DR. LUKÁCS LÁSZLÓ GYÖRGY
DR. LUKÁCS LÁSZLÓ GYÖRGY
DR. LUKÁCS LÁSZLÓ GYÖRGY (Jobbik): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Engedje meg, hogy pár példán keresztül bemutassam önöknek, hogy miként is bánik a magyar egészségügy az önök vezénylése alatt a nyugdíjaskorú betegekkel.
Először is talán fontos azt tisztázni, hol is tart a magyar egészségügy, mi a helyzet hazánkban, a rendelőinkben, a kórházainkban, és mi a helyzet a magyarok egészségügyi mutatóinak a területén.
Egyébként Európa egyik legrosszabb egészségügyi állapotával sajnos a magyarok szégyenkezhetnek, és ezen belül is kiemelten rossz helyen vannak a 60 év felettiek. A társadalomban a nyugdíjas- vagy ahhoz közelítő korúak között a legmagasabb a szív-, érrendszeri, cukor- és más krónikus, tartós megbetegedések aránya. A 60 év felettiek 10 százalékának két krónikus betegsége van, 3 százaléka pedig három vagy annál több krónikus betegséggel küzd. Nem csoda tehát, hogy éves szinten a legtöbbet, 16 milliárd forintot csak egy szűk korosztály, a 65-69 év közötti korosztály költi a gyógyszerekre. Mindezt úgy, hogy hazánkban - eltérően az uniós átlagtól és az uniós szokástól - a lakosoknak kell a többletet fizetni, azaz a magyar gyógyszerkiadásokban a lakosok állják a gyógyszerkiadások többi hányadát, míg az európai uniós országokban legalább kétharmadát ennek az állam állja.
Ha pedig azt az adatot nézzük, hogy itthon a 70 év feletti férfiak 72 százaléka, míg a nők 85 százaléka rendszeres gyógyszerfogyasztó, látható, mekkora a teher a magyar időseken, és még szomorúbb képet fest az állami támogatásoknak az alacsony volta.
De hozhatunk még egy olyan példát is, hogy miként gondoskodik az állam a beteg nyugdíjasokról, ami például különösen a daganatos idős betegeknél futótűzként járta be az elmúlt időszakban a médiát, és ez pedig nem más volt, mint a kormány azon döntése, hogy bizonyos rákbetegségek gyógyításánál a támogatott szereket már 75 évnél idősebb személyek számára nem alkalmazzák. Azaz ezekről a 75 évnél idősebb rákbetegekről gyakorlatilag lemond az állam, mert a legmodernebb terápiáktól zárja el őket. Erről nem lehet mást mondani, mint azt, hogy egy mintapéldája az idősek és a fiatalok közötti, illetve az időseken belüli válogatásnak. Önök olyan egészségügyet teremtettek, amelynek világos üzenete: minél idősebb vagy, annál kevesebb jogod van az élethez és a gyógyuláshoz - ezt üzeni a kormány az idős betegeknek.
De sorolhatnánk azokat az elmaradt intézkedéseket, mint az Alzheimer-kór kezelése komplex rendszerének kidolgozása, de sosem hallhattuk Balog Zoltánt például az időseknek a betegségből való lábadozáshoz való jogának a kiteljesítéséről beszélni, de nem hallottuk például azt sem, hogy a kormánynak milyen hosszú távú elképzelése van, hogy az egészségügyet idősbaráttá tegye.
De lehetne még tucatjával felhozni, hogy mit mulasztott el a kormány az elmúlt hét évben, és mit kellene még cselekedni, de álljanak a mulasztások helyett a kérdések. Miért hagyta magára a kormány a magyar nyugdíjasokat a gyógyszereik megvásárlásánál?
(15.50)
Miért engedi, hogy a magyar nyugdíjasok kapják a legkevesebb állami támogatást a gyógyszerek megvásárlásánál? Miért nem fordítottak figyelmet egy idősbarát egészségügy kialakítására? Várom válaszát. (Taps a Jobbik padsoraiban.)
