IKOTITY ISTVÁN
IKOTITY ISTVÁN
IKOTITY ISTVÁN (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A mai napon azért gyűltünk össze, hogy a devizahitel-, devizakölcsön-problémával küzdők helyzetét vitassuk meg. Bátran és egyértelműen elmondható, hogy Magyarországon ma a devizahitel-probléma az egyik, ha nem a legsúlyosabb fennálló társadalmi probléma, mivel a társadalmi-gazdasági élet szinte valamennyi területére negatív kihatással van.
Magyarországon 1 millió 960 ezer devizakölcsön került megkötésre. Ezen megkötött kölcsönszerződésekből félmillió darab hitelszerződés volt ingatlan-jelzálogjoggal fedezett, 700 ezer darab szerződés gép-járműre vonatkozó szerződés volt, továbbá 600 ezer darab szerződés személyi hitelszerződés volt. A felsorolt szerződésállományból látható, hogy ha ezen szerződéseket családokra vetítjük fel, és a családot két fővel vesszük számításba, akkor rögtön kiderül, hogy négymillió magyar embert érintett a devizahitel problémája.
A devizahitelszerződések fő problémája az, hogy a bankok által forintban folyósított szerződések fizetési terhe a devizaszerződés aláírását követően mára a háromszorosára emelkedett. A bíróságokon a devizahitelszerződésekre vonatkozó perek azért vannak tömegével benyújtva, mert az emberek már nem képesek fizetni ezt a hatalmas nagyságú törlesztőrészletet, amit a bankok az emberekre ráterheltek.
A pénzintézetek a háromszorosát kérik vissza a kölcsönszerződésben szereplő devizakölcsön-összegeknek. Ilyen hatalmas visszafizetési teherről a szerződések megkötésekor még csak sejtés szinten sem értesültek a fogyasztók a banki alkalmazottaktól, annak ellenére, hogy a bankok 2004-ben, ’05-ben, ’06-ban, ’07-ben, ’08-ban, a devizaalapú szerződések megkötése időszakában mind tisztában voltak azzal a ténnyel, hogy a forint-svájci frank milyen árfolyam-emelkedésen ment keresztül az előző húsz évben.
(17.20)
A forint-svájci frank árfolyamának emelkedését megtekintve az látható, hogy a húszéves futamidejű svájcifrank-alapú kölcsönre a bank forint-svájci frank árfolyam-emelkedését a szerződés időpontjától visszafelé vizsgálva a forint-svájci frank árfolyam-emelkedéséből 2004-ben 824 százalékos haszonra számított, 2005-ben 813 százalékos haszonra számíthatott, 2006-ban 712, 2007-ben 557, 2008-ban 426 százalékos haszonra számíthatott.
A bankok nem tájékoztatták a devizahitel-szerződést kötő embereket arról, hogy a kölcsön mögött a banknak a szerződéskötés időpontjában nem volt ténylegesen devizája. Ezen tényre vonatkozóan idézem Kovács Leventének, a Bankszövetség főtitkárának a nyilatkozatát: „Mint az közismert, a bankoknak forintbetétjük volt, és nem volt svájci frankjuk, ezért a forintbetétből valamilyen úton-módon svájci frankot kellett csinálni. Ezt hívják SWAP-nak, úgynevezett deviza-határidős ügyletnek, aminek van költsége.”
A bankok nem tájékoztatták a szerződést kötő magyar embereket arról, hogy ténylegesen szinte korlátlan kockázatú befektetési szerződést íratott velük alá a bank. Kijelenthető, hogy a banki, szándékosan félrevezető tájékoztatás a fogyasztási szerződést aláíró embereket tévedésbe ejtette, tévedésben tartotta. A szerződést aláíró emberek a tényleges helyzet, a tényleges kockázat ismerete nélkül írták alá a szerződéseket, és ezzel belesétáltak abba a csapdába, amely csapda számos ember halálához, családok tönkretételéhez, magyar emberek százezreinek külföldre meneteléhez vezetett.
