DR. BÁRÁNDY GERGELY,
DR. BÁRÁNDY GERGELY,
DR. BÁRÁNDY GERGELY, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Az látszik, hogy a Fidesz azon szakértőjének, aki megírta a felszólalását Vitányi képviselőtársamnak, illetve Vas Imre képviselőtársamnak (Dr. Vitányi István közbeszól.), komoly jogtörténeti érdeklődése van, nagyjából ugyanaz volt a szöveg, és bár érdeklődéssel hallgattam, mégiscsak egy ilyen felszólalásnak inkább lenne helye egy jogtörténeti konferencián, mint itt az Országgyűlésben egy ilyen javaslat indokolásakor. Javaslom, hogy ez a szakértő kollégájuk legközelebb az ilyen irányú érdeklődését élje ki akkor, amikor egy Jogtörténeti Szemlének megjelenik egy különszáma valami közjegyzői ünnep alkalmával, ahogy megjelent most az OBH gondozásában a bíróságokról szóló tematikus példányban. Ugyanis a probléma az, hogy míg - még egyszer mondom - rendkívül érdekes jogtörténeti előadást hallgattunk, addig egy árva szó sem esett azokról a fontos kérdésekről, amelyeknek viszont helye lenne egy egyéni képviselői indítvány parlamenti vitájában.
Például sokkal érdekesebb lett volna választ kapni arra, hogy miért pont most terjesztik be ezt a törvényt, hogy miért pont Lázár János terjeszti be ezt a törvényt, mert bár rendkívüli módon becsülöm Vitányi képviselőtársamat, azért azt lehet tudni, látni az irománynak a történetéből, hogy Lázár János nyújtotta be ezt a törvényt, aztán a képviselőtársam csatlakozott hozzá, nyilván mert Lázár miniszter úr nem ér rá ilyesmikre, hogy itt a parlament előtt a saját törvényjavaslatát előadja, ezért formálisan egy másik képviselő ehhez csatlakozik, aztán felolvassa, amit a szakértő megírt neki. Ez rendben van, csak ha már ez így alakult, akkor legalább szólt volna arról Vitányi képviselő úr, hogy miért nyújtotta ezt be Lázár János, vagy akár ön miért csatlakozott hozzá.
Aztán nagyon érdekelne az engem szintén még az előterjesztők részéről, a minisztérium részéről is, hogy ha már módosítanak a közjegyzőkről szóló törvényen, akkor miért nem abban a törvénycsomagban teszik ezt, ami szintén most a Ház előtt van, még nem is szavaztunk róla, gyakorlatilag párhuzamosan fut a kettő, és mind a kettő a közjegyzőkről szól, az egyiket a kormány nyújtotta be, a másikat meg egyéni képviselői indítvány keretében tárgyaljuk. Ez is rendkívül érdekes.
És mi az az egyetlen idevaló észrevétel, amit kaptunk a törvényjavaslat benyújtásának az indokáról? Körülbelül úgy foglalhatom össze, hogy régen is így volt, akkor legyen ma is így. Ez egy érv, képviselőtársaim? Ez, tényleg, komolyan? Hogy régen is így volt, akkor legyen most is így? De miért? Azt mondja nekünk a képviselő úr, hogy a közjegyzők tekintélyét állítja vissza. Képviselőtársaim, ne beszéljünk már butaságokat; annak, hogy mi az illetékességi köre egy közjegyzőnek, mi köze van a tekintélyéhez? Mi a fene köze van a tekintélyéhez a közjegyzőknél annak, hogy a járás egész területén működhet, csak egy városban működhet, egy megyében vagy az egész országban?! Szabályozás kérdése. Így sincs, úgy sincs tekintélyvesztesége, és semmivel nem lesz nagyobb a tekintélye, ha nagyobb lesz a terület, ahol eljárhat. Szintén kíváncsi lennék, ha kifejtené a képviselő úr, hogy mire gondolt itt, amikor a közjegyzők tekintélyéről beszélt ezzel a javaslattal összefüggésben.
