DÚRÓ DÓRA
DÚRÓ DÓRA
DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Az idősek világnapja alkalmából egy szemléletváltozást sürget a Jobbik az időskorúakkal kapcsolatos hozzáállásban, társadalmi kérdések kapcsán. Amikor különböző társadalmi, közéleti diskurzusokban az időskorról, az idősekről beszélgetünk, akkor általában ennek az egész kérdésnek két vetülete az, ami előtérbe kerül: egyrészt az egészségügyi, nyilvánvalóan teljesen jogosan, és nem elvitatni szeretném azt, hogy mindent meg kell tennünk azért, hogy minél több honfitársunk tudja egészségben eltölteni az idős éveit is, másrészt pedig szociális kérdésként, a nyugdíjrendszer kérdéseként szokott felmerülni az, hogy mit kell a politikának tennie, mit kell az államnak tennie az idősek kapcsán, az idősek irányába.
De úgy gondolom, hogy hibás az a szemlélet, ha csak erre a két területre szűkítjük be az idősekkel való törődést, az idősekkel való foglalkozást, hiszen ez elsősorban, úgy gondolom, hogy össztársadalmi kérdés, életminőségi kérdés az idősek kapcsán, hogy miről beszélünk, milyen témákat érintünk. Másrészt ennek van egy nagyon erőteljes emberi vetülete és családi vetülete is természetesen.
A különböző közéleti diskurzusokban nagyon sokan egyre többet beszélgetünk arról, hogy milyen életpályákat kínálunk az egyes embereknek. Ezek általában a foglalkozásokhoz kötődnek: van pedagógus-életpálya, rendvédelmi életpálya, egészségügyi életpálya, nagyon sok minden, és azokról a kérdésekről, ami az ember életét ugyanúgy érinti, az ember életének ugyanúgy fontos részét képezi, nagyon gyakran egyáltalán nem beszélünk.
Ezek közé sorolhatjuk a családalapítást, azokat a kihívásokat, amikkel szembe kell nézniük a fiatal pároknak, amikor gyermeket vállalnak, de ehhez hasonló a nyugdíjba vonulás kérdése is. Magyarországon a politikai közéletben szinte egyáltalán nem beszélünk arról, hogy hogyan segíthetné az állam, a társadalom azt, hogy az idősek ezt a változást minél könnyebben éljék meg.
Úgy gondolom, hogy ebben is nagyon fontos szerepe lehetne az oktatásnak és a kultúrának, ami az időskorban is a szocializációnak egyik legfontosabb tere kellene hogy legyen.
Ehhez képest a felnőttképzés jelenlegi rendszere egyáltalán nem idősbarát, ugyanis mind strukturális, mind pénzügyi, finanszírozási szempontból foglalkozásokhoz kötik a felnőttképzési programokat, és az idősebb generációnak egész egyszerűen nem erre lenne szüksége. Ők nem foglalkozások betöltésére szeretnék most már az idejüket fordítani, éppen ezért is rendkívül alacsony a részvétele a 45 év feletti korosztálynak a felnőttképzésben Magyarországon, mert egész egyszerűen az ő igényeikhez igazodó képzést alig kínálnak ezek a felnőttképzési intézmények. Maga az idősoktatás egyébként az idősek oldalán jelentkező szükséglet volt, tehát így alakult ki maga ez a rendszer, és ennek a tudományát is ez a szükséglet hívta életre. Azonban Magyarország gyerekcipőben jár e tekintetben.
Ki kell emelnem két olyan területet, két olyan fontos elemet az idősek oktatása kapcsán, ami a jövőbe mutató lehetne, ha ezeket a területeket fejlesztené a mindenkori kormányzat a következő időszakban. Az egyik az internethasználat kérdése. A jelenlegi társadalmi keretek között talán nem kell magyaráznom, hogy miért is olyan fontos, hogy ugyanazt a nyelvet beszéljük, ugyanazokhoz az eszközökhöz tudjunk kapcsolódni, ugyanazokkal az eszközökkel tudjunk kapcsolatot teremteni mind idősek, mind fiatalok, és azt a generációs szakadékot, ami kialakult, sőt az internethasználati szokások miatt egyre inkább mélyül a társadalomban, ezt meg tudjuk szüntetni, vagy legalábbis csökkenteni tudjuk. Ezért lenne szükség arra, hogy minél több idős embert bevonjunk internethasználati lehetőségekbe és ilyen képzésekbe. Ma Magyarországon sajnos mindössze az időseknek 6 százaléka mondja magát rendszeres internethasználónak.
Egy másik kérdés, amely igazán XXI. századi megoldásokkal kecsegtet, az egyetemek képzése. Magyarországon az ELTE-n, a Debreceni Egyetemen, Győrben és Nyíregyházán működnek az egyetemek keretei között úgynevezett idősegyetemek. Ezek rendkívül jó szocializációs teret tudnának jelenteni az idősek számára, és közönségteremtő erőt is tudnának adni, mert az időskorban nemcsak az egészségről, hanem a részvételről, közösségteremtésről és a biztonságról is beszélni kell. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiból.)