Az Országgyűlés, illetőleg a jelenlegi kormányzat ténylegesen nem mentette meg a devizahiteleseket az úgynevezett devizamentő törvényekkel, a devizaszerződéssel érintett személynek a devizamentő törvények meghozatalát követően ugyanis szinte ugyanolyan fizetési terhe maradt fenn, mint a devizamentő törvények meghozatala előtt. A bankok a forintosításra rárakott kamatokkal és költségekkel szinte ugyanolyan extraprofitot sajtoltak ki a magyar emberekből, mint ha devizában számolnának. Az úgynevezett devizamentő törvények alapján a szerződések mögött ténylegesen nem létező deviza került folyósításra, a devizamentő törvényekkel a magyar emberek becsapása törvényi szinten intézményesítetté vált.
Magyarországon a devizahitelezésből eredő terhek miatt a devizahitelezés megindulása óta a megoldhatatlannak tűnő fizetési teher következtében több ezer ember menekült öngyilkosságba, az érrendszeri és daganatos megbetegedések 40 százaléka vezethető vissza olyan betegségekre, amelyek a devizahitelekkel kapcsolatosak, azokra az anyagi nehézségekre, azokra a pszichés problémákra, amelyek innét indultak.
Mára köztudomású tény, önök előtt is többszörösen tényszerűen tudott az, hogy Magyarországon a pénzügyi intézmények által megkötött devizakölcsönök mindegyike érvénytelen, jogszabályba ütközés következtében. Valamennyi fogyasztói devizakölcsön-szerződés az Európai Unió fogyasztóvédelmi irányelvének előírásaiba ütközik. Emlékeztetek arra, hogy Magyarország az Európai Unió tagja. Emlékeztetek arra, hogy az Európai Unió jogának elsőbbsége van a tagállamok nemzeti jogszabályaival szemben. Emlékeztetek arra, hogy a Magyarország uniós tagságát kihirdető 2004. évi XXX. törvény 1. számú melléklete tartalmazza a csatlakozási szerződést, amelynek 53. és 54. cikkéből következően Magyarország az uniós taggá válástól kezdve az irányelvek címzettje lett, és minden intézkedést köteles megtenni az irányelvek átültetése és hatékony érvényesülése érdekében.
Felhívom a figyelmet arra, hogy nagyon sok ember azért ment külföldre, hogy az itthon maradott családtagjainak tudjon segíteni az devizahitelek törlesztésében. Felhívom a figyelmet arra, hogy az uniós jog elsőbbségének elvéből következik, hogy a magyar jogszabályokat a 93/13/EGK irányelv hazai jogba való átültetését követően is éppen a jogharmonizációs szándékra figyelemmel az irányelvvel és az Európai Unió Bírósága által annak értelmezése tárgyában hozott ítéletekkel összhangban kell alkalmazni.
Felhívom a figyelmet arra, hogy a devizaalapú kölcsönlízing-szerződések jogi jellegének megítélésében a Kúria 6/2013.PE és az 1/2016.PE határozatok az Alaptörvény E) cikk (3) bekezdésében felhívott Európai Unió jogából következően megállapított fogyasztóvédelmi magatartási szabályokat megsértik.
Magyarország mindenkori kormányának kötelessége mindenkor betartani az Európai Unió alapjogi chartájából eredő vállalt tagállami kötelezettségeit. Magyarország Kormányának kötelessége figyelemmel lennie arra a tényre, hogy a Magyarországot elhagyó és a külföldön való munkakeresést vállaló magyar állampolgárok nagy része pontosan azért kényszerült Magyarországot elhagyni, mivel a jelenlegi magyarországi munkabérekből a devizahitelekből eredő terheket a pénzügyi intézmény felé fizetni már nem volt képes. Magyarország Kormánya felelősséggel tartozik a magyar állampolgárokért, mivel Magyarország mindenkori kormánya a magyar adófizető állampolgárok adóforintjait költi el költségvetési kiadásokból. Magyarország mindenkori felelős kormányának a magyar nép megvédése érdekében kötelessége azonnali intézkedéseket hozni a devizahitelek végső megoldására, a devizahitelek alapján folyó bírósági végrehajtási eljárások leállítására, eltörlésére.
Az Országgyűlés a devizahitel-területen kialakult súlyos társadalmi helyzetet a fogyasztók javára szóló következő tartalmú törvénnyel rendezhetné. Hat pontban sorolom ezt fel. Az Országgyűlés törvénybe iktatja, hogy 1. a 2004-2014 között megkötött fogyasztói devizaszerződések mögötti szerződéskötéskori deviza hiánya következtében forintszerződésnek tekintendők; 2. a forintszerződések alapján a fogyasztónak csak a…
