MESTERHÁZY ATTILA,
MESTERHÁZY ATTILA,
MESTERHÁZY ATTILA, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Nagyon szépen köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Előrebocsátanám én is azt, hogy az MSZP-frakció támogatja ezt az előterjesztést, több okból is. Jó párat felsorolt az imént Hörcsik képviselőtársam, egy-két dologgal talán kiegészíteném vagy hozzáfűznék ahhoz, aztán egy kérdést intéznék államtitkár úrhoz.
A határon átnyúló gazdasági együttműködés szempontjából kiemelt az infrastrukturális hálózat, tehát ha azt akarjuk, hogy ezek a kapcsolatok minél zökkenőmentesebbek legyenek, akkor ebben az egyik fontos pont vagy egyfajta előny az infrastrukturális fejlesztés, és ezáltal tényleg lehet segíteni a határon átnyúló gazdasági kapcsolatokat is.
A másik természetesen a határon túli magyarok miatti közlekedés, erről is beszélt Hörcsik úr. De hadd mondjak egy olyan példát, ami talán kevesebbszer hangzik el ebben a Házban. Ez az, hogy jelentős mennyiségű szlovák állampolgár él Magyarországon, hiszen fölvásároltak nagyon sok ingatlant, és onnét járnak Pozsonyba dolgozni, mert Pozsonyban olyanok az ingatlanárak, hogy ezt nem tudják megtenni, és a 10-15-20 kilométerre lévő Szigetközből járnak át dolgozni az emberek. Már csak ilyen szempontból is van ennek egy sajátságos okból értelme. Magyarul, mi tehát támogatjuk ezt a kezdeményezést.
De egyvalamit szeretnék államtitkár úrtól megkérdezni az expozéja alapján is, hiszen arról beszélt, hogy a két ország közötti nemzetközi szerződéses kapcsolatok fejlesztése szempontjából is ez egy hasznos és jó kezdeményezés. De van egy ügy, aminek éppen mostanság van itt az évfordulója, ami viszont nagyon régóta marad el rendezés szempontjából a két ország között. Ez a bős-nagymarosi vízlépcső kapcsán kialakult jogi vita. 1997-ben a nemzetközi bíróság - tulajdonképpen leegyszerűsítve - mind a két felet, mind a két kormányt elmarasztalta e miatt a szerződés miatt, és ha jól emlékszem, a 150-160 olyan ügyből, amit a hágai nemzetközi bíróság tárgyalt, ez a legrégebb óta rendezetlen jogi eljárás vagy disputa, vita, konfliktus két ország kormánya között. Ebben kérdezném államtitkár urat, még egyszer mondom, azért, mert nagyjából ezekben a hetekben van itt egy évfordulója ennek az eseménynek, hogy hogyan áll ez a rendezés.
A külügyminiszter urat több alkalommal kérdeztük arról a Külügyi bizottságban is, hogy a két ország közötti úgymond kényesebb, kellemetlenebb vagy konfliktusos ügyek hogyan állnak, s ezeket rendre azzal vették le napirendről, hogy ennyire jó a két ország közötti kapcsolat nem volt, és nem akarják terhelni ezeket a kérdéseket különböző magyar nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos vagy egyéb más konfliktusokkal. De ez konkrétan nem kisebbségekhez kötődő kérdés, hanem sokkal inkább a gazdasághoz fűződő kérdés. Ezért kérdezem államtitkár urat, hogy a kormány tett-e valamit, tesz-e valamit annak érdekében, hogy ez a nemzetközi konfliktus valamilyen formában rendeződjék. Különösen azért izgalmas ez, mert most Magyarország a V4-ek soros elnöke. Folyamatosan arról beszél a kormány, hogy milyen kiváló a kapcsolat a V4-országok között, és hogy mennyire konfliktustól mentesek ezek a kapcsolatok. Éppen ezért gondoltam aktuálisnak a kérdést, hogy erre rákérdezzek államtitkár úrtól, hogy a gazdasági kormányzat milyen módon, hogyan kívánja rendezni ezt a kérdést. Erre egyébként egészen sokan kíváncsiak a Szigetközben is. Nem is olyan rég jómagam is jártam ott, és sok fórumon fölvetődött ez a kérdés.
Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az MSZP soraiban.)
