság, pártatlanság, tisztességes eljáráshoz való jog, az ennek való megfelelés valamennyi bíróval és igazságügyi alkalmazottal szemben fokozott felelősség és fokozott társadalmi követelmény (Dr. Bárándy Gergely: Ezt nem is vitatjuk.), alapvetően elvárt magatartás. Az a tény, hogy ennek a világosan körülírt értékrendszernek a követése a szabályzat személyi hatálya alá tartozók számára kötelezettség, önmagában nem eredményezi a bírák ítélkező tevékenységének befolyásolását.”
A 2016-ban előkészített szabályzatot megelőzően egy fontos lépés volt egyébként egy 2012-es magyar bírói egyesületi nyilatkozat, amikor is azt mondták, hogy a választmány elkötelezett amellett, hogy ne maradhasson jogkövetkezmény nélkül a bírók által elkövetett bármilyen jogsértés.
Azonban a bírósági szervezetben a bírák integritásának védelme és megőrzése érdekében a felelősségre vonásnak átlátható eljárási rendben, az eljárási szabályok, határidők maradéktalan betartásával kell megtörténnie. Ennek tett eleget a bírói kar, amikor véleményezve, összeállítva elkészítette az integritási szabályzat tervezetét, amelynek egyébként valóban az 52 szakaszából 3 szakaszt érint az Alkotmánybíróság döntése.
Az Alkotmánybíróság az Alaptörvény védelmének legfőbb szerve, alkotmányossági szempontból is vizsgálta a szabályzatot. Egyébiránt az Alkotmánybíróság csak az elmúlt három hónapban 7 jogszabályt és 5 egyedi bírói döntést semmisített meg. Ezúton is köszönöm mindenkinek, hogy a megsemmisített bírói döntések miatt senki sem volt, aki az adott bíró lemondását követelte volna, mert ez szerintem így van rendben. Erről szól a jogállam, ez annak a része.
Egyébiránt pedig a GRECO, az Európa Tanács korrupcióellenes államokat tömörítő csoportja 2017. évi jelentésében kifejezetten üdvözölte, hogy van integritási szabályzat, és tilalmazott az ajándékozás, ami sajnos talán egy évtizeddel korábban még akár éppen Szabolcs-Szatmár megyében gondot okozott egy bírónak, hiszen büntetőeljárás is indult ilyen tárgykörben. Vagy előfordult az is, mint integritást ért esemény, hogy egy bírónak a lánya írta meg az ítéletet. Ezt a történetet is mindannyian, akik itt ülnek, ismerik. Hogyne lenne szükség arra, hogy az őrzőket is őrizze valaki! És természetesen az őrzők maguk közül kerülnek ki, ez ennek a szabályzatnak a lényege.
Ami pedig a szabályzatokkal szembeni kritikát, véleményeket illeti, bíróként csak azt tudom mondani, hogy ez teljesen természetes. Erről is van egy szabályzatunk, amelynek lényege, hogy magunk is folyamatosan felülvizsgáljuk a hatályosulást, a javaslatokat, és ennek a szabályzatnak egyéb okból is folyamatban van a felülvizsgálata. Természetesen áttanulmányozzuk az Alkotmánybíróság döntését, és azt hasznosítani fogjuk, mert az Alaptörvénynek megfelelően szeretnénk működni.
Engedjék meg, hogy megemlékezzek a bírósági titkárokról is, mivel Bárándy képviselő úr ezt szóba hozta. Teljes egészében megváltozott valóban a bírósági szervezet működése a tekintetben, hogy az ügyeik 60 százalékát már önállóan bírósági titkárok intézik, akiknek ez a jogköre és a függetlenségük e tekintetben való védelme az Alaptörvényben is szerepel. Csak megerősítette az igazságügyi alkalmazottakról szóló módosítása ezt a fajta függetlenségüket. Hogy egy példát mondjak: miközben a teljesítményüket értékelhetjük, ez az értékelés az ő illetményüket nem befolyásolja. Az ő jogviszonyukat bizalomvesztés miatt nem lehet megszüntetni. Olyan bástyák veszik körül a bírósági titkárokat, amelyek egyébiránt a bírókat jellemzik.
