DR. VÖLNER PÁL
DR. VÖLNER PÁL
DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Ház! A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény, valamint az azzal összefüggő egyes törvényi rendelkezések módosításáról szóló T/17570. számú törvényjavaslat célja a versenyhatóság eljárásainak teljes körű szabályozása a 2018. január l-jével hatályba lépő új eljárási kódexekkel megváltozott jogi környezetben, biztosítva a versenyjogi hatósági jogalkalmazás eredményes és hatékony, a versenyjogi szabályok tényleges érvényesülését biztosító folyamatos ellátását.
Az Országgyűlés tavaly év végén elfogadta az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényt, amely a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény helyébe lépve a hatósági eljárásokra vonatkozó általános eljárásjogi kódex szerepét tölti be 2018. január l-jétől. Az új hatósági eljárási kódex - a szintén 2018. január 1-jével hatályba lépő, a közigazgatási perrendtartásról szóló törvénnyel, valamint az új polgári perrendtartással együtt - rendszerszerűen megújítva, paradigmatikus változtatásokkal igyekszik biztosítani a közigazgatás törvényes működését és az ügyfelek tisztességes eljáráshoz való jogának érvényesülését.
A paradigmaváltások egyike, hogy a Ket. szabályozási logikájával szemben, amely egyes speciális eljárások tekintetében teljes körű eltérést engedve egyfajta szubszidiáriusan alkalmazandó kódexként tételezte magát, az Ákr. ilyen eltérést nem enged. Azon hatósági eljárásokat, amelyekben jellegüknél fogva olyan sajátos szabályrendszer érvényesül, amely nem rendezhető egy általános eljárási törvény minden más eljárásra is irányadó rendjébe, a jogalkotó ezért kivette az Ákr. hatálya alól.
Az Országgyűlés korábbi döntése alapján a versenyfelügyeleti eljárás is ilyen kivett eljárás, ugyanakkor az új szabályozási környezethez igazodó szabályozása szükségessé teszi a hatályos eljárási szabályok módosítását. Ugyanis abból következően, hogy 2018. január l-jétől a versenyfelügyeleti eljárásokra - azaz a kartellgyanú, erőfölénnyel vagy jelentős piaci erővel való visszaélés, a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat miatt, vagy a vállalkozások összefonódásának vizsgálatára indított eljárásokra - még háttérszabályként sem vonatkoznak majd az Ákr. rendelkezései, a Ket. szabályozási rendszeréhez igazodóan kialakított eddigi eljárási szabályozást több részletében át kell alakítani.
Az új közigazgatási perrendtartás a közigazgatási perekre vonatkozóan jelentős módosításokat bevezető szabályozása kihat valamennyi hatósági eljárásra, ami szintén szükségessé teszi a Tpvt. vonatkozó szabályainak kiigazítását. Az új polgári perrendtartáshoz igazítás pedig azért vált szükségessé, mert a Tpvt. II. fejezetében foglalt anyagi jogi szabályok érvényesítése bírósági útra tartozik, amelyre vonatkozóan - a versenyjogi jogsértéssel okozott károk megtérítése iránti perekhez hasonlóan - a Tpvt. hatályos szabályai a hatályos polgári perrendtartáshoz képest eltérő, speciális szabályokat állapítanak meg.
Külön kitérnék arra a kérdésre, hogy a versenyfelügyeleti eljárás kivettsége ellenére a törvényjavaslattal módosított versenytörvény nem szakítja meg teljesen a közigazgatási hatósági eljárások általános szabályozásához kapcsolódó szálakat. A törvényjavaslat azt a bevett - az Ákr. miniszteri indokolásában is ismertetett - kodifikációs gyakorlatot alkalmazza, hogy azon eljárások szabályozásakor is, amelyek nem tartoznak az Ákr. hatálya alá, alkalmazni rendeli az általános eljárásjogi kódex egyes rendelkezéseit. Ez a jogalkotási megoldás növeli az érintett eljárások átláthatóságát, hozzájárul az egységes és garanciáktól övezett eljárásrend kialakításához, ráadásul nem elhanyagolható módon az ilyen gyakorlat a normagazdaságosság szempontjából is hasznos, hiszen az egyes ágazati törvényekben nem kell teljesen új eljárási rendet felállítani.
Jelen esetben ez már csak azért is szükségszerű, mivel az Ákr. alóli kivettség nem jelenti a versenyfelügyeleti eljárás légüres térbe kerülését, a szabályozásnak továbbra is illeszkednie kell a jogrendszer egészéhez, és - különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a versenyfelügyeleti eljárás tekintetében is egyaránt alkalmazandó Kp. szabályai az Ákr. jogintézményeire és fogalmi rendszerére épülnek - kifejezetten a jogbiztonság ellen hatna, ha a hatósági eljárások valamennyi aspektusát tekintve sajátos, sui generis megoldásokat alkalmazná egy-egy ilyen kivett eljárásrend.
Ennek megfelelően azon általános eljárási jogi jogintézmények tekintetében, amelyeknek a versenyjogi jogalkalmazás során is érvényesülnie kell - ilyen például a képviselet és a meghatalmazás, az eljárási cselekmények rögzítésének vagy a döntések formájának és véglegessé válása feltételeinek, továbbá végrehajtásának szabályozása -, illetve ahol jelen állás szerint nem szükséges eltérni az Ákr. rendelkezéseitől, a javaslat az Ákr. rendelkezéseit rendeli alkalmazni.