Azért - hogy mondjam? - rugózom ezen a két témán (Közbeszólások a kormánypártok soraiból.), mert egyébként semmilyen más érvet nem kaptunk arra, hogy vajon ez a törvényjavaslat hogy kerül ide és miért. Annál is inkább érdekes ez, mert amikor fideszes képviselők egyéni indítványt terjesztenek elő, akkor két dolog rögtön elgondolkodtatja az embert. Az egyik, hogy jó eséllyel azért történik, hogy a közigazgatási egyeztetés megspórolható legyen, a másik, főleg ha Lázár János nyújtja be, hogy vajon kinek az egyéni érdekét szolgálja majd ez a törvényjavaslat. És hogy ne legyek csak egyszerűen rosszindulatú ebben, azt azért szeretném itt az asztalra tenni, hogy megnéztem, csak egyszerűen érdeklődésképpen, hogy van-e most kiírt pályázat ott a környéken, ahol Lázár János lakik és képviselő - és milyen érdekes: most írtak ki Hódmezővásárhelyen egy pályázatot közjegyzői posztra. Nem lehet másként kifizetni a barátot, a havert, csak ezzel? (Dr. Vitányi István közbeszól.) Nem tudom, nem tudom. Őszintén szólva, az a baj, hogy annyi személyre szabott jogalkotási kísérletük volt már az elmúlt időszakban, hogy - hogy is fogalmazzak? - az ember akkor se hiszi el, hogy nem az, ha valóban nem az. És ezek a véletlen egybeesések még inkább arra utalnak, hogy itt valami ilyesmiről van szó. Egyébként egy kancelláriaminiszter mi a fenének nyújtana be egy egyéni indítványt egy közjegyzőkről szóló törvényről?! Miért nem a kormány nyújtja be, képviselő úr? Miért Lázár János mint képviselő? Miért nem kapcsolódik ahhoz a törvényhez, ami a Ház előtt van, és amit az igazságügyi miniszter nyújtott be?
Ez az egyik része a dolognak, és itt még csak a rossz érzéseket soroltam fel. (Dr. Vitányi István közbeszól.) A mi meglátásunk szerint… Nem tudom, mit motyog, képviselő úr? Mert legyen szíves, akkor vagy hangosabban kiabálja be, hogy én is halljam, vagy nyomjon gombot és mondja el - ez így nem jó. A bekiabálással sincs semmi bajom, csak akkor hadd halljam. (Dr. Staudt Gábor: Politikai problémák…) Ja, politikai problémák?! (Dr. Vitányi István közbeszól.) Igen, na azok vannak ezzel a javaslattal kapcsolatban valóban. (Dr. Vitányi István közbeszól. - Az elnök csenget.) Na, látja, képviselő úr, ez egy érdekes dolog. Ha önöknek nincs semmi érve, akkor elővesznek valami általános politikai témát. Mondja meg nekem, legyen szíves, képviselő úr, nyomjon egy kétpercest, tegye meg nekem ezt a szívességet, hogy mi a fene köze van Botka Lászlónak (Dr. Vitányi István közbeszól.) ehhez a törvényhez! Az, hogy lehet egymást idegesíteni? Én azt gondolom, hogy lenne azért a vitának egy olyan szintje, amit nem lenne érdemes alulmúlni, képviselő úr, és persze még a Czeglédy-ügyet is idehozhatja, sőt Simon Gábor ügyét is, annak sincs semmi köze ehhez. (Közbeszólás a Fidesz soraiból.) Lépjünk ezen túl!
Azt tudom mondani, hogy még egy érv volt, hogy Budapestnek milyen jó a példája. Hát, nincs jó példája Budapestnek, tisztelt képviselő úr, egyáltalán nincs! A budapesti közjegyzők egyáltalán nem szeretik ezt a rendszert, ami itt van. Tehát ha változtatni kellene, akkor azt kellene tenni, hogy Budapestet alakítani a vidéki szabályozáshoz, és nem pedig a vidéki szabályozást a rossz budapesti rendszerhez. Ezt tudom mondani.
De itt még legalább volt egy olyan érv, amire azt mondjuk, hogy bár természetesen közigazgatási szempontból Budapest egy megyének minősül, attól függetlenül azért ez egy egységes város is. Tehát ha itt speciálisan más szabályozás érvényesül, akkor az érthető abból az okból, hogy jogilag ugyan megye, de valójában egy nagyvárosról beszélünk. De még egyszer mondom, a rendszer itt sem élvezi a közjegyzői kar elismerését.
