CSERESNYÉS PÉTER
CSERESNYÉS PÉTER
CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! A hazai foglalkoztatási sikerek, amelyeket ön is említett interpellációjában, alapvetően arra vezethetők vissza, hogy a kormány egyik legfontosabb feladataként kezeli a munkahelyteremtést. A 2010-es kormányváltás után olyan kormányzati intézkedéseket vezettünk be, amelyek egyszerre élénkítették a munkaerőpiac keresleti és kínálati oldalát. Alapvetően ennek tudható be az a foglalkoztatási fordulat, amelynek eredményeképpen a hazai foglalkoztatási szint ma már meghaladja az uniós átlagot, míg a munkanélküliséget tekintve Magyarország a 4,2 százalékos mutatóval a negyedik legalacsonyabb munkanélküliségű ország az Európai Unióban. 444 ezren dolgoznak, és 200 ezer alatt van a munkanélküliek száma, ahogy azt ön említette.
Vissza kell emlékeznünk 2010-re, akkor még Magyarország minden mutatóban, az előbb említett mutatók tekintetében az Európai Unió sereghajtója volt a foglalkoztatás tekintetében. Az elmúlt időszak gazdaságpolitikai intézkedései megteremtették azonban a növekedés feltételeit, és nemcsak az állami szférában, hanem a versenyszektor területén is: a versenyszektor munkahelyteremtését olyan foglalkoztatáspolitikai intézkedések egészítik ki és segítik, amelyek a munkaerőpiacon leginkább hátrányos helyzetű rétegek célzott támogatására helyezik a hangsúlyt. Ilyen például a munkahelyvédelmi akcióprogram.
Azokban a térségekben pedig, ahol a gazdaság nem teremt megfelelő számú munkahelyet, átmenetileg nagyobb szerepet kapott az elmúlt időszakban a közfoglalkoztatás, de ez sehol sem vált meghatározóvá. Így növekedett több mint 700 ezerrel a foglalkoztatottak száma Magyarországon, és ennek körülbelül háromnegyede, több mint 500 ezer fő a piaci vállalkozások munkahelyteremtésére vezethető vissza. Mindeközben idén a közfoglalkoztatásban dolgozók száma 40 ezerrel csökkent az egy évvel ezelőtti szinthez képest. Ez azt jelzi, hogy a munkahelyteremtésben egyre nagyobb szerepet játszik a hazai versenyszektor.
A magyar gazdaságpolitika sikerességét jól mutatja, hogy a foglalkoztatás bővülése mellett a bérek vásárlóereje is szépen emelkedik. A reálkeresetek szintje a 2010-es kormányváltás óta tavalyig közel 24 százalékkal nőtt a családi adókedvezményekkel számolva. A három- és többgyermekes családokban a reálnövekedés - e mellett a szám mellett szeretném mondani - meghaladta az 50 százalékot. Ha az idei évet hasonlítjuk össze az előző év hasonló időszakában az akkori mutatóval, akkor is egy jelentős növekedést állapíthatunk meg, hiszen 2017 első hét hónapjában egyetlen év alatt 10,1 százalékkal növekedett a reálbér Magyarországon.
A nemzetgazdaságban és ezen belül a versenyszférában a bérek idei kiemelkedő növekedése a szociális partnerekkel 2016 novemberében kötött hatéves megállapodásnak az első eredményeként értékelhető. Mindenki tudja azt, hogy a minimálbér 15 százalékkal, a garantált bérminimum 25 százalékkal növekedett 2017. január 1-jével, ugyanakkor a bérekre rakódó adóteher 5 százalékponttal csökkent. És ha ezt az adatot 2018-ra vetítjük előre, az említett bérmegállapodás alapján további 8 százalékos bérminimum és 12 százalékos garantált bérminimum-növekedés várható ugyancsak egy 2 vagy 2,5 százalékos adómérséklődéssel.
A kormány tehát a hazai gazdaság fejlődésére alapozva a szociális partnerekkel történő párbeszéd fenntartásában látja a bérek emelkedésének és ezzel az uniós bérekhez való felzárkózásának biztosítékát. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Kérem válaszom elfogadását. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