Ha a számokat tekintjük, akkor újra felhozok egy példát: Dániában, ahol 5 millió lakos van, mindössze 350 bíró van. Ha Skandináviára nézünk vagy más országokra, inkább azt a tendenciát látjuk, hogy csökken a bírói kar létszáma, és a segítő személyzet szaporodik körülötte, méghozzá jogi tudással felvértezett segítő személyzet, és nem feltétlenül bírók intéznek el minden ügyet. Ez is egy tendencia a kontinentális vagy akár az angolszász jogrendszerben is.
Egyébként most egy érdekes folyamatnak lehetünk majd a részesei és figyeljük, merthogy a közigazgatási bíráskodásban egy ezzel ellentétes folyamat indul el. Egy ügyet már járásbírósági szinten is hármas, hivatásos bírókból álló tanácsnak kell elbírálnia. Lesz módunk arra, hogy összevessük, több bíró kell-e vagy akár kevesebb. Ami a közigazgatási bíráskodást illeti, ott többször, több alkalommal a bírói kar csaknem minden résztvevője megerősítette, hogy igenis szükség van a közigazgatási tapasztalatra. És ami a pontrendszerben történt, alapvetően azt célozta, és most már a pályázati elbírálások is ezt mutatják, hogy az esélyegyenlőséget teremtsék meg a külső pályázóknak. mert eddig bizony nem volt több ismérv, amelynek jelentősége van a közigazgatásból érkezetteket illetően, értékelhető, mint a szakmai gyakorlat, szakmai értékelés, mert az egész rendszer a bírósági szervezeten belüli igazolásokra volt kialakítva. Tehát inkább ezt a hátrányt tudta ez a jogszabály-módosítás korrigálni.
(14.10)
Bízom benne, hogy igazi és jó bírák lesznek azok is, akik nem a bírósági szervezetben tanulták ki a jogászkodás csínját-bínját. Mi mindent megteszünk ennek érdekében.
Ami a bírói függetlenséget illeti, nem gondolom, hogy e tekintetben megerősítésre szorul az - ahogyan az eskümben, amit itt tettem le, erre felesküdtem, ezt az egyik legfőbb feladatomnak tekintem -, hogy a bírók befolyásmentesen és fenyegetettségtől mentesen dolgozzanak, amelyre sajnos a fizikai fenyegetést illetően éppen a 2016. évben is volt példa, hiszen előfordult az, hogy valaki kalasnyikovval érkezett a tárgyalóterembe. Tehát a bírók nagyon sok tekintetben szorulnak védelemre. Milyen jó volna hallani, ha sokkal többen felszólalnának ennek érdekében, amikor fizikai vagy szóbeli atrocitások történnek, vagy esetleg sokkal többször figyelnének magukra is, amikor a bírósági eljárásról, a jogorvoslat érvényesüléséről beszélnek vagy akár arról, hogy egyedi ügyben a parlamentben szeretnének megtárgyalni akár egy munkaügyi pert, akár egy büntetőper kimenetelét, a lefolyását. Nem gondolom, hogy ez helyes volna.
A „Szolgáltató bíróságokért!” programban és azóta számos esetben magam is felszólaltam a bírókat, bíróságokat sértő kijelentések ellen, amelyből sajnos nagyon sokat el kell szenvednünk, és most már ez egy új jelenség, hogy nemritkán bírók részéről is. Úgyhogy ez egészen megdöbbentő jelenség számomra is, hogy valahogy ez olyan divattá kezdett válni, de én ezt sok más, rajtunk kívülálló körülménynek tudom be.
