PINTÉR TAMÁS
PINTÉR TAMÁS
PINTÉR TAMÁS (Jobbik): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! A korkedvezményes nyugdíjak kérdése majd’ félmillió embert érint ma Magyarországon, 460 ezren megfáradtak, megbetegedtek a munkában, már nem alkalmasak a kemény fizikai munkára nyolcórás beosztásban. Ennek a majd’ félmillió dolgozónak legalább 80-90 százaléka fizikai munkás, jelentős részük pedig a nehéziparban dolgozik.
Egy személyes példát szeretnék hozni szülővárosomból, Dunaújvárosból. Egy vezető tűzoltó mondta el nekem, hogy milyen megalázó körülményekkel kell szembenéznie egy olyan lánglovagnak, aki az emberek szolgálatára tette fel életét. Évtizedes munkavégzés után, amibe beleöregedett az a szegény tűzoltó, portásként kell tengetnie nyugdíjáig hátralévő éveit, már nem tud olyan fürgén a létrára fel-, leszaladni tömlővel a vállán. És hogy miért történt ez? Mert már nem tud élni a korkedvezmény adta nyugdíj lehetőségével, amire pedig ő számított.
De a Vasműben is ugyanez a helyzet. Egy ott dolgozó munkás mesélte el nekem, hogy a nehéz fizikai munka bizony egész egészségére komoly hatással volt, és mire eléri a nyugdíjkorhatárt, egészségügyileg teljesen tönkre fog menni, nem élvezheti úgy a nyugdíjaséveket, mint ahogy számított rá, korkedvezményes nyugdíjjal nem tud élni, mert elvették azt tőle.
De sajnos önök a jövő generációjára sem gondolnak, hiszen nem hajlandóak foglalkozni az ő bérükkel sem, az ő nyugdíjukkal sem, hiszen a mostani fiatalok, gyermekek, unokák, ha a bérunióra számíthatnának, kiszámítható lenne a nyugdíjuk, hiszen magasabb bérek esetén magasabb nyugdíj is járhatna.
Szeretném tehát tisztelettel kérdezni, hajlandók-e figyelembe venni megannyi dolgozó panaszát. Miért nem állnak még mindig a dolgozói igények mellé a multikkal szemben? Illetve terveznek-e valamilyen formában legalább tárgyalni a korkedvezményes nyugdíjak visszavezetéséről, vagy majd ez is az új Jobbik-kormányra vár 2018 után? Köszönöm szépen a szót. (Taps a Jobbik soraiból.)