Ez a jogalkotási megoldás azonban nem érinti a versenyfelügyeleti eljárás sui generis jellegét, csak a jogrendszerbe való illeszkedése kerül biztosításra. Az önálló szabályozási rezsim ugyanakkor alkalmas lesz arra, hogy az e téren a jövőben esetleg bekövetkező, az európai uniós jogból vagy nemzetközi kötelezettségből eredő bármilyen speciális versenyjogi eljárási szabályozási szükséglet esetén olyan módon lehessen az eljárási szabályokat alakítani, hogy ahhoz az Ákr. általános szabályrendszerét ne kelljen módosítani.
Fontos ezzel kapcsolatban utalni a jelenleg az Európai Unióban jogalkotási eljárás tárgyát képező, a tagállami versenyhatóságok helyzetének a hatékonyabb jogalkalmazás és a belső piac megfelelő működésének biztosítása céljából történő megerősítéséről szóló irányelvjavaslatra, amely nyomán várhatóan már a nem túl távoli jövőben sor kerülhet az eljárási szabályok további alakítására, módosítására.
(16.20)
A jelen törvényjavaslat célja tehát az, hogy az eddigi szabályozási keretben tételezett, a versenyjogi rendelkezések tényleges, hatékony és eredményes érvényesítését szolgáló versenyfelügyeleti eljárásokra vonatkozó eljárási szabályok rendszere, az Ákr., a közigazgatási perrendtartás és az új polgári perrendtartás jelentette új eljárási szabályozási keretben is a jelenlegivel egyezően, tényleges és hatékony jogérvényesítést lehetővé tevő módon megőrzésre kerüljön, elkerülve, hogy e téren bármiféle törés következzen be a versenyhatósági eljárásokban, de biztosítva egyúttal, hogy az eljárásjogi reformtól remélt kedvező fejlemények e területen is a lehető legnagyobb mértékben érvényesülhessenek.
A jogalkotási célok között nem szerepelt koncepcionális változtatások bevezetése a versenyjog eljárásjogi szabályozásában; az anyagi jogi rendelkezések érdemi módosításától pedig kifejezetten tartózkodni kívántunk. A cél kizárólag a meglévő szabályrendszernek az új eljárásjogi környezetbe történő beillesztése volt. A módosítások terjedelme, az említett korlátozott célkitűzés ellenére is, a törvény belső összefüggéseire tekintettel átfogó volta azonban a versenytörvény önálló, nem az új eljárásjogi szabályozásokhoz kapcsolódó úgynevezett salátatörvények keretében történő módosítását indokolta.
Mindazonáltal a terjedelmes módosítás, tisztelt Országgyűlés, alkalmat adott a versenyhatóság eljárási szabályainak olyan kisebb, koncepcionális változtatást nem jelentő korrekcióira is, amelyek az elmúlt évek jogalkalmazási tapasztalataiból kiindulva hozzájárulhatnak az ügyféli jogok, illetve a hatékony eljárásvezetés szempontjainak érvényre juttatásához. Sor került továbbá a törvény belső koherenciáját erősítő, illetve struktúrájának jobb átláthatóságát biztosító kiigazításokra is. Kérem, engedjék meg, hogy ezek közül néhányat kiemelve most bemutassak önöknek.
Az európai uniós szabályrendszerhez közelítés érdekében, a vállalkozások számára kiszámíthatóbb szabályozási környezet megteremtése céljából a törvényjavaslat különválasztja az úgynevezett de minimis piaci részesedési küszöbszámot a horizontális, versenytársak közötti és a vertikális, nem versenytársak közötti megállapodásokra vonatkozóan, és az utóbbiak tekintetében 15 százalékban, azaz a jelenleginél kedvezőbb szinten, egyben az uniós szabályokhoz igazodó módon szabályozza azt.
Önálló eljárástípusként vezeti be a javaslat - arra az esetre, amikor valószínűsíthető, hogy a hatóság összefonódást tudomásul vevő vagy kötelezettségvállalást elfogadó határozata az ügyfél félrevezető magatartásának volt a következménye - az e visszaélést feltáró versenyfelügyeleti eljárást, amely eljárás végén kerülhet sor a jelenleg is a törvényben foglalt határozat-visszavonás jogkövetkezményének alkalmazására. Az önálló eljárás keretében történő vizsgálat és visszavonás az ügyfeleknek nagyobb garanciát, a hatóságnak pedig erősebb jogosítványokat ad, így például érdemi bírság kiszabására is lehetőséget teremt.
Megszünteti a törvényjavaslat az adat vagy irat szolgáltatására, illetve a nyilatkozattételre előírt határidő meghosszabbítása iránti kérelem egyszeri benyújthatóságára vonatkozó korlátot, és a többedszerre benyújtott kérelem érdemi elbírálását a vizsgálóra, illetve az eljáró versenytanácsra bízza, lehetővé téve a körülmények mérlegelését.
Az ügyfelek számára kedvezőbb módon az eljárás szabálytalanságával kapcsolatos vizsgálati kifogás megtételére a jövőben az eddigi öt helyett nyolc nap áll majd rendelkezésre.
Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslatot a Gazdasági Versenyhivatallal szoros együttműködésben készítettük elő, és az a társadalmi egyeztetés keretében széles szakmai körben véleményezésre került a jogalkalmazás érintettjei részéről is. A társadalmi egyeztetés során beérkezett észrevételek is hozzájárultak egy hatékonyabb, a gyakorlatban jobban alkalmazható versenytörvény kialakításához.
Tisztelt Ház! Az előzőekben ismertetett törvényjavaslat elfogadása szükséges ahhoz, hogy a versenyjogi szabályozás eljárásjogi része 2018. január 1-jét követően is alkalmazható legyen. A törvényjavaslat elfogadása továbbá hozzájárul a versenyjogi eljárások hatékonyabb működéséhez. Kérem ezért, hogy a törvényjavaslatot, annak megvitatását követően, a szavazás során egyetértésükkel támogatni szíveskedjenek. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)
