DR. RÉPÁSSY RÓBERT,
DR. RÉPÁSSY RÓBERT,
DR. RÉPÁSSY RÓBERT, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Ma a közjegyzők nagy napja van, ugyanis ez a harmadik törvényjavaslat, amely módosítja a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvényt. Ma délelőtt szavazott a Ház ugyanis a közjegyzőkről szóló törvény első módosításáról, az előbb tárgyaltunk Vitányi István előterjesztésében egy közjegyzőitörvénymódosítást, és ez a törvényjavaslat is módosítja a közjegyzőkről szóló törvény módosítását.
Való igaz, hogy a törvényjavaslat fő iránya azonban az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény hatálybalépésével összefüggő törvények módosítása. Államtitkár úr részletesen ismertette ezeket a szabályokat, nem tartom szükségesnek, hogy ezeket megismételjük, inkább szeretném kiemelni közülük azt a legfontosabb módosítást, amely miatt elénk került ez a törvényjavaslat. Ez a legfontosabb törvénymódosítás pedig a jogtanácsosok helyzetének megváltozása a jövőben.
A jogtanácsosok évtizedeken keresztül átmenetet képeztek az ügyvéd és a jogi előadó, a jogi ügyekkel foglalkozó alkalmazott között. Ma már a jogtanácsosi tevékenységről szóló 1983. évi 3. törvényerejű rendelet egy elavult jogszabálynak tekinthető, még akkor is, ha nyilván sok módosításon keresztülment már, de alapvetően a jogtanácsosi tevékenység keretei mind a mai napig, egészen pontosan 2018. január 1-jéig, az új ügyvédi törvény hatálybalépéséig nem változtak. Tehát a jogtanácsosi tevékenység valamikor a ’80-as években kialakított szabályok szerint zajlott - ahogyan mondtam - egészen az új ügyvédi törvény hatálybalépéséig.
(14.30)
Az új ügyvédi törvény, amelyet itt a Házban néhány hónappal ezelőtt fogadtunk el, létrehozza a kamarai jogtanácsos intézményét, amely megint csak egy sajátos átmenetet fog képezni az ügyvéd és a jogi előadó között. De mégis közelebb áll már ez a kamarai jogtanácsos az ügyvédhez, hiszen a nevében is benne van, hogy az ügyvédi kamarában bejegyzett, az ügyvédi kamara tagjaként, jogtanácsosként bejegyzett személyről van szó, aki az ügyvéd egyes jogosítványaival rendelkezik, az ügyvédi tevékenység bizonyos részleteit, így elsősorban a polgári eljárásokban való képviseletet, jogi képviseletet, valamint az egyes okiratszerkesztési tevékenységet ellátó jogász, mármint a kamarai jogtanácsos. Ez a jogász azonban továbbra sem lesz teljes joggal, önálló felelősséggel eljáró személy, mint ahogyan azt az ügyvéd teszi. Tehát az ügyvédnek továbbra is sokkal szélesebb mind a szakmai tevékenységi köre, mind pedig a felelőssége sokkal nagyobb a jövőben is.
Tehát a kamarai jogtanácsos bevezetésével és annak január 1-je utáni működésének megkezdésével szükséges számos jogszabályt módosítani. Az előttünk fekvő törvényjavaslat öt ilyen jogszabályt nevez meg, amelyet a kamarai jogtanácsosok működésének megkezdésével szükséges módosítani. Az előbb említett közjegyzői törvényt, a szabadalmi ügyvivőkről szóló törvényt, a hagyatéki eljárásról szóló törvényt, a jogi segítségnyújtásról szóló törvényt, valamint a pénzmosásról szóló törvényt kell módosítani a kamarai jogtanácsosok tevékenységének megkezdése miatt.
Természetesen a javaslat - ahogyan az államtitkár úr ismertette - más jogszabályokat is érint, és nem csak az ügyvédi törvénnyel összefüggésben. Tehát egyfajta igazságügyi korrektúráról van szó ebben a törvényjavaslatban. Számos szükséges módosítás, amelyek részben összefüggenek az ügyvédi törvény hatálybalépésével, részben pedig összefüggenek más, az elmúlt hónapokban általunk elfogadott igazságügyi tárgyú törvényekkel, ezek tették szükségessé, hogy elénk kerüljön most ez a több törvényt módosító jogszabálytervezet. Ha jól számoltam, akkor összesen nyolc törvény módosítását javasolja az igazságügyi miniszter ebben a jogszabályban.
Tisztelt Ház! Az előbb azért említettem, hogy a közjegyzői tevékenységről szóló törvényt újból tárgyaljuk, mert bízom benne, hogy nem szükséges megismételni az előbb a közjegyzőkről folytatott vitát, bár elvileg formálisan lehetőség lenne erre, én azért javaslom, hogy zárjuk le a közjegyzőkről szóló vitát, és inkább a törvényjavaslatnak elsősorban az ügyvédi tevékenységgel összefüggő részeit tárgyaljuk, hiszen ez a legnagyobb horderejű változás a következő évben.
A 2018-as esztendőben egyébként nemcsak az ügyvédi tevékenység szabályai, hanem számos, az ügyvédek által és egyébként az egész igazságszolgáltatás által napi szinten alkalmazott jogszabály is megújul. Gondoljanak csak arra, hogy nemcsak az ügyvédi törvény lép hatályba, de hatályba fog lépni a büntetőeljárási törvény, vagy hatályba fog lépni a polgári perrendtartási törvény, és még számos, ehhez kapcsolódó jogszabály is hatályba lép, és a közigazgatási rendtartásról nem is beszélve, amely szintén hatályba lép.
Tehát a 2018-as esztendőben az igazságügy, a szűkebb és a tágabb értelemben vett igazságszolgáltatás egy nagy feladat előtt áll, az általunk megalkotott törvényeket meg kell kezdeni végrehajtani, meg kell kezdeni alkalmazni ezeket a jogszabályokat. Megjegyzem, hogy az Országgyűlés bölcsen elegendő időt hagyott a felkészülésre, bár nyilván itt figyelembe kell venni, hogy több új jogszabály párhuzamos hatálybalépése nehezebb feladat, mintha csak egy törvényt kellene újratanulnia ezeknek az igazságszolgáltatásban dolgozó személyeknek.
Tisztelt Ház! Tehát kérem, hogy a törvényjavaslatot támogassák, a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség képviselőcsoportja is támogatja a javaslatot. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
