DR. VITÁNYI ISTVÁN,
DR. VITÁNYI ISTVÁN,
DR. VITÁNYI ISTVÁN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Legfőbb Ügyész Úr és Munkatársai! Magyarország Alaptörvénye fontos feladatokat ró az ügyészségre, hiszen az ügyészség az állam büntetőigényének kizárólagos képviselője, és ellátja azokat a feladatokat, amiket az Alaptörvény és más törvények még rábíznak.
Az Igazságügyi bizottság ülésén kaptunk egy részletes beszámolót, és a benyújtott beszámolót a legfőbb ügyész úr kiegészítésekkel látta el. Megítélésem szerint a bizottsági ülésen a feltett kérdésekre kimerítő és helyes választ adott. Az ülésen - mint az előttem szóló is már említette - 7 igen, 4 nem szavazat mellett, tartózkodás nélkül a bizottság úgy döntött, hogy a beszámoló elfogadását támogatja.
Kérem, engedjék meg, hogy néhány mondatban összefoglaljam a Legfőbb Ügyészség elmúlt évi tevékenységéről szóló jelentést, amelyről összességében kijelenthető, hogy az ügyészi szervezet 2016-ban is a törvényes keretek között, jó munkát végzett. Felszólalásomat négy igen fontos témakör köré építeném fel, így az ügyészség büntetőjogi, valamint közérdekvédelmi tevékenységére, a napjainkban kiemelkedő fontossággal bíró nemzetközi együttműködésre és a migráció ügyészségre gyakorolt hatásaira térnék ki.
Az Alaptörvény 29. cikke meghatározza az ügyészség működésének alkotmányos alapjait, kimondja, hogy az ügyészség az igazságszolgáltatás közreműködőjeként mint közvádló az állam büntetőjogi igényének kizárólagos érvényesítője. Mindezekbe beletartozik a nyomozásfelügyelet, a vádelőkészítés és az ügyészségi nyomozás.
Elsőként a büntetőbíróság előtti ügyészi tevékenységről ejtenék néhány szót. Az ügyészi szervezet vádképviseleti tevékenységét ellátó ügyészei az állam büntetőjogi igényét érvényesítik a bíróság előtt, és közreműködnek abban, hogy a bíróság határozatai valamennyi jogszabályban írt követelménynek megfeleljenek. 2016-ban lényegében változatlan jogszabályi környezetben és a regisztrált bűncselekmények előző évihez hasonló száma mellett végezték el a vádképviseletet.
A legfontosabb célok között említeném meg a büntetőeljárások időszerűségének javítását a hatályos büntetési rendszer teljesebb kihasználásával, az egyéniesített büntetések kiszabásának elérését és ezek érdekében az ügyészség büntetőbíróság előtti tevékenységének egységesítését.
Egyes kiemelt bűncselekmények, mint a korrupció, a szervezett bűnözés, a terrorizmus és a pénzmosás elleni hatékonyabb szakmai fellépés érdekében szervezeti változások is történtek. Ennek megfelelően 2016. január 1-jével megalakult a Kiemelt Korrupciós és Szervezett Bűnözés Elleni Ügyek Főosztálya, amely nagyban elősegíti ezen ügyek eredményes felderítését.
A bűnözésre vonatkozó adatokból megállapítható, hogy a 2016-ban iktatott és elintézésre váró ügyek száma 715 662 volt, amely csökkenő tendenciát mutat az előző évekhez képest. Az időszerűségre való törekvést jól mutatja, hogy az ügyek 84 százalékában az ügyintézés 30 napon belül befejeződött, ami egy nagyon jó eredménynek mondható.
Az ügyek gyorsítására irányuló ügyészi tevékenységet jól mutatja, hogy 2016-ban az összes vádemelés 29,4 százalékában tettek tárgyalás mellőzésére indítványt, és az érintett vádlottak több mint 88 százaléka esetében a tárgyalás mellőzésével hozott végzés jogerőre emelkedett. Úgy gondolom, hogy ez egy nagyon nagy jelentőségű adat.
A bíróság elé állítás intézményét változatlanul próbálja szorgalmazni az ügyészség és ebben együttműködni a bírósággal. 2016-ban az összes vádemelés 24,8 százalékában került sor erre. Ez több mint 34 százalékos emelkedést jelent az elmúlt évekhez képest.
Fontos kiemelni, hogy a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzettel összefüggésben 2016-ban ismét több mint duplájára emelkedett a kiutasítás büntetések száma. Ez az adat jól mutatja, hogy az ügyészi szervezet is sikeresen reagál a migráció okozta kihívásokra. Szintén itt szeretném megemlíteni, hogy a regisztrált embercsempészek száma az előző évihez képest közel a felére csökkent.
