SNEIDER TAMÁS,
SNEIDER TAMÁS,
SNEIDER TAMÁS, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Hadd mondjam el előre, hogy a törvényjavaslatot, ha nehéz szívvel is, és megértve egyébként a szocialista álláspontot is, de a Jobbik támogatni fogja, abból kiindulva, hogy ez egy kisebbik rossz megoldás, ugyanakkor az előttem elhangzó gondolatokkal teljes mértékben egyet kell értenem, hiszen önök mégiscsak egy nyugdíjjárulékot, egy nyugdíjat szociális ellátássá minősítettek át.
Én sem akarok most hosszan belemenni politikai adok-kapokba, talán nem is lesz a mai napirendi pont egy olyan alkalom, de ha Nyitrai Zsolt képviselőtársam pozitívumokat tud mondani, mi ugyanannyi vagy valószínűleg sokkal több negatívumot tudunk felsorolni azzal kapcsolatban, hogy az elmúlt hét, illetve tíz évben, hiszen nem önök kezdték a nyugdíjrendszer megnyirbálását, hanem nyilván már a Szocialista Párt idején ez megtörtént az utolsó két-három évben, tehát sokkal több negatív dolog érte a nyugdíjas-társadalmat, a magánnyugdíjpénztári vagyon eltüntetésétől kezdve rengeteg olyan jogszabályon keresztül, amit most nem kívánnék felsorolni, hiszen tegnap ezt meg is tettük már egyébként a parlament falai között.
Rátérnék inkább konkrétan a törvényjavaslatra, hogy mi is a bajunk vele, mi volt a bajunk már az alap-törvényjavaslattal, amit mi sem támogattunk, hozzá kell tennem, mert nem tartjuk jónak. Ezt sokkal jobb konstrukcióban meg lehetne valósítani, de jelen pillanatban ez azok számára, akik bekerülnek ezekbe a nyugdíjasszövetkezetekbe, rengeteg olyan hátrányt okoz, ami nagyon komoly problémákat fog felvetni az elkövetkező időszakban.
Az egyik ilyen, amit már oly sokszor elmondtam - és itt, ennél a pontnál, ennél a módosításnál kimondottan fontos hangsúlyozni, és talán hátha meghallják önök, és ezen majd változtatnak -, az, hogy egy ilyen nyugdíjasszövetkezetben minden egyes tag egyforma mértékben köteles részt venni, és a kötelesség azt is jelenti, hogy bármilyen károkozás történik egy ilyen nyugdíjasszövetkezet bármely dolgozója által, egyetemlegesen mindnyájan felelnek ezért a károkozásért.
(10.50)
Nyilvánvalóan, ha csak egy közértre gondolunk, és mondjuk, az egyik boltos, aki nyugdíjasszövetkezeti tag, elüt száz forintot és ennyi hiány keletkezik, és van még kétszáz tagja ennek a nyugdíjasszövetkezetnek, össze fogják tudni adni ezt a kárt, ami így keletkezett, ha szükséges. De bányászokról beszélünk, veszélyes üzemről beszélünk, kérem szépen. Mi lesz akkor, amikor, ne adj’ isten, egy bányászszerencsétlenség történik valamely személy vagy személyek hibájából? Akkor nem a cég fog fizetni, mert tulajdonképpen nincs cég, hanem egy szövetkezet van, amelynek egyetemlegesen felelős minden egyes tagja - pontosan ez van a jogszabályban - minden egyes károkozásért vagy balesetért.
Nyilván nem kívánjuk, hogy ilyen helyzet előálljon, de azért halkan megjegyezném, hogy jelen pillanatban leginkább a bányakultivációk, rekultivációk azok, amik folynak Magyarországon, ami ugyancsak veszélyes üzem, semmivel sem veszélytelenebb, mint maga a hagyományos bányászat. Mi történik, ha ott történik egy bányászszerencsétlenség? Majd mindenki fizeti a milliókat, esetleg milliárdokat közösen?
Ez az egyik legnagyobb probléma, és ezért is óvom én, hozzá kell tennem, azokat a tagokat, akik majd belépnek egy ilyen bányász nyugdíjasszövetkezetbe, hogy alaposan nézzék meg majd, milyen pontok lesznek a szerződésben, mert ha - bár nem vagyok jogász, hozzá kell tennem - az általános irányelvek fognak rá vonatkozni, akkor teljesen egyértelmű, hogy akár az egész életük munkája is rámehet, és még az a ház is, amiben éppen laknak, ha pereskedésre kerül majd sor. Ez az egyik legnagyobb probléma már az alaptörvénnyel, itt pedig kimondottan hangsúlyozni kell, hogy egy ilyen veszélyes üzemmel kapcsolatban pedig aztán végképp felmerül ez a nagyon komoly kérdés.
