GÚR NÁNDOR
GÚR NÁNDOR
GÚR NÁNDOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. A munkaerőpiacon óriásiak a szakadékok, ettől nagyobb csak a csúsztatásnak a mértéke. Ezt halljuk nap nap után a Parlament falai között. Látható, hogy Magyarországon a magyar megyék viszonyrendszerében milyen különbségek vannak, míg nyugaton a csúsztatott statisztikák szerint is 2-3 százalékos munkanélküliség van, addig keleten ez 7-9 százalékos mértéket ölt. Mondom, csúsztatott, mert az a néhány százezer fős többlet, amiről önök beszélnek, az arról szól, hogy külföldön dolgoznak az emberek, és a magyar statisztikában tartják őket nyilván; vagy 200 ezer embert a közfoglalkoztatásba vittek be. Az pedig, tudjuk, nem a versenyszféra, mint amit önök ígértek 2010-et megelőzően.
De csúsztatás van a nettó bérek vonatkozásában is. Gondoljanak csak bele, hogy hat éven keresztül meglopták a minimálbéres embereket! Kevesebb vásárlóerő-értékű pénzt kaptak a kezükbe, mint 2010-ben. Most ott vagyunk, hogy ezt a cechet kiegyenlítették, de csak az ellopott pénzekért álltak helyt jelen időszakban, és persze olyan járulék- és adóterheket vetettek ki, ami a 2010-es havival szemben, amit a munkaadók, munkavállalók megfizettek, 32 ezer forinttal szemben ma 73 ezer forint. Ha hagyták volna, hogy ezek ne adó vagy járulék formájában növekedjenek, hanem béresüljenek, akkor ma 100 ezer forint feletti nettó bérek lennének a minimálbér színterén. De a nettó bérek vonatkozásában az az ellentmondásosság is fennáll, hogy míg Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében példaként 130 ezer forint környékén van a nettó átlagbér, addig Budapesten ez 240 ezer. Nem a budapesti a sok, nem, hogy világos legyen; az a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei nettó, az a félelmetesen kevés. 110 ezer forint egyébként a különbség.
De Zalában, Borsodban, Nógrádban és Békésben is nettó 150 ezernél kevesebbet keresnek az emberek, akik dolgoznak, akik a mindennapokat megizzadják. De ha az utolsó öt-hét esztendőt nézzük, akkor is az tárulkozik elénk, hogy a visegrádi 4-ek szintjén, a szlovákok, a csehek vagy a lengyelek viszonylatában is a magyar bérek nem nőnek, hanem csökkennek. Elmaradunk tőlük. Kevesebbet keresnek a magyar emberek, mindegy, hogy mit nézünk, mindegy, hogy minimálbért vagy átlagkeresetet nézünk. És közben önök elhibázott stratégia kapcsán alacsony hozzáadott-értékű befektetések sokaságát teremtették meg alacsony fizetésekkel, aminek a következménye a még alacsonyabb nyugdíj. Na, hát ezt hozzák önök az emberek számára.
Miért, miért nem léptek a tekintetben, hogy azok a hatalmas munkanélküliségi különbségek szűküljenek; hogy azok a hatalmas bérbeli különbségek szűküljenek az ország keretei között; hogy kelet és nyugat bérviszonyrendszerében Magyarországon ne legyen ilyen nagy különbség? És miért nem lépnek azért, hogy a tisztes megélhetés alapját biztosító pénzt mindenki kézbe tudja venni a tisztes munkavégzését követően? Elnök úr, köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiból.)
