SZÁVAY ISTVÁN
SZÁVAY ISTVÁN
SZÁVAY ISTVÁN (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Október elején azzal sokkolta a délvidéki magyarokat Orbán Viktor, hogy bukaresti lapoknak úgy fogalmazott: „Szerbia megerősödött, mert példaértékű autonómiát adott a vajdasági magyaroknak.” E kiábrándító mondatot Szijjártó Péter néhány nappal később azzal tetézte, hogy „a magyar kormány nagyra becsüli azt, ahogyan a szerb kormány az országban élő magyar közösséggel bánik”.
A délvidéki magyarok értetlenül és csalódottan állnak mind a két nyilatkozat előtt. Az önök által a délvidéki magyar autonómia példaértékű megvalósulásaként emlegetett Magyar Nemzeti Tanács mára ugyanis mind jogilag, mind pénzügyileg kiüresített intézménnyé vált. A szerb költségvetési forrásokból még a saját működését sem tudná állni, nemhogy a programjait finanszírozni. A Fidesz szerint kiváló szerb-magyar államközi kapcsolatok közepette ugyanis a gyakorlat azt mutatja, hogy a magyar kormány az egyébként általunk is támogatott és jó kezdeményezésnek tartott délvidéki gazdaságfejlesztési program adójaként több pénzt fizet be a belgrádi költségvetésbe, mint amennyit a Magyar Nemzeti Tanács onnan kap.
De a szerb kormány az uniós csatlakozáshoz szükséges jogi vállalásait sem teljesítette még. Az EU és Szerbia közötti csatlakozási tárgyalások során ugyanis Szerbia 2015 szeptemberében arra vállalt kötelezettséget, hogy továbbfejleszti a kisebbségek védelmére szolgáló törvényes kereteket, és azokat alkalmazni is fogja. Ennek révén került volna sor 2016 második negyedévéig a kisebbségi jogokról szóló törvény módosítására, ezzel pedig elsősorban a nemzetiségi névhasználat, adminisztráció, anyanyelvhasználat, valamint munkavállalás terén történő jogkiterjesztésre. Elfogadott törvény helyett azonban jelenleg ez a jogszabálytervezet még az Európai Tanács előtt van, és a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége szerint pontosításra, illetve számos esetben módosításra szorul, mert nemhogy bővítené a meglévő jogokat, hanem sok esetben szűkíti azokat.
Néhány példa: a jelenlegi tervezet értelmében a VMDK szerint kisebbségi tanszékek szűnhetnek meg, továbbra sem lehet majd feltüntetni a személyi okmányokban a nemzetiségi hovatartozást, illetve nem bővül a nemzeti jelképek használata sem. A nemzeti tanácsokról szóló törvénytervezetet még az azt előkészítő bizottság sem fogadta el, miközben rendelkezéseit 2017 első negyedévétől már alkalmaznia kellene Szerbiának. A VMDK által készített elemzés szerint azonban a tervezet már jelenlegi formájában sem szolgálja a délvidéki magyarság érdekeit, hisz számos esetben még a mostani állapotokhoz képest is visszalépést jelent. Ugyanis továbbra sem biztosítja a nemzeti tanácsok megfelelő állami támogatását, ráadásul azt a kevés döntési jogkört is véleményezési joggá alakítja át, amivel e tanácsok korábban rendelkeztek. Egy nemzeti közösség számára kiemelt jelentőségű intézmény, például egy iskola vagy újság igazgatóbizottságába vagy felügyelőbizottságába eddig az adott nemzeti tanács jelölhetett egy tagot, a mostani tervezet értelmében azonban már csak véleményezési jogkörük lenne, ami jelentős visszalépés.
A szerb állam tehát egyáltalán nem bőkezű a helyi magyarsággal, amit kiválóan bizonyít az Újvidéki Egyetem jogi karára való magyar nyelvű felvételizés ellehetetlenítése is. Az újvidéki fellebbviteli bíróság ezzel kapcsolatban még a délvidéki magyar fiatalok tanúvallomását sem hajlandó meghallgatni. Csak remélni tudom, hogy a magyar kormány előbb idézett megszólalásai nem bizonytalanítják el az egyetem ellen pert indító Vajdasági Magyar Diákszövetséget. A felvételi számokból ugyanis az teljesen világos, hogy e jogszűkítésnek erőteljes kihatása van a délvidéki magyar fiatalokra. Egyre kevesebben tanulnak ugyanis helyben tovább, míg tavaly és tavalyelőtt körülbelül 20 magyar hallgatót vettek fel jogra, ez a szám idén mindössze 3-ra csökkent.
Tisztelt Képviselőtársak! A Jobbik Szerbia kapcsán is mindig következetesen és világosan beszélt. Stratégiai partnerként tekintünk déli szomszédunkra, fontosnak tartjuk a magyar-szerb együttműködést, illetve az uniós csatlakozást is, de csak azzal a feltétellel, hogy Szerbia meghozza, betartja és betartatja a délvidéki magyar megmaradást szolgáló törvényeket.
A Jobbik továbbra is azt gondolja, hogy Szerbiának mindazon jogokat és az autonómia mindazon formáit biztosítania kell a délvidéki magyarság számára, amelyek a jóval kisebb létszámú koszovói szerb közösséget megilletik. A román, illetve az ukrán példa világosan mutatja ugyanis, hogy a megelőlegezett bizalom, az egyoldalú magyar gesztusok politikája sehova sem vezet, sőt a külhoni magyarság szempontjából kifejezetten káros. Ha eredményeket várunk szomszédjainktól, élnünk kell a rendelkezésünkre álló diplomáciai eszközökkel.
Nagyon kérem államtitkár urat, kíméljen meg engem és a minket hallgató délvidéki magyarokat is az unalomig ismert fideszes propaganda hajtogatásától a szolnoki elnökünk facebookos tevékenysége meg a kvótanépszavazás kapcsán, és inkább arról beszéljen, mikor lesz a délvidéki magyarság jogainak biztosítása és a koszovói típusú autonómia megteremtése fontosabb az önök számára, mint néhány, egykori csetnikből lett szerb politikus barátsága. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiból.)