A büntetőbíróság előtti ügyészi tevékenység keretében nagy jelentőséggel bír, hogy az elmúlt évben is jelentős figyelmet fordítottak a pénzmosás bűncselekményével kapcsolatos eljárásokra, tekintettel arra, hogy a beszámolóban leírt tapasztalatok szerint egy világszerte elterjedt elkövetési módszer jelent meg, amit a kriminalisztikai terminológia kisiklatásként ismer. Ezen a területen elengedhetetlen a nemzetközi bűnügyi együttműködés, amelyre a későbbiekben még kitérek.
A hivatali bűncselekmények és a korrupció elleni eredményesebb fellépés érdekében kiemelkedő a Központi Nyomozó Főügyészség szerepe, amelynek illetékessége az ország egész területére terjed ki.
(14.50)
A Központi Nyomozó Főügyészség több szervezeti egysége is kiemelten foglalkozik a korrupció elleni küzdelemmel. A korrupciós bűncselekmények felderítésének speciális jellegére figyelemmel a Központi Nyomozó Főügyészség különböző nyomozó hatóságokkal, így a Terrorelhárítási Központ műveleti egységeivel, a Készenléti Rendőrséggel, illetőleg a titkosszolgálatokkal való hatékony együttműködése elengedhetetlen.
A főügyészség munkatársainak az említett szervekkel történő hatékony együttműködése számos ügyben alapozta meg az ügyészség sikeres munkáját. A jogalkotást érintően szeretném kiemelni, hogy a jogalkotók és a jogalkalmazói hivatásrendek közös érdeke, hogy az igazságszolgáltatás egészét érintően olyan jogszabályok szülessenek, amelyek jól használhatóak, hatékonyak, és megfelelnek a legmagasabb szakmai elvárásoknak is.
Nem mehetek el szó nélkül amellett, hogy itt az Országgyűlésben a büntetőjogi szakterületet érintően meghatározó volt az új büntetőeljárási törvény elfogadása. Az új Be. szövegének előkészítésében és kodifikációjában az ügyészség munkatársai aktívan részt vettek, szakmai javaslataikkal hozzájárultak ahhoz, hogy egy új, egységes, a XXI. századi követelményeknek megfelelő büntetőeljárási kódex szülessen.
Tisztelt Ház! A bevezetőben említettem, hogy az Alaptörvény szerint az ügyészségnek a klasszikus vádképviseleti funkcióján túlmenően további, közérdekvédelmi hatáskörei is vannak. Az ügyész közérdekvédelmi feladatait az ügyészségről szóló törvény sarkalatos rendelkezései és egyéb törvények határozzák meg. Ennek keretében az ügyészség az általános szerződési feltételek tisztességtelen volta miatti perindítási felhatalmazásával többnyire pénzügyi szolgáltatókkal, biztosítókkal, valamint ingatlanforgalmazással foglalkozó gazdálkodó szervezetekkel szemben élt. 2016-ban az ügyészség a törvényben biztosított keresetindítási jogával élve több mint 5 ezer keresetet nyújtott be.
Tisztelt Ház! Az ügyészség nemzetközi tevékenységét értékelve elmondható, hogy továbbra is erősödik a nemzetközi együttműködés, és komoly eredményeket könyvelhetünk el a 2016. évben e téren is. Az Európában kialakult helyzet mindenképpen indokolja a nemzeti ügyészségek és az EU adott szervei közötti fokozottabb együttműködést, természetesen a nemzetek közötti ügyészi együttműködést is. Mint az önök előtt is ismert, az Európai Unió jelentős kihívásokkal szembesül a terrorizmus, a szervezett bűnözés, a kiberbűnözés és a radikalizálódás vonatkozásában. Az Unió és a schengeni térségen belül az egyes tagállamok biztonsága szinte valamennyi tagállam belső biztonsága. Ennélfogva szükség van a tagállamok együttműködésére, arra, hogy haladéktalanul megosszák egymással a vonatkozó információkat, és javítsák a közös elemzést és az operatív koordinációt.
A beszámolóból kiderül, hogy a legfőbb ügyész úr 2016-ban is aktívan vett részt az európai és a regionális ügyészi együttműködés egyes formáiban. Ebben a körben szeretném kiemelni az európai igazságügyi, kiberbűnözés elleni hálózat felállításához kapcsolódóan a magyar ügyészség által e téren már megtett lépéseket. Elmondhatjuk, hogy hazai hatóságaink már most készen állnak az ilyen formájú együttműködésre.
