FARKAS GERGELY
FARKAS GERGELY
FARKAS GERGELY (Jobbik): Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Néhány hete kezdtem el felszólalássorozatomat, amellyel a Jobbik által a XXI. századi kihívásokra adott XXI. századi válaszokat kívánom ismertetni. Sorozatom ötödik részéhez érkezve az álhírek elleni fellépésre szeretném felhívni figyelmüket. Miért is fontos ez a téma, és miért is szükséges foglalkoznunk ezzel a kérdéssel?
Az internet és a közösségi oldalak térnyerésével egyre inkább terjedőben van a XXI. század legújabb kihívásai közt számon tartott álhírek problémája. Tapasztalható ugyanis egy olyan jelenség, amelynél egyes magánszemélyek vagy érdekcsoportok szándékosan kreálnak valótlan híreket annak érdekében, hogy a tömegtájékoztatás és az igazság közlése helyett csupán a legtöbb kattintás elérése vagy éppen a lejáratás, a manipulálás és a társadalom polarizációja legyen a cél.
Egy tanulmány szerint ezek az úgynevezett kamu információk gyorsabban és messzebbre jutottak az amerikai elnökválasztási kampány során, mint azt megelőzően. Azt mondhatjuk tehát talán, hogy az álhírek elleni küzdelem fontossága ezen esemény, az amerikai elnökválasztás után került hangsúlyozottabban a figyelem középpontjába. Ez idő alatt a 20 legjobban futó választási álhír összesen 8,7 millió megosztásreakciót és hozzászólást generált a közel kétmilliárd felhasználóval bíró Facebookon. A 20 legnépszerűbb megbízható hír ezzel szemben összesen 7,3 millió ilyen jellegű reakciót váltott ki.
Az álhír terjesztését segíti az is, hogy a korábbi véleményünket alátámasztó információkat halljuk azonnal, és ezeket könnyebben elhisszük, akár ellenőrzés nélkül is. A tapasztalat sajnos azt is mutatja, hogy ez a jelenség mára tendenciává vált, és sokan tudatosan élnek ezzel, nemcsak a nagyobb kattin-tás-szám elérése érdekében, hanem az emberek megtévesztése vagy épp pénzkereseti célból, hiszen az ezen híreknél elhelyezett hirdetések bevételeiből komoly összegeket kaszálnak a kamu hírek kreálói.
Az álhírek terjesztése mára a modern hadviselés internetes eszköze lett, éppen ezért számos európai ország előre felméri az ilyen dezinformációs hadjáratok veszélyeit, és kormányzati szinten foglalkozik azokkal. Csehországban például a belügyminisztériumban külön bizottság elemzi a veszélyes megjelenéseket. A Jobbik úgy gondolja, hogy útját kell állni az álhírek terjedésének, mindezt természetesen a szólás- és a sajtószabadság sérelme nélkül, a hatóságok és az ilyen jellegű technikai cégek bevonásával.
Úgy vélem, az álhírek elleni törvényszerű fellépéssel valójában a sajtószabadság erősödik, a társadalom félretájékoztatása pedig visszaszorul. Ezért nemzetközi példákat alapul véve a Jobbik kezdeményezi egy független szakmai testület felállítását, amely hivatott az egyes esetek kivizsgálására és elbírálására, így biztosítva a függetlenség és a szólásszabadság sérthetetlenségét. Azt gondolom, hogy a XXI. században az álhírek elleni fellépés nem elsősorban a sajtószabadsággal kapcsolatos kérdéskör, hanem inkább kiberbiztonsági kérdés. Mint ilyen, fontos lenne kormányzati szinten meglátni a felelősséget és szükséget a kiberbiztonság terén a cselekvésre, hogy megakadályozzuk a kormányzatokat és a szervezett csoportokat hamis információk terjesztésében vagy a közösségi oldalon zajló viták manipulálásában.
Mint említettem, számos nemzetközi példa mutatkozik arra, hogy ezt az új, XXI. századi kihívást kormányzati szinten hogyan kezelik. A legszembetűnőbb példa a német koalíciós kormány nemrégiben elfogadott szabályozása, amely alapján a portálok üzemeltetői akár 5 millió euró, l,5 milliárd forint pénzbüntetést is kaphatnak, ha nem távolítják el időben a jogsértő tartalmakat, ezeket az álhíreket. Ugyanakkor egyes szakemberek szerint van jobb modell a németnél, például a holland, amelyben kiemelt szervezetek előszűrést végeznek, és megítélésük alapján kellene valamit eltávolítani például az adott közösségi oldalról, jelezve ezt feléjük.
Tisztelt Képviselőtársaim! Mindannyian éreznünk kell a valótlan, hamis hírek terjesztésének veszélyét, és ezzel összefüggésben az álhírek elleni fellépés szükségességét. A megoldás mikéntje nyilvánvalóan összetett, de a Jobbik nyitott ennek megvitatására. A Jobbik ezért az ezzel kapcsolatos programjában komoly hangsúlyt szán a minőségi és valóságtartalmú újságírás támogatására, a klikkvadász és szenzációhajhász tartalmak visszaszorítására jogi keretek révén, a közvélemény álhírekkel kapcsolatos figyelemfelhívására, valamint az iskolai oktatásra, a megelőzés, illetve a tudatos és megbízható médiahasználat érdekében.
Úgy gondolom, ezek a szempontok alapjai vagy legalábbis kiindulópontjai kellene hogy legyenek egy olyan kormányzati hozzáállásnak, amely fel kíván lépni az álhírek terjedése ellen - mi pedig fel kívánunk lépni. Bízom abban, hogy képviselőtársaim is partnerek ebben, átérezve e kérdés felelősségét. Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)
