DR. RÉTVÁRI BENCE,
DR. RÉTVÁRI BENCE,
DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! A téma, amiről beszélt, mind a magyar parlamentben, de ugyanúgy szinte mindegyik középeurópai vagy nyugati ország parlamentjében a legfontosabb kérdés kell hogy legyen, hiszen Európa az a kontinens, amely már nem öreg kontinens, hanem lassan nagypapa kontinens, mert fokozatosan egyre kevesebb gyerek születik az európai családokban, és folyamatosan az elöregedés vagy a fiatalok munkanélkülisége Nyugat-Európában egyre nagyobb és egyre feszítőbb helyzetet jelent. Erre vannak, akik rossz válaszokat adnak, ez a betelepítés programja; és vannak, akik jó válaszokat adnak: mi úgy gondoljuk, hogy ez Magyarország, aki a magyar családokban bízik, és a magyar családokat igyekszik támogatni.
Volt is honnan fölkapaszkodnunk, hiszen 2010-ben Magyarországon mélyponton volt a családok jövőképe vagy a jövőbe vetett bizalma. Olyan alacsony volt a gyermekvállalási kedv, amire nem nagyon volt példa. Ön is utalt rá, 2010-ben 1,25 volt ez a szám, tehát egy átlagos párra átlagosan 1,25, tehát alig több mint egy gyermek jutott. A kívánt szint az önfenntartáshoz, azaz a megmaradáshoz 2,1. Ezt sikerült 1,49-re emelni, ami közel egyötödnyi növelés 7-8 év alatt. Azért ha visszanézünk a 2010 előtti időszakba, ott 4 százalékos csökkenés volt. Itt közel 20 százalékos emelkedés, ott 4 százalékos csökkenés. Ez, ha konkrétan az élve születések számát mutatja, akkor 90 335-ről 93 063-ra történő emelkedés történt. Nagyon büszkék vagyunk arra, hogy a magyar családok most már sokkal bizakodóbban tekintenek a jövőbe, hiszen a gyermek vállalása egyrészt önzetlenség, közösség vállalása, és a jövőbe vetett bizalmat is jelenti.
Fontos, hogy e mögött a házasságkötések ön által említett növekedése is található. 2010-ben 35 520 házasságot kötöttek, míg ez mostanra 46 százalékkal magasabb szintet ért el. Bízunk benne, hogy idén akár még több is lehet, hiszen már az első félévben 21 ezer házasságot kötöttek Magyarországon.
A terhességmegszakítások számának csökkenésére ön is utalt: 40 449-ről 30 349-re csökkent, magyarul egynegyedével csökkent az abortuszok száma.
A kormányzat többek között anyagi segítséggel is tudja a családokat szolgálni. Egyik jele ennek a növekvő segítségnek, hogy míg 2010-ben jóval alacsonyabb volt ez a szint, és az Európai Unióban is a felmérések szerint a GDP 2,5 százalékát fordítják családtámogatásokra, a jövő évi költségvetésünk már a GDP 4,8 százalékát családtámogatási célokra irányozza elő.
Ha összeadom az elmúlt évek támogatásait, akkor azt láthatjuk, hogy a pénzbeni - csak a pénzbeni - támogatások, amit a családoknak nyújtunk, és a családi kedvezmények együttesen nyolc év alatt 1700 milliárd forintot hagytak a családoknál, ami talán így nem is érthető szám. De az viszont igen, hogy ha átlagosan egy családra vetítem az elmúlt nyolc esztendő - ha a jövő évi költségvetést is beleszámolom - pozitív változásait, ez családonként 1 millió 558 ezer forint pluszforrást jelent. És hogy mennyit spórolnak a családok a rezsicsökkentéssel, kiki még mellé hozzáadhatja. A családtámogatások révén, adókedvezmények révén egy átlagos magyar családnál több mint másfél millió forintot hagytunk ott. Ez is a választás egyik tétje. Ha visszatérünk ahhoz a politikához, amit az ellenzék hirdet, akkor a családok most másfél millió forinttal hátrébb lennének.
Fontos üzenetértéke van, hogy a családtámogatások belső szerkezete is megváltozott. Mi is azt mondtuk, hogy azokat támogatjuk elsősorban, akik gyermeket is vállalnak és dolgozni is szeretnének. Éppen ezért a családtámogatásokon belül, ebből a növekvő tortából - az egyre nagyobb tortából - megváltozott ennek a kettőnek, a munkaalapú és a munka nélkül is járó támogatásoknak az aránya. 2010-ben 24 százaléka volt munkához kötött a családtámogatásoknak, tehát aktivitást igényelt a család részéről mellette, és ez most 58 százalékra emelkedik 2018-ra. Tehát kevesebb, mint egynegyedről bőven 50 százalék fölé emelkedik azoknak a családtámogatásoknak az aránya, belső aránya, amelyek munkához kötöttek. Ezáltal is ösztönzünk mindenkit arra, hogy gyermeket is vállaljon és munkát is tudjon vállalni. Ez nyilván az adóterhek csökkentésével is még a továbbiakban is ösztönözhető. Sikeres a családi adó- és járulékkedvezmény, hiszen a családok 95 százaléka igénybe tudja venni. Ez az a kedvezmény, ami a legtöbb családhoz eljut.
És még egy dolgot engedjenek meg, hogy megemlítsek: a munkahelyvédelmi akciótervben különleges járulékkedvezményt nyújtottunk azoknak, akik kismamákat szülés után foglalkoztatnak vissza a munkahelyükön. Átlagosan évente 38 ezer kismamának, 38 ezer családnak tudtunk segíteni, és 39 milliárd forintot költöttünk arra, hogy a munkába visszatérés (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) a három év gyes - vagy kinek mennyi év gyes - után minél inkább zökkenőmentes legyen, és ne munkanélküliek legyenek (Az elnök ismét csenget.) a kismamák a gyermek vállalása után. Ez egy fontos eredmény volt.
Köszönöm a türelmét, elnök úr. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
