DEMETER MÁRTA
DEMETER MÁRTA
DEMETER MÁRTA (LMP): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! A világ számos országa alkalmazza a kötött segélyhitelezést mint a nemzetközi fejlesztés egyik eszközét. Nyilván nem lep senkit ugyanakkor az, hogy egy általánosságban célszerű eszközt a magyar kormány szokásához híven nem célirányosan használ, vagy azt csak és kizárólag a saját magánüzleti céljai szerint teszi. Igazi hungarikum, hogy a más államokban megvalósuló beruházásokat, fejlesztéseket támogató „Kötött segélyhitel” programokat a haveri cégeknek milliárdos hasznot hozó üzletekre és a mára már exportcikké is váló Mészáros Lőrinc külföldi helyzetbe hozására használják.
A magyar diplomácia olyan fejlődő státuszban lévő országoknak nyit eximbankos hitelkereteket, amelyek elvileg fejlesztési beruházásokra kellene hogy szolgáljanak a kedvezményezett régiókban. A teljesség igénye nélkül, a kormány már hitelkeretet nyújtott az Eximbankon keresztül Bosznia-Herce-govinának, Montenegrónak, Laosznak, Srí Lanka-i, indonéz, vietnami és mongol beruházásokra pedig a hitelkeretek megnyitása folyamatban van. Ezek a Külgazdasági és Külügyminisztérium politikai döntésén alapulnak. Ezért fontos azt is kihangsúlyozni, hogy a programokat az a Tombor Bálint felügyeli, aki Habony Árpád hitelezőjének, Tombor Andrásnak a testvére. Máig nem tudjuk, mi történik a Srí Lanka-i víztisztítókkal, a vietnami népesség-nyilvántartó rendszerrel, az onkológiai kórházzal vagy éppen a mongol biokombinát rekonstrukciójával. Azt viszont pontosan tudjuk, hogy az Eximbank megnyitja ezeket a hitelkereteket, a kedvezményezett országok ezt budapesti kérésre lehívják, majd Habony Árpádhoz, Rogán Antalhoz és Mészáros Lőrinchez köthető cégekkel kötnek szerződéseket. Ahogy az önök tevékenysége alatt az lenni szokott, a történet itt megáll.
Kérdezem tehát államtitkár urat, milyen projektek valósultak meg eddig az Eximbank által nyújtott hitelkeretekből, és mi a státusza a törlesztés alatt álló hiteleknek. Mennyi magyar adófizetői pénzt hívtak le eddig a kedvezményezett kormányok, és milyen szempontok alapján kerülnek kiválasztásra a projektben részt vevő magyar vállalkozások? Várom válaszát.
