DR. FÓNAGY JÁNOS
DR. FÓNAGY JÁNOS
DR. FÓNAGY JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! (Sóhajt. - Z. Kárpát Dániel: Nehéz lesz.) Ön tisztában van vele, a többiek kedvéért mondom, hogy a Római-part beépítési viszonyairól általában elmondható, hogy a terület beépítése az 1800-as évek végén, az 1900-as évek elején kezdődött meg, a XX. század első felében felgyorsult, beépítési szerkezete, arculata a nyolcvanas-kilencvenes években döntően elnyerte a mai képét, a településkép a kétezres évekre gyakorlatilag kialakult. Ennek a kialakult településképnek a lényege, hogy van egy rész, a klasszikus óbudai rész, amely az Öv úttól északnyugatra fekszik, és eleve egy védett terület volt, és az elmúlt évtizedek alatt gyakorlatilag beépítették azt a zöldövezeti hullámteret, amely most már lakosságszáma, ingatlanvagyona alapján védelmet igényel.
Még egy mondatot engedjenek meg elöljáróban. Meggyőződésem, személyes meggyőződésem is, hogy a Római-part árvízmentesítése és egyáltalában az árvízvédelmi vagy ehhez hasonló munkák nem indulatok, nem érzelmek, nem is politikai harcok eredményeként jönnek létre, hanem alapvetően szakmai döntést igényelnek. Nyilvánvaló, hogy minden szakmai döntéshez kell valamilyen konszenzus. Csak példaképpen mondom, hogy az 1800-as években, amikor Budapest belterületének az árvízvédelmét és a mai rakpartokat a Közmunkák Tanácsa megépítette, akkor is nagyon kemény viták voltak, de ezek szakmai viták voltak, és nem a politikai indulat vitte el az ebben részt vevő személyeket és társadalmi csoportokat.
Egyébként - mint közismert - a római-parti beruházásban a Fővárosi Önkormányzatnak van elsődleges felelőssége, a beruházás műszaki előkészítését a Főpolgármesteri Hivatal végezte és végzi, az alapvető döntéseket és döntést Budapest Főváros Közgyűlése hozza meg. A védművek a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában vannak, ezért fenntartásukról és fejlesztésükről törvényi előírásokkal összhangban a Fővárosi Önkormányzat gondoskodik. Ezeknek a szavaknak egyébként súlya van, mert a Fővárosi Önkormányzatnak mint testületnek az állampolgárok élete és vagyonvédelme szempontjából felelőssége van, ugyanakkor döntési jogosultsága is.
Megállapítható, hogy a jelenleg rendelkezésre álló vízjogi létesítési engedélyezési terv alapvetően kielégíti a szakmai feltételeket, amelyeket a megbízó, Budapest Főváros Önkormányzata tervezésifeladat-szabásba adott.
Az árvízvédelmi fejlesztésnek összhangban kell lennie az érintett terület hasznosítási elképzeléseivel és a kialakult parthasználattal. Ezt azon képviselőtársaim számára mondom, akiknek a helyszín és a szituáció nem ismerős, hogy a gyakorlatban és az igényeket tekintve három lehetséges védelmi vonal került szóba. Amint említettem, az árvízi védekezésért Budapest Főváros Önkormányzata felelős. A főváros - mint ahogy képviselő úr is mondta - döntött korábban a három közül a parti nyomvonal megvalósításáról. Ezzel a döntéssel a főváros a Nánási út-Királyok útja és a vízpart között elterülő körülbelül 70 hektár nagyságú, jelenleg üdülő építési övezetbe sorolt területsáv árvízvédelmét is meg kívánja valósítani, a csillaghegyi öblözet árvízvédelmi fejlesztésének keretein belül.
A kérdéshez még hozzátartozik - ahogy képviselő úr is mondta -, hogy Budapest Főváros Önkormányzata határozott arról, hogy nem ír ki népszavazást a római-parti mobilgáttal kapcsolatban, ugyanakkor tudomásom szerint intézkedett arról, hogy a két beömlőpatak-parton, tehát a leginkább frekventált két veszélyeztetett területen a szükséges munkálatokat megkezdik.
Személy szerint is és a kormány nevében is bízom abban, hogy mind a terület lakossága - és ezt azért szeretném hangsúlyozni, mert egy fővárosi nagy népszavazás egy sor olyan embert bevon ennek a kérdésnek az eldöntésébe, amelyben nem érintett - előbb-utóbb dűlőre jut (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), és a megfelelő döntést meg fogja hozni. Köszönöm a türelmét, elnök úr. (Szórványos taps a Fidesz soraiból.)