(13.30)
Szeretném azt mondani, hogy a nagyobb probléma, ha már elvi szinten maradunk, az az, hogy eleve kizárt kéne hogy legyen a verseny és nemkívánatos kéne hogy legyen a verseny a közjegyzők között. Önök pedig ezzel gyakorlatilag megteremtik a versenyt. Egy olyan foglalkozás, amelynek keretében valaki hatósági jellegű tevékenységet végez, ott nincs helye a versenynek; a közjegyző esetében nincs, az ügyvédek esetében van. Itt jutunk el addig, amiről az Igazságügyi bizottság ülésén is beszéltem, hogy nem jó és nem szerencsés az a mai szabályozás, ami kialakult és a közjegyzői lobbinak köszönhető, hogy számos olyan feladatkört gyakorolnak közjegyzők ma Magyarországon, amit egyébként ügyvédeknek kéne. A helyes megoldás nem az lenne, hogy egy rossz rendszernek a tüneti kezelését végezzük el, még ha el is tekintek attól a nem eltekinthető ténytől, hogy valószínűleg megint személyre szabott jogalkotásról van szó.
Mondjuk, vegyük azt, hogy ez ügyfélérdek lenne, bár erről egy szót sem szóltak, hogy miért ügyfélérdek, de biztos, hadd feltételezzek egy ilyet. Ha ez az, akkor nem a tüneti kezelés a helyes, hanem az, hogy felnyitjuk azt a kérdést, hogy mi tartozik közjegyzői és mi ügyvédi hatáskörbe, és szépen visszautaljuk ügyvédi hatáskörbe azokat a feladatköröket, amelyeknek - ha úgy tetszik - a piaci működés keretében van létjogosultsága, és akkor mindenki szabadon olyan ügyvédet választ, amit akar, a hódmezővásárhelyi polgár nyugodtan választhat nyíregyházi vagy éppen egy Vas megyei ügyvédet. Ez rendben van, ez a versenyszféra.
De ott, ahol hatósági jogkört gyakorol valaki, ott ez kifejezetten káros. Kifejezetten káros, és gondoljanak egy dologra, és egy példát hadd mondjak! Talán a legeklatánsabb és mindenki számára egyértelműen érthető: ha elláthatnak ilyen tevékenységet közjegyzők, mondjuk, a megye területén, és bankok egy közjegyzői irodával vagy bizonyos közjegyzői irodákkal kötnek szerződést, akkor azok a bankok egy jelentős jövedelemforrást fognak a közjegyzőnek juttatni. A közjegyzőnek pedig az volna a feladata, hogy a bankok és az ügyfelek érdekét is egyaránt képviselje - ugye? Ha én a banktól kapom a pénzt, méghozzá nagyon sok pénzt, egy egész megyében, mondjuk, egy bank fiókhálózatának a teljes szerződésállományát egy közjegyzői iroda fogja lebonyolítani (Dr. Vitányi István: Most is így van, nem?), akkor olyan esetekben, amikor a bank és az ügyfél között konfliktus merül fel, hogy várható el egy közjegyzőtől, hogy objektíven járjon el és ne a bank érdekét képviselje? Például egy bedőlt hitel esetében hogy várható akkor el?
Azt gondolom, hogy ezek az anomáliák csak fokozódni fognak akkor, ha ez a törvény hatályba lép, és már nemcsak Budapesten lesz ez igaz, hanem szerte az országban. (Dr. Vitányi István: Csak Budapesten van így.) Igen, csak Budapesten, tisztelt képviselő úr, akkor az lenne a jó, én nagyon szívesen aláírok önnel egy olyan indítványt akár közösen, hogy szüntessük meg ezt a gyakorlatot Budapesten is, és akkor egységes lesz az egész országban. Én nem vagyok ellensége a vidéknek azért, mert budapesti képviselő vagyok, hanem azt mondom, hogy legyen egységes a szabályozás, de a jó irányba, ne a rosszba, ne a rossz tapasztalatból és a rossz gyakorlatból vigyünk át elemeket egy másikba, hanem fordítva, javítsuk ki azt, ami rossz.
Szóval, tisztelt képviselőtársaim, ez pedig az elvi problémám ezzel a javaslattal, úgyhogy azért sem tudjuk tehát támogatni, mert a mi meglátásunk szerint jó esély van arra, hogy Lázár János ismét valamelyik haverját akarja helyzetbe hozni, és azért kell ez a szabályozás. Másrészt pedig egész egyszerűen azt látom, hogy évek, évtizedek óta rosszul értelmezett a közjegyzői-ügyvédi viszonyrendszer, már ami a jogi szabályozást illeti, és ahelyett, hogy önök azon módosítanának, a rossz rendszert próbálják toldozni-foldozni, méghozzá jelen esetben még ráadásul rossz irányba is, úgyhogy ezt a javaslatot semmiképpen sem fogjuk tudni támogatni. Köszönöm szépen a figyelmet.
