ANDER BALÁZS
ANDER BALÁZS
ANDER BALÁZS (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Az évszázad pénzügyi átverése kapcsán képviselőtársaim innen a Jobbik padsoraiból vagy éppen az LMP soraiból nagyon sok mindent elmondtak, nagyon sok minden olyan igazságot elmondtak, ami rávilágít ennek az egész disznóságnak a teljes morális abszurditására, megvilágítja azt, hogy a - nyugodtan fogalmazhatok így - a jogipatkány-métert is simán kiverte volna vagy kiveri az az egész fölháborító gyalázat, amit a magyar emberekkel devizahitelezés címszó alatt itt az elmúlt években meg tudtak csinálni.
Gyalázatos és fölháborító az, hogy nincs itt az a szocialista frakció, amelyik elszabadította ezt a nemzetgyilkos őrületet Magyarországon, fölhasználva egyébként azt a kiskaput, amit még 2001-ben Orbán Viktorék kormánya nyitott számukra. Nincsenek itt a szocialisták, szégyen, gyalázat! Remélem egyébként, hogy a hitelkárosultak és azok az emberek, akik még egy kicsit bíztak bennük, ezután elveszítik bennük minden bizodalmukat, mert ezt érdemlik ők is és nem többet.
Önök sem érdemelnek egyébként ennél sokkal többet, hiszen mondjuk, augusztus 21-én is világosan kiderült, hogy hogyan állnak ehhez az egész témához, amikor bojkottálták a devizahiteles ülést (Dr. Völner Pál: Az CEU volt!), mondván egyébként azt, hogy Soros hívta össze. (Dr. Völner Pál: CEU volt!) A nagy fenét Soros hívta össze! Soros, úgy egyébként az általam nem különösebben kedvelt, vagy a Jobbik frakciója által nem különösebben kedvelt valutaspekuláns egyszeriben azon kezdett el mesterkedni, hogy ő majd megmenti a magyar hitelkárosultakat?
Képviselőtársam! Államtitkár Úr! Ne vicceljünk! Azért ez nonszensz, tehát ez tényleg már a Monty Pythonba való abszurditás lenne. Nem erről volt szó. Önök nem jöttek el, bojkottálták ezt az ülést, ahelyett egyébként, hogy ezt a bojkottot akkor vezették volna be, amikor a saját érdekükben, saját magukra szabva hoztak, mondjuk, a saját oligarcháiknak kedvezve ilyen-olyan törvényeket, rájuk szabva, akkor kellett volna az ilyesféle bojkottal élni!
Azt is elmondták itt kormánypárti oldalról, hogy az egész nem több, mint bolhacirkusz. Vécsey képviselőtársam mondta az előbb, hogy a képviselői fogadóórákon már nem nagyon találkozik ilyen ügyekkel. Én viszont találkozom ilyen ügyekkel, nap mint nap belefutunk a hitelkárosultak tragédiájába, a kálváriájába, amikor elmondják bizony, hogy ez az ügy nem oldódott meg. Hiába mondják önök, hogy senkit nem hagytak az út szélén, dehogynem! Nemhogy az út szélén hagyták, hanem belelökték adott esetben az árokba.
Történelemtanárként akkor fölhoznám az ókori Spártához kapcsolódó történeteket a Taigetoszról, amikor az életképtelennek ítélt csecsemőket belehajították a hagyomány szerint a szakadékba. Önök is így csináltak nagyon sok olyan magyar emberrel, aki ezt a sorsot egyébként nem érdemelte meg. Meg kellett volna őket menteni. Nem botránykeltés itt az ellenzéki képviselőknek a fölszólalása, szó nincs ilyesmiről. A valóságot szeretnénk bemutatni, azt a valóságot, amit önök az elefántcsonttornyukon kuporogva, rózsaszín üvegbúra alól nem mindig akarnak észrevenni. Ezt a valóságot, ennek a valóságnak a szavát hozzuk ide a parlamentbe.
