DR. POLT PÉTER
DR. POLT PÉTER
DR. POLT PÉTER legfőbb ügyész, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Köszönöm a lehetőséget, hogy Magyarország ügyészségének és legfőbb ügyészének 2016. évi tevékenységéről itt, a tisztelt Ház plénuma előtt is beszámolhatok.
Az Alaptörvény 29. §-a szerint Magyarország ügyészsége és a legfőbb ügyész az igazságszolgáltatás közreműködőjeként mint közvádló, kizárólagos érvényesítője az állam büntetőjogi igényének, és törvényben rárótt egyéb feladatokat is ellát.
Ezek azok a tevékenységek, amelyekről minden évben, ugyancsak a 29. cikk alapján a legfőbb ügyész köteles beszámolni az Országgyűlésnek.
(14.20)
Ahogy önök előtt is ismert, és itt is elhangzott a korábbiakban, ez a beszámoló elkészült írásbeli formában, és valamennyi képviselőnek lehetősége volt tanulmányozni, megismerni. Úgyhogy a korlátozott időkeretre is tekintettel engedjék meg, hogy csakúgy, mint a bizottság előtt, szóbeli kiegészítést tegyek, ami nyilvánvalóan nem térhet ki a beszámoló valamennyi pontjára, azonban talán egy általános képet ad a tavaly elvégzett munkáról. Azt gondolom, hogy olyan részleteket próbáltam válogatni, amelyek jellemzőek, de természetesen a kérdéseknél majd az egyéb részletekre is ki lehet térni.
Nagyon röviden a 2016-ban tapasztalt bűnügyi munkáról és az annak alapjául szolgáló bűnözésről. 2016-ban az előző évhez képest egy 3,8 százalékos növekedés volt a regisztrált bűncselekmények számában. Ez összességében 290 779 bűncselekményt jelentett. Szeretném azt mondani, hogy valójában nem tört meg az az évek óta tapasztalt tendencia, hogy az összbűnözés csökken, a bűncselekmények száma évről évre kevesebb. Tudniillik ez a növekedés egy olyan bűncselekmény-sorozatnak volt köszönhető, amely gyakorlatilag egy csalási cselekmény, több, körülbelül húszezer részcselekményből - ez egyébként Zala megyében történt. Ha ezt levonjuk, akkor az a bizonyos csökkenő tendencia továbbra is megfigyelhető a magyar bűnözésben, és azt gondolom, hogy ez egy örvendetes esemény.
Ezt a vélekedésemet támasztja alá a bűnelkövetők regisztrált száma is, hiszen tavaly 100 933 bűnelkövetőt regisztráltunk, ez viszont kevesebb volt, mint a 2015-ös szám. Ennek megfelelően, ha összevetjük a bűncselekmények számával, jól látjuk, hogy valós és igazi tendencia az, hogy a bűnözés csökkenő tendenciát mutat.
2016-ban 112 924 ügyet vizsgált meg az ügyészség abból a szempontból, hogy alkalmas-e vádemelésre, azaz a bíróság elé terjesztésre. Ennek az ügyszámnak több mint a felében emelt vádat az ügyész, 11 százalékában viszont úgy találta, hogy meg kell szüntetni a nyomozást, 8 százalékban a vádemelést elhalasztotta, 3,6 százalékban pedig közvetítői eljárásra utalta az ügyet, és egy nagyon minimális esetszámban pedig felfüggesztése történt a nyomozásnak. Az ügyek közel egynegyedében egyéb intézkedés történt, ilyen az áttétel vagy pedig további nyomozási cselekmények elrendelése.
Azt gondolom, hogy alapvetően fontos az ügyészség munkájának a megítélése szempontjából, hogy milyen típusait alkalmaztuk a vádemelésnek. Több mint 28 ezer ügyben az ügyész a hagyományos vádiratot nyújtotta be a bírósághoz, 15 ezer további ügyben viszont a gyorsított módszert alkalmazta, tehát a terheltet bíróság elé állította, vagy pedig további 18 ezer ügyben tárgyalás mellőzésére tett indítványt. Természetesen nemcsak a vádemelésre érkezett ügyekben volt teendője az ügyészi szervezetnek, hanem a nyomozás megszüntetésének vizsgálatánál is. A nyomozás megszüntetésére tett javaslatok esetében az ügyek 80 százalékában a nyomozást az ügyész megszüntette, több ügyben - bár nem olyan nagy számban, 66 ügyben - vádat emelt, 52 ügyben a vádemelést elhalasztotta, néhány ügyben pedig itt is közvetítői eljárást rendelt el.