Amit még itt szerettem volna megjegyezni, és azt gondolom, ez minden közszereplőt érint, és talán emlékeznek is rá, hogy a Kúria nem olyan régen a közelmúltban egy hasonló ügyben hozott egy ítéletet. Nevezetesen arról, hogy egy közhivatalnak vagy egy közhivatalbeli tisztségviselőnek milyen tisztelet jár ki, meddig terjed a politikai véleménynyilvánítás szabadsága, és hol kezdődik az, hogy egy közhivatalnak vagy egy közhivatalbeli tisztségviselőnek önmagában is kell hogy olyan méltósága legyen, ami a tiszteletlenségnek gátat tud szabni. Azt hiszem, hogy a Kúria egyértelműen állást foglalt, nevezetesen azt, hogy a politikai véleménynyilvánítás szabadsága mindig erősebb, mint egy közhivatal tisztségének vagy egy közhivatal méltóságának a tisztelete. Jó volna, ha ez nem így volna, de a joggyakorlat egyelőre nem ezt mutatja.
Ami a digitális bíróságot illeti, én ezúton is a bírókollégáknak meg az ügyfeleknek is nagyon köszönöm a türelmet, mert ez olyan, mint annak idején, ha már a T-modell kocsit említettem, annak a megindítása is először kurblival történt, vagy volt, hogy lovakkal vontatták be, hogy elinduljon a motor. Ennél azért jobb helyzetben vagyunk sokkal, túl az egymilliomodik elektronikus beadványon. Valóban nagyon sok lehetőség van ebben, és sok támogatást is kapnak a bírák.
Éppen a Nyíregyházi Törvényszéken nem olyan régen alakult egy úgynevezett eper-munkacsoport. Az eper-kapcsolattartóknak, akik behálózzák az egész országot büntető és polgári ügyszakban, feladatuk az, hogy gondozzák ezeket a kérdéseket, ügyfelek, bírók kérdéseit. Rengeteg képzést tartunk, helpdesket működtetünk, úgyhogy azt gondolom, hogy akinek kérdése, óhaja van, ezek eljutnak azokhoz, akik képesek azt megoldani. Legalábbis mindent megteszünk annak érdekében, hogy így legyen, de ezúton is köszönöm a türelmet és a kitartást azoknak, akik a nehézségeket elviselik.
Nagyon szépen köszönöm azokat a felszólalásokat, amelyek a társadalmi felelősségvállalást ismerték el a bíróságok részéről, nevezetesen: a tanúgondozásban való részvételt és áldozatvédelmet. Csak a tanúgondozóinkat 2016-ban 15 ezer ember kereste fel. Ez azért egy nagyon komoly szám, azt gondolom, és egy olyan biztonságot jelent az ügyfelek számára, ami különösen az erőszakos bűncselekmények áldozatai tekintetében kiemelkedő jelentőséggel bír.
Tisztelt Országgyűlés! Szeretném megköszönni a bírói kar nevében is azokat a hozzászólásokat, amelyek az anyagiakat illetően is a bírói kar megbecsülésére vonatkoztak, tehát hogy ott teendő van még, hogy ezt megerősítették, és ebben segítséget kínáltak a bírósági szervezetnek. Én Lao-cet tudom idézni: az ezermérföldes út is az első lépéssel kezdődik. Egyáltalán nem gondolom, hogy elégedett volnék, hanem örülök annak, hogy ez az első lépés vagy az első lépések megtörténtek, és különösen tisztelem azt a kormányzatban, hogy nemcsak az illetményt tekinti fontosnak, hanem fontosnak tekinti az infrastruktúrát is, mert bizony az emberi jóléthez ez is hozzátartozik, hogy milyen környezetben dolgozunk, és eddig az elmúlt évtizedekben erre nagyon-nagyon kevés figyelem irányult. Úgyhogy örülök, hogy képesek vagyunk most évtizedes lemaradásokat pótolni.
Nagyon szépen köszönöm, hogy meghallgattak. Természetesen köszönöm a bírósági szervezetnek, mindenkinek, aki a működésünket támogatja, az áldozatos munkáját, és ahogyan az Országos Bírói Tanács az első megtárgyalásán ennek az éves beszámolónak 2017 októberében elfogadta a 2016-os beszámolómat, úgy kérem az Országgyűlést is, hogy fogadják el ezt a beszámolót. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