A nemzetközi kapcsolatok terén elmondható továbbá az is, hogy az ügyészség szakértői szintű nemzetközi tevékenysége a korábbi évekhez hasonlóan 2016-ban is két fő célt szolgált: egyfelől elősegíteni a konkrét ügyekben folyó munkát a külföldi társhatóságokkal való szakmai egyeztetés, illetve a határ menti kapcsolatok erősítése formájában, másfelől minél szélesebb körű lehetőséget nyújtani az ügyészségi alkalmazottak külföldön vagy külföldiekkel közösen történő, idegen nyelven való képzésére.
Szeretném kiemelni az ügyészség hatáskörébe tartozó, az Európai Csalás Elleni Hivatal, ismertebb néven: OLAF által lefolytatott vizsgálatokkal összefüggő ügyekben elért eredményeket. A 2016-ban az OLAF összesen tíz ajánlást küldött meg a Legfőbb Ügyészségnek, amelyekben büntetőeljárás lefolytatására tettek javaslatot. Hat esetben az ügyészség költségvetési csalás bűntettének gyanúja miatt nyomozást rendelt el, négy esetben az ajánlás és a vizsgálati eredményeket tartalmazó zárójelentés már folyamatban lévő nyomozásban került értékelésre. Legfőbb ügyész úr szóbeli beszámolójában hallhattuk, hogy maga az OLAF főigazgatója több ízben és a sajtónyilvánosság előtt jelentette ki, hogy a magyar szervekkel, ezen belül a magyar ügyészséggel való együttműködést rendkívül gyümölcsözőnek tartja.
A konkrét büntetőügyekben való hatékony európai uniós együttműködés fontos színterei továbbra is az Eurojust által szervezett és finanszírozott koordinációs értekezletek voltak. Az Eurojust az Európai Unió tagállamai közötti büntető igazságügyi együttműködés Hágában működő szerve. Feladata, hogy támogassa a határon átívelő súlyos bűncselekmények, különösen a szervezett bűnözés elleni küzdelmet, a tagállamokban a büntetőeljárások összehangolását, az igazságügyi együttműködésre irányuló megkeresések teljesítését, illetve a kölcsönös elismerés elvén alapuló határozatok végrehajtását. Magyarország 2004-től tagja az Eurojustnak, a részvételével kapcsolatos feladatokat az ügyészség teljesíti.
A jogsegélyügyeket tekintve az államhatárokon átnyúló szervezett bűnözés és egyéb kedvezőtlen globális jelenségek elleni küzdelem miatt az igazságügyi hatóságok, így az ügyészségek nemzetközi együttműködése az utóbbi években változatlanul intenzív volt.
A beszámoló szerint eljárási jogsegélyforgalom jellemzően vagyon elleni bűncselekmények, adó-, illetve költségvetési csalás bűntette, embercsempészés és emberkereskedelem bűntette miatt indított büntető eljárásokban fordult elő. Szeretném kihangsúlyozni a több embercsempészést is érintő ügy felderítése esetén a példás együttműködés kialakulását az érintett európai uniós tagállamok társhatóságaival, ami nagymértékben hozzájárul a rendkívül súlyos bűncselekmény-sorozat minden részletre kiterjedő felderítéséhez.
Erre az eredményes nemzetközi bűnügyi együttműködésre szolgáltat példát a Németországi Szövetségi Köztársaság egyik központi igazságügyi hatósága által a legfőbb ügyészhez intézett jogsegélyi megkeresés, amely egy német területen eljárás alá vont személlyel kapcsolatos információk kiszolgáltatására irányult. A német eljárás gyanúsítottja 2014 végén mint fegyveres harcos csatlakozott az Iszlám Állam terrorista szervezethez, és a gyanú szerint megbízás alapján a migránsok úgynevezett balkáni útvonalának feltérképezését végezte annak megállapítása érdekében, hogy milyen lehetőség van ISIS-tagoknak a térségen keresztül Európába történő beszivárogtatására. A kért információkat az eljárás soronkívüliségének messzemenő szem előtt tartásával beszerezte az ügyészség, és a német fél rendelkezésére bocsátotta. Mindezek alapján megállapítható, hogy az ügyészség nemzetközi tevékenysége az utóbbi időben megnövekedett, és ennek a kihívásnak is eleget tett.
Tisztelt Ház! Megítélésünk szerint 2016-ban a magyar ügyészi szervezet törvényes és eredményes munkát végzett, és ennek alapján az is kijelenthető, hogy az ügyészség teljesítette a jogállam által vele szemben támasztható elvárásokat.
Végezetül pedig szeretném megköszönni az ügyészség minden dolgozójának a 2016. évi tevékenységét, és kérem a tisztelt képviselőtársaimat, hogy a beszámolót támogatni és elfogadni szíveskedjék. Köszönöm megtisztelő figyelmüket.
(Az elnöki széket dr. Latorcai János,
az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