Az időszerűségre vonatkozó törekvést jól mutatja, hogy az ügyek 84 százalékában az ügyintézés az ügyészi szakban 30 napon belül befejeződött. 90 napos ügyintézésihatáridő-túllépést 2016-ban mindösszesen öt ügyben regisztráltunk, és úgy gondolom, hogy ez egy rendkívül jó eredmény, különösképpen akkor, ha megnézzük, hogy ebben az öt ügyben is mi volt az oka a határidő-túllépésnek, ez alapvetően téves ügyviteli adatrögzítés volt, és egy vagy két ügyben volt a rendkívüli terjedelmű ügyfeldolgozás a határidő túllépésének a közvetlen oka.
Az ügyészségen a büntető ügyszakban nagyon nagy jelentősége volt a vádemelésről, illetve a nyomozás megszüntetéséről való döntések mellett - amelyek egyébként tükrözték az azt megelőző nyomozásfelügyeleti tevékenységet is - a különböző célvizsgálatok lefolytatásának. A korábbiakhoz képest igen sok célvizsgálatot folytattunk le, ezek közül itt most megemlíteném a megbízhatósági vizsgálatok alapján indult, korrupciós bűncselekmények ügyében lefolytatott vizsgálatot. Ez különösképpen azért érdekes, hiszen a társadalom rendkívül érzékeny a korrupció jelenségére, és az ügyészi szervek erre is reagálva végezték el ezt a vizsgálatot. Ebben a vizsgálatban elsősorban a bizonyítás törvényességét, például azt, hogy ne történjen provokáció az adott ügyekben, és az ehhez fűződő joggyakorlatot vizsgáltuk, és figyelembe vettük az Emberi Jogok Bíróságának esetjogát is. Úgy vélem, hogy ez a vizsgálat hozzásegít minket ahhoz, hogy törvényes keretek között, hatékonyabban tudjunk fellépni a korrupciós cselekményekkel szemben.
Említettem már a szóbeli kiegészítésben azt a törekvést, hogy az ügyészség felgyorsítsa az ügymenetet. Erről néhány részletesebb adatot is hadd mondjak! A tárgyalás mellőzése során a bíróság a vádlott meghallgatása és tárgyalás, valamint bizonyítás lefolytatása nélkül állapít meg büntetést, illetve alkalmaz intézkedést. 2016-ban az összes vádemelés 29,4 százalékában tettünk tárgyalás mellőzésére indítványt, és az érintett vádlottak több mint 88 százaléka esetében a tárgyalás mellőzésére hozott végzés jogerőre emelkedett. Azt hiszem, hogy ez mindenkire jótékony hatást gyakorolt, elsősorban a társadalomra, de ugyanúgy a sértettekre és a terheltekre nézve is.
A bíróság elé állítás intézményét változatlanul próbáljuk szorgalmazni az ügyészi szervezeten belül, és ebben együttműködünk a bíróságokkal. Ez a terhelt beismerése, illetve tettenérés esetén alkalmazható, 2016-ban az összes vádemelés 24,8 százalékában került erre sor, ez több mint 34 százalékos emelkedést jelent a korábbi évhez képest. Ugyancsak emelkedett a jogerősen elítéltek száma az ilyen eljárásokban. Egyébként ez irányú indítványainknak több mint 95 százalékát találta alaposnak a bíróság.
Ha már itt a százalékoknál tartunk, akkor hadd említsem meg az össz-váderedményességet is. Erről nagyon jól tudjuk, minden évben szó esik, és én minden évben el is mondom, hogy ez egy fontos mutató, de túlzott jelentőséget én magam sem tulajdonítok ennek, annak ellenére, hogy ez nagyon kedvező, 2016-ban 97,5 százalék volt, ez 2015-höz képest megint 0,2 százalékos javulást mutatott.