Azt is mondták, hogy az egész elképzelés, amit a megoldás kapcsán mi fölvázoltunk, az valamiféle bolsevik megoldás lett volna. Nem, kormánypárti képviselő hölgyek és urak, a bankok viselkedtek aljas bolsevik módjára. Mondjuk, még a nagyszüleim idejéből ismerős volt az a gyakorlat, amikor mindent vittek a parasztembertől. Igen, így működtek a bankok a végrehajtások során, ők viselkedtek sok esetben bolsevikként, és hajtották ezeket a sok esetben semmiről nem tehető magyar embereket az egzisztenciális mészárszékre, amit önök nagyon sok esetben nem tudtak megakadályozni.
Ami pozitív előrelépés volt, nyilvánvalóan egyébként támogatható dolog, elfogadtuk itt a moratórium meghosszabbítását is, de kérdezem én, akiket mondjuk, 7-én vagy most november 8-án vagy 10-én fognak kilakoltatni: ők nem fognak megfagyni a télen, nem fognak fázni? Dehogynem! Nagyon szép dolog egyébként április végéig meghosszabbítani a kilakoltatási moratóriumot, de önök is tudják, hogy ez a problémát csak elkeni, elodázza, de nem oldja meg. Viszont megoldás kellene ezeknek az embereknek, amiről önök hallani sem akarnak, mert nem akarják.
Nem akarják meghallani azt, hogy igenis 900 ezer végrehajtás van folyamatban, nem akarják meghallani azt, hogy adott esetben kéthetes gyermekkel lakoltatnak ki Magyarországon családokat, ami mindennek a gyalázata, mindennek az alja. Nem akarják meglátni a végrehajtói túlkapásokat, nem akarják meglátni azokat a családi tragédiákat, amelyek emögött vannak, és nem akarják azt sem meghallani, hogy 100 ezer otthon van Magyarországon veszélyben, hiszen a 90 napon túli késedelmes fizetések száma ekkora.
Azt sem akarják meghallani, vagy az sem hangzott el itt az önök részéről, hogy az MNB hitelfedezeti lakóingatlanok értékesítéséről szóló statisztikái azt jelzik, hogy havonta ezer család veszíti el az otthonát Magyarországon. Ennyire oldották meg önök ezt a kérdést. Arról sem beszéltek, arról is csak mi beszéltünk, hogy hogyan fordulhatott elő, hogy a százötvenegynéhány forintjával fölvett svájci frankos hiteleket, devizahiteleket 256 forinton kellett nekik törleszteni. Erről kellett volna, tisztelt képviselőtársaim, még beszélni és a megoldásról, arról, amit a Jobbik javasolt: felvételkori árfolyamon forintosítani ezeket a hiteleket, tehát nem 256 forinton, hanem mondjuk, százötvenegynéhány, 160 forinton, és arról, hogy a moratóriumot nemcsak november 15. és április 30. között kell érvényesíteni, hanem mindaddig, amíg végső megoldás nem születik ebben a gyalázatos ügyben.
A megoldásról, a végrehajtói túlkapások megfékezéséről kellett volna beszélni, és arról egyébként, hogy miért is jelentene, mondjuk, az ilyesféle tragédiáknak megoldást Magyarországon az a béruniós kezdeményezés is, amit szintén nem akarnak meghallani önök. Nem akarják meghallani azt, hogy a magyar emberek nem valamiféle hedonizáló életstílus miatt keveredtek ilyen hitelválságba, hanem egyszerűen azért… Mit ingatja a fejét, államtitkár úr? Nehogy már ne így legyen! Dehogynem! A magyar emberek abban a nyolc évben, amit itt a szocialisták levezényeltek, illetve az azt követő hét és fél évben nyomorodtak meg, akkor váltunk Európa szegényházává. Egy átlagos lengyel háztartás vagyona kétszer akkora, mint egy átlagos magyar családé, kérem szépen.
(18.40)
Az úgynevezett Big Mac-index, hogy egyórányi fizetéséből mennyi Big Macet tud vásárolni a honpolgár, az Bukarestben és Budapesten ugyanakkora. Ennyit a fellendülő, gyarapodó, erős, büszke, európai Magyarországról. Arról kellene beszélni, hogy önök miért kötöttek paktumot a Bankszövetséggel, és mondjuk, ennek az egész szervezetkifosztási mechanizmusnak a bűnösei miért nincsenek ott a vádlottak padján.
