DR. RÉTVÁRI BENCE,
DR. RÉTVÁRI BENCE,
DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Hitelesebbek lennének a szavai, tisztelt képviselő úr, ha nem lenne az ön neve is azon a listán, amelyik azokat a jobbikos képviselőket tartalmazza, akik, amikor szavazhattak volna, például a „nők 40”-nél az idős emberek javára, akkor nem tették meg. Ha most ilyen fontosak önnek az idős emberek, miért nem voltak fontosak akkor (Dr. Staudt Gábor: Mert salátatörvény volt, azért!), amikor szavazni lehetett a „nők 40”-re, tisztelt képviselő úr? (Dr. Staudt Gábor: Salátatörvény volt, te is tudod!) Az a 200 ezer idős hölgy önnek nem fontos? Őket a szavazatával nem tüntette ki, hanem a pártfegyelem volt fontos az ön számára, hogy ne adja meg a támogatását? Amikor idős emberek tiszteletéről volt szó (Közbeszólások a Jobbik soraiból. - Az elnök csenget.), ön miért nem szólalt fel a párt elnökével szemben? (Közbeszólások a Jobbik soraiból: Salátatörvény! - Sneider Tamás: Valami konkrétum?) Ön miért nem írt egy kommentet a Facebookon, hogy kedves pártelnök úr, azért talán mégse kellene ilyen szavakat alkalmazni az idősekkel szemben? Akkor, tisztelt képviselő úr, ön nem volt ennyire bátor, nem szólalt fel ennyire az idős emberek védelme érdekében. (Közbeszólás a Jobbik soraiból: Dehogynem szólalt fel!)
De ettől függetlenül a Fidesz-KDNP igyekezett megerősíteni azt a szociális intézményrendszert, amely az önkormányzati fenntartás alatt az egészségügyi és az oktatási intézményrendszerrel együtt oly mértékben alulfinanszírozott volt, hogy utána 1200 milliárd forintból kellett megváltani az önkormányzatok adósságait, hiszen ekkora összeg volt az, amit a korábbi években nem fizettek ki a szocialista-liberális kormányok, hanem az önkormányzatokra hárították át ezt a terhet. Az önkormányzatoknak nem volt pénzük, ezért hitelt vetettek föl, kötvényt bocsátottak ki. Ezeket a működési feltételeket utólag, 2010 után tudtuk garantálni a szociális intézményeknek.
Az idősek számára igyekeztünk minél szélesebb körű ellátást biztosítani, étkeztetési ellátást, házi segítségnyújtást, jelzőrendszeres házi segítségnyújtást, idősek nappali ellátását, demens személyek nappali ellátását, időskorúak gondozóházát, idősek otthonát. Sok esetben állami intézményben, más esetekben egyházi vagy civil szervezetekkel együttműködve, állami pénzből, de az általuk fenntartott intézményekben.
Ha csak a házi segítségnyújtást, a házi gondozottak körét nézzük meg, tisztelt képviselő úr, azt mutatja, hogy hét év alatt ez a kormányzat 40 százalékkal bővítette a házi gondozásban részesülők körét. És nyilván erre jöhetne az a válasz, hogy rendben, volt 75 ezer házi gondozásban részesülő 2010-ben, 2016 végére 107 294-re emelkedett, de vajon az ellátás színvonala milyen?
(14.30)
Hiszen a korábbi években ezt úgy oldották meg, hogy egész egyszerűen ezeket a számokat megemelték, több embert látott el ugyanannyi ember. Csakhogy miközben a házi gondozásban, a házi segítségnyújtásban foglalkoztatottak számát nem 40 százalékkal növeltük, mint ahogy az ellátottakét, hanem kétszeresére emeltük, hiszen 5764-ről 13 399-re nőtt ezek száma; tehát 40 százalékkal több időskorú embert kétszer annyi szociális közreműködő lát el, gondoskodik róluk. Mi így gondoltunk többlettámogatást, többletbiztonságot adni az időseknek, akik például ezt a formát veszik igénybe. De azok, akik valamilyen idősotthoni férőhelyen kerültek elhelyezésre, ezen férőhelyek közül 3300 férőhelyet tudtunk megújítani az elmúlt években, 9 milliárd forintot fordítottunk arra, hogy jobb legyen a nyugdíjasok, idősek számára az elhelyezés. Az is fontos, hogy egy teljesen újfajta ellátási formára, a szakápolási központok létrehozatalára pedig 1,7 milliárd forintot különített el a kormány, ebből fog felépülni az az intézményrendszer, amely magasabb szintű ellátást nyújt az idősek számára.
Ön azt mondta, hogy ne beszéljünk bérkérdésről, de engedje meg, hogy én mégis beszéljek bérkérdésről. 2014. január 1-jével vezettük be az ágazati bérpótlékot, ez 90 ezer embernek jelentett havonta egy közel 9 ezer forintos többletet, van, akinek 17 200-at, de átlagosan közel 9 ezer forintot. 2015 júliusától vezettük be azt a bérkiegészítést, amely 66 ezer fő szociális dolgozó számára átlagosan bruttó havi 16 ezer forintot jelentett, és ha ehhez hozzáteszem a ’17-es növekményeket, amelyek 14 ezer dolgozó esetében 35 ezer forintot jelentenek, akkor ’13-18 között 62 százalékos a béremelkedés.
Ezt szeretnénk folytatni. Eddig 103 milliárd forint többletet költöttünk erre, de szeretnénk a dolgozók munkáját megbecsülni, és továbbiakra készülünk. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