Azt gondolom, hogy történt egy nagyon fontos változás 2016-ban, amit a szóbeli kiegészítésben is meg kell említeni, megtört ugyanis az a korábbi években tapasztalt tendencia, hogy emelkedik, illetve magas szinten marad a hatályon kívül helyezés a másodfokú bírósági eljárásokban, tehát az első fok után nem következik be másodfokon a jogerős határozat, ítélet, egyéb döntés, hanem visszautalják az eljárást első fokra.
(14.30)
Az adatok azt mutatják, hogy az ilyen ügyek száma majdnem 20 százalékkal csökkent 2016-ban. Ez rendkívül nagy mértékű javulás. Úgy gondolom, ez az ügyészség és a bíróság együttes erőfeszítésének volt köszönhető. Az ügyészség az indítványaival és bíróság előtti fellépésével támogatja ezt a jelenséget, amely egyértelműen az ügyek elhúzódása, a hatékony és gyors igazságszolgáltatás irányába mutat. Mérsékelten növekedett egyébként az elsőfokú ügydöntő határozatok elleni fellebbezéseink száma.
Változatlanul a fellebbezések másodfokú elbírálása során alapvetően a büntetéskiszabási gyakorlat tekintetében nem voltunk elégedettek. A meggyőződésem továbbra is az, hogy a kiszabott büntetések összességében enyhének tekinthetők, és itt az ügyészi fellebbezéssel ennek a tendenciának kívánunk egy más irányt adni. Az ügyészi fellebbezések eredményessége egyébként 51 százalék volt. Ezen kell a jövőben tovább javítani.
Még egy vizsgálatot hadd említsek meg az előbb már szóba került megbízhatósági vizsgálat mellett, ez pedig a bűnösen szerzett vagyon elvonására szolgáló vagyonelkobzás gyakorlatának az elemzése. Megítélésem szerint az elmúlt, de az elkövetkezendő időszak egyik legfontosabb intézménye a bűnösen szerzett vagyon felkutatásának és elkobzásának gyakorlata. Erre is további erőfeszítéseket kell tennünk, mert ez nem csupán egyfajta szankcióként jelentkezik az igazságszolgáltatásban, hanem a további bűncselekmények megelőzését is jól szolgálja.
A büntető ügyszak mellett hadd szóljak röviden a közérdekvédelmi ügyészi tevékenységről is! A 2015-ös ügyforgalomhoz képest a mintegy 220 ezer ügy elintézése egy csökkenő számot jelentett. Ez százalékban kifejezve 18 százalékos csökkenés. Ez alapvetően a bíróságoktól érkező ügyek számának csökkenésére, továbbá a szabálysértési megszüntető határozatok és elővezető határozatok számának csökkenésére vezethető vissza.
Az ügyészi intézkedésre irányuló kérelmek száma azonban jelentős mértékben nem tért el a korábbi évekétől. Tehát itt majdnem ugyanannyi kérelmet kellett elintéznünk. A megbízhatósági vizsgálatnak a közérdekvédelmi vonalon is nagy jelentősége volt, egyébként több mint 700 megbízhatósági vizsgálatot elrendelő határozatot hagytak jóvá az ügyészi szervek, ezzel is hozzájárulva a korrupció megelőzéséhez, illetve elnyomásához.
2016-ban az ügyész a törvényben biztosított keresetindítási jogával élve több mint 5 ezer keresetet nyújtott be. Ez hasonló a korábbi évek volumenéhez. A legtöbb esetben civil szervezetekkel kapcsolatos volt a perindítás. A tevékenységüket beszüntető civil szervezetek megszüntetése érdekében került sor ezekre az eljárásokra, de más jellegű eljárások is voltak. Itt meg kell említeni a környezet- és természetvédelem érdekében, illetve az általános szerződési feltételek tisztességtelen volta miatt indított eljárásokat is.