A másik, ami viszont mindenkit érint, minden egyes olyan személyt, aki nyugdíjasszövetkezeti tag lesz, hogy nem jogosult arra, hogy újabb nyugdíjas éveket szerezzen, be lehessen számítani a majdan kifizetendő nyugdíjába azokat az éveket, amelyeket ledolgoz szövetkezeti tagként. Miért ez az egyik legnagyobb baj általánosságban? Azért, mert lehet, hogy akkor, amikor egy elképesztően alacsony nyugdíj után - hiszen tudjuk, milyen szerencsétlen helyzetben van a nyugdíjas-társadalomnak körülbelül az egyharmada, de a kétharmada körülbelül az, amelyik ugyancsak hasonló helyzetben van -, tehát ha egy nagyon alacsony nyugdíj után elmegy dolgozni, mert 64 évesen, hál’ istennek, megteheti, dolgozik 70 éves koráig - vegyünk egy ilyen kis életpályát példaként -, akkor ő valóban ki tudja egészíteni a keresetét, és lehet, hogy viszonylag elfogadhatóan tud élni; ha egészséges, tegyük hozzá, mert ez egy nagyon fontos dolog.
De 70 éves korában, amikor újból kikerül a munkaerőpiacról, vagy akárhány éves korában, amikor már nem fog tudni dolgozni, mert már tényleg nem lesz rá lehetősége, akkor visszaáll az eredeti helyzet, az az eredeti helyzet, ami 60 ezer forintos nyugdíjat jelent jelen pillanatban, mert 80 ezer forintos fizetések után, ami az egyharmadát jelenti a mai magyar társadalomnak, 60 ezer forintos nyugdíjat fog kapni és kap a nyugdíjasok egyharmada, és kérem szépen, pont akkor, amikor arra lenne szükség, hogy még nagyobb, még jobb lehetőségei legyenek egy idős embernek, hiszen ekkor már több egészségügyi problémával szembesül általában egy ember, sok olyan nehézség jön, ami szóba jöhet, arról nem is beszélve, hogy ha valaki majd idősotthonban szeretne elhelyezkedni, akkor százezer alatt nem nagyon fog neki sikerülni, és ezzel a lehetőséggel nyilvánvalóan nem fog tudni élni.
Tehát amit én ugyancsak nagyon határozottan… - és nyilván egy Jobbik-kormányzat ezt meg fogja tenni és alaposan átalakítja ezt a törvényjavaslatot, ha egyáltalán ki lehet pofozni úgy, hogy tényleg normálisan és jól működhessen, és valódi biztonságot tudjon adni az idősek számára, akkor teljesen egyértelmű, hogy legalább azt az egy dolgot meg kellene adni, hogy a nyugdíjba be lehessen számítani azokat az éveket és azokat az összegeket, amelyeket megkeresnek a szövetkezetben.
Hozzá kell tennem, hogy egyébként normál esetben, ha nem szövetkezeti tagnak lép be valaki, akkor ezt a lehetőséget megkapja. Ezért óriási nagy probléma ez a történet, hiszen innentől kezdve teljesen logikus, hogy minden munkavállaló azt fogja választani. Nem az eredeti dolgot fogja választani, hogy alkalmazok nyugdíjast, egy-két dologgal kevesebbet kell fizetnem a jelenlegi törvény szerint is, hanem ezt a módszert fogja alkalmazni, mert sokkal, de sokkal olcsóbb neki, gyakorlatilag a töredéke a nyugdíjas munkavállaló bérének a kifizetése. Magyarul, belekényszerítettük a magyarországi nyugdíjasok nagyon-nagyon nagy tömegét egy olyan rendszerbe, egy olyan konstrukcióba, amivel rosszabbul járnak, mint az előző rendszerben, vagy az általános irányelvek, amik egyébként a nyugdíjasok foglalkoztatására vonatkoznak (Sic!).