Erről kellene beszélni! De teljesen egyértelmű, hogy itt a bűnös részről való empátiát hiába várják a magyar emberek. Miért is? Miért is várnák? Kitől várhatnák itt a megértést? A Követeléskezelőtől? A Követeléskezelő elnökétől, aki majdnem 50 millió forintot visz haza éves szinten, és mellé kap még év végén 9,3 millió forint prémiumot? Attól a bankszövetségi elnöktől kellene várni az empátiát, amelyik Biszku családjában szocializálódott? Annak a Biszkunak a családjában, aki az úgynevezett puha diktatúra kemény ökle volt? Az ’56-ot követő megtorlások egyik fő felelőse. Attól a bankszövetségi elnöktől kellene várni az empátiát, aki a Világbank egyik vezetője vagy befolyásos funkcionáriusa volt annak idején? Bogár László ajánlotta egyébként John Perkins könyvét, Egy gazdasági bérgyilkos vallomásai című könyvét, ami a Ráció Kiadónál jelent meg emlékeim szerint talán 2006-ban, tisztelt képviselőtársaim! Világosan leírja azt ebben a könyvben, hogy miféle szervezet ez a Világbank. No, aki ilyen helyen szocializálódott, attól semmi jót ne várjanak a magyar emberek.
Vagy attól a Matolcsy Györgytől, aki azt mondja, hogy állítólagos hitelkárosultakról van itt szó? Relativizálja ezeknek az embereknek, ezeknek a családoknak az elképesztő nyomorát, szociális tönkretételét? Akinek az MNB-s alapítványaiban ott halmozódik százmilliárd forint számra az az összeg, amit nyertek ahelyett egyébként, hogy a károsultakat próbálnák valamiféleképpen kisegíteni ebből? Vagy attól a Kövér Lászlótól várják az empátiát, aki egy lakossági fórumon egy fölháborodott embernek, egy magyar embernek, egy devizakárosultnak azt mondja, hogy ön vette fel a hitelt. Ennyi? Itt kellene egy kis megértés, hogy nem valamiféle tücsökmentalitás miatt vették fel magyarok százezrei ezeket a hiteleket, hanem azért, mert nem volt más lehetőségük arra, hogy egyről a kettőre jussanak; azért, hogy normális körülményeket teremtsenek a családjuknak.
Kitől kellene várni itt az empátiát és a megértést? Miniszterelnök úrnak a vejétől, aki a kedves feleségével egy 369 millió forintos és még felújítandó villába költözik? Mit tudnak egyébként ezek az emberek az átlag magyaroknak a mindennapi keservéről és nyomorúságáról? Semmit! Tehát őtőlük empátiát várni ilyen formában teljes mértékben felesleges.
Sokszor előjön az, hogy kérjünk bocsánatot. Ugye, azt is mondták, kérjen Vona Gábor bocsánatot a nyugdíjasoktól. Most szombaton Csokonyavisontán egy lakossági fórumon találkoztam egy nyugdíjas bácsival, aki amiatt kesergett, hogy tulajdonképpen az egész nyugdíját viszik, nem marad pénz gyógyszerre, csak azért, mert annak idején a feleségével úgy döntöttek, hogy a gyermekeknek segítenek, és besegítenek a lakásvásárlásba. Őtőle ki fog bocsánatot kérni? Ki fog bocsánatot kérni azoktól az elmenekült százezrektől, akik Magyarországot amiatt hagyták itt, hogy ki tudják fizetni a galád bankoknak azt a hitelt, ami ilyen törvénytelen formában szakadt oda a nyakukba? Ki fog bocsánatot kérni az öngyilkosságot elkövetettek családjaitól, akik itt maradtak árván, özvegyen? Lehet ezen vigyorogni egyébként, de ki fog bocsánatot kérni a megnyomorodott embereknek a tízezreitől, százezreitől?
Képviselőtársaim, ezen kellene elgondolkodni, és nem játszani itt, mondjuk akkor Pangloss mesternek a tanítványát, aki szerint Voltaire Candide-jában „minden nagyon szép, minden nagyon jó, és ez a világ a létező világok legjobbika”, úgy Leibniz után szabadon. Önök is így vannak ezzel, és úgy gondolják, hogy ez a kormány a létező kormányok legjobbika. Nem így van. Gondoskodunk róla, hogy ezt be is bizonyítsuk. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Jobbik soraiból.)