Nagyon lényeges és nagyon nagy részt tesz ki a közérdekvédelmi munkában a büntetés-végrehajtás törvényességi felügyelete és az ottani jogvédelem ellátása. Ezek a feladatok növekvő számban jelentkeznek az ügyészi munkában is. Azért is van különös jelentőségük, mert mindannyian jól tudjuk, hogy nemzetközi színtéren is nagy figyelmet fordítanak a büntetés-végrehajtási intézetekben fogva tartottak jogaira, az ottani esetleges jogsértésekre. Az ügyészi, törvényességi munka ezt kívánja megelőzni, illetve orvosolni.
Egyetlen mondatban szeretném megemlíteni a jogalkotási folyamatban játszott ügyészi szerepet, hiszen 2016-ban fontos kodifikációs folyamatok zajlottak le az Igazságügyi Minisztériumban. Ezekben a kodifikációs folyamatokban az ügyészség tevékenyen vett részt az Igazságügyi Minisztériumba kirendelt ügyészek révén, és például a Btk. miniszteri biztosa is ügyész volt.
Néhány szót a legfőbb ügyész által gyakorolt feladat- és jogkörökről; ezek személyesen a legfőbb ügyészt illető kötelezettségek és jogok. Itt meg kell említeni a parlamenttel kapcsolatos kötelezettségeket és jogokat. 2016-ban 77 írásbeli választ igénylő kérdést, 13 azonnali kérdést és 3 szóbeli választ igénylő kérdést tettek fel az országgyűlési képviselők. Ezekre minden esetben választ kaptak. Egy nagyon lényeges jogköre a legfőbb ügyésznek a törvényesség érdekében a Kúriához bejelenthető jogorvoslat. 2016-ban 112 ilyen kérelem érkezett a legfőbb ügyészhez. Ebből 16 esetben került sor jogorvoslati indítvány benyújtására. 2016-ban a Kúria egyébként 24 ilyen jogorvoslati indítványt bírált el. Nyilván azért nagyobb ez a szám, mert az előző évekről is még voltak ilyen indítványok. Minden esetben helyt adott nekik, tehát itt 100 százalékos az eredményessége.
Nagyon lényegesnek tartom a jogegységi eljárásban való részvételét a legfőbb ügyésznek és az ügyészségnek. Itt is a Kúria előtt több mint 90 százalékos az eredményességünk, tehát a Kúria több mint 90 százalékban osztotta a mi véleményünket.
Néhány szót az ügyészség nemzetközi tevékenységéről. A nemzetközi kapcsolataink a korábbi évekhez hasonlóan rendkívül intenzívek és jól fejlődnek. Az igazságügyi együttműködés elsősorban az európai uniós partnerországokkal, illetve az európai uniós szervekkel intenzív. Meg kell említeni külön az Eurojust és az OLAF munkájában való részvételünket. Mind a kettőben aktívan részt veszünk, illetve együttműködünk ezekkel a szervezetekkel, és ezt el is ismeri mind a két szervezet. Külön meg kell említenem az Eurojust keretében felállított közös nyomozócsoportokat, illetve azt a tényt, hogy az OLAF igazgatója többször is elismerően nyilatkozott a magyar ügyészség munkájáról.
Szakértői szinten is jelen vagyunk számos nemzetközi színtéren, konferenciákon, különböző találkozókon. 2016-ban 170 nemzetközi rendezvényen 271 ügyészségi alkalmazott vett részt. Ez egyébként 40 százalékos növekedés 2015-höz képest.
A gazdálkodásról egyetlenegy mondatot: stabil a gazdálkodásunk, és folytatjuk azt az infrastrukturális fejlesztést, amit még 2000-ben kezdtünk el. Ennek az eredményei, azt gondolom, önmagukért beszélnek.
Tovább kell folytatnunk az ügyészi életpálya felépítését, ezt egyébként közösen a bíróságokkal, hiszen a bíróságok és az ügyészségek itt egy igazságszolgáltatási csomagban vannak, ami egyébként megítélésem szerint megfelel az Alaptörvény rendelkezésének.
Itt, ezen a helyen is szeretném megköszönni valamennyi ügyészségi alkalmazottnak a 2016. évi teljesítményét is, mivel meggyőződésem szerint ebben az évben is törvényesen, időszerűen és hatékonyan járt el Magyarország ügyészsége. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