Ezek nagyon fontos kitételek, rengeteget lehetne felsorolni, most nyilván nem fogom az összeset elmondani, de azért engedjék meg, hogy egy kicsit makrogazdaságilag is jelezzem a problémát a jelenlegi nyugdíjasszövetkezeti törvénnyel kapcsolatban, amit már egyébként elmondtunk, de azért nem árt újból elmondani, mert amíg kormányon vannak, hátha találnak rá esetleg megoldást vagy javítanak a helyzeten. Ez pedig nyilvánvalóan az, hogy azzal, ha adott esetben akár százezres nagyságrendben idős emberek bekerülnek a munka világába újból, annak mindenképp van egy olyan makrogazdasági vetülete, hogy a béreket, a jelenlegi igen alacsony, sőt Bulgáriát nem számítva talán a legalacsonyabb kelet-európai béreket még további nyomás alá helyezik, még alacsonyabb bérek alakulhatnak ki Magyarországon, illetve a bérunióval szembemegy egy olyan folyamat, amelynek köszönhetően biztos, hogy nem fognak olyan mértékben emelkedni a bérek általánosságban Magyarországon. Márpedig ha nem fognak emelkedni a bérek általánosságban Magyarországon, akkor teljesen logikus, hogy az a 600 ezer fő, aki most kint tartózkodik, valószínűleg még inkább gyarapodni fog, ezek a középkorúak és fiatalok - bár már idősek is vannak kint sajnos - nem fogják a magyar államkasszát bővíteni, és ez óriási veszteséget okoz nekünk makrogazdasági szinten.
S itt csak halkan jegyzem meg, hogy maga Orbán Viktor mondja azt, milyen jó, hogy ezermilliárd forintot hazaküldenek a Nyugat-Európába kivándorolt magyarok. Én mindjárt mellétenném, csak ő nem szokta mellétenni, hogy igen, csakhogy 3000 milliárd forinttól elesünk annak köszönhetően, hogy ez a 600 ezer ember, csak átlagbérrel számolva, nem itt Magyarországon dolgozik, nem fizet semmilyen adót nekünk, semmit az államkasszába. Igen, a 3 ezer milliárd forint elesésből ezermilliárdot visszaszerez az állam összességében, vagy nem az állam, hanem Magyarország lakosai, de mégiscsak 2000 milliárd forint mínuszba kerülünk ennek köszönhetően.
Arról pedig már csak halkan beszélek, hogy egyébként meg legalább 6000 milliárd forint hasznot hajtanak Nyugat-Európában. S amikor a leszakadásunkat szoktuk elemezgetni - itt van egy-két gazdasági szakember -, azért csak érdemes néha arra is gondolni, hogy ha ott 6000 milliárdot megtermel a 600 ezer magyar, itt viszont 2000 milliárddal mindenképpen évente csökken a jövedelmünk, az bizony mínusz 8000 milliárd, amivel mindig előbbre van Nyugat-Európa, mint mi, illetve mi hátrányban, így viszont felzárkóztatás enyhén szólva soha az életben nem fog történni Magyarországon.
Tehát én úgy gondolom, az előzőekben elhangzottakhoz hasonlóan, hogy az idősek nem ezt érdemlik, amilyen törvénytervezeteket most benyújtottak, illetve azt érdemelnék, hogy ezek tisztességes, becsületes és valóban teljes mértékben az ő érdekeiket szolgáló törvénytervezetek legyenek. És valóban az a legfontosabb cél, hogy bizony azokat az alacsony vagy mondjuk úgy, hogy átlagos nyugdíjakat Magyarországon minél gyorsabban megemeljük, ahogy elmondtuk már a tegnapi nap folyamán, egy méltányos differenciált nyugdíjemeléssel, amelyből nem lehet megélni Magyarországon, amely katasztrofális helyzetet okoz. És ha valóban tenni akarnak a nyugdíjas-társadalomért, akkor nagyon-nagyon gyorsan el kell gondolkodni ezen, hiszen annak köszönhetően, hogy iszonyú sokan voltak minimálbéren az elmúlt években; volt, amikor milliónyi honfitársunk minimálbéren volt foglalkoztatva, ráadásul nagyon sokan több évig munkanélküliek voltak, mindennek következtében most ezekben az években mennek tömegével nyugdíjba azok az emberek, akik iszonyúan alacsony nyugdíjra jogosultak, és ez óriási társadalmi feszültséget fog kiváltani az elkövetkező időszakokban.
Mindezek tükrében mondom, fájó szívvel, hozzá kell tennem, hogy mi most nem fogunk ellenkezni egy ilyen módosítással kapcsolatban, mert magát az alaptörvényt utasítjuk el, és kívánjuk majd megjavítani. Teljesen egyértelmű, hogy amikor erre meglesz a lehetőség, akkor az egészet cakompakk átalakítjuk, ha egyáltalán át lehet alakítani természetesen. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban.)
(11.00)
