VÁGÓ SEBESTYÉN
VÁGÓ SEBESTYÉN
VÁGÓ SEBESTYÉN (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Előrebocsátom, hogy ezt a javaslatot támogatni fogjuk a holnapi szavazáson, de néhány kritikai megjegyzésem azért lenne.
Az első az, hogy ha nem fűnyíróelvszerűen és nem igazságtalanul hozta volna meg az előző ciklusban a szintén Fidesz-KDNP-s többség azt a törvényt, amivel megszüntette a korkedvezményes nyugdíjat, akkor most erre nem lenne szükség. Ugyanis fűnyíróelvszerű végrehajtás helyett inkább cizellálni kellett volna a korkedvezményes nyugdíjak rendszerét, és akkor többek között azok a bányában dolgozó emberek, akik több évet lehúztak a föld alatt, nem kerültek volna ebbe a méltánytalan helyzetbe, hogy bányászjáradékban kelljen részesülniük, hanem megérdemelt nyugdíjaséveiket tölthetnék a nyugdíjkorhatár betöltése előtt is.
A másik része pedig, ami miatt tárgyalnunk kell ezt a módosító javaslatot, az pedig a nyugdíjas-szö-vet-kezetekről szóló törvény. Nem értek egyet államtitkár úrral, nincs meg minden nyugdíjasnak a lehetősége arra, hogy nyugdíja mellett munkát végezzen. Vannak olyan ágazatok a közszférában, ahol döntenie kell, hogy vagy nyugdíjat kap, vagy munkabért kap.
Ezért kellett létrehozni a nyugdíjasszövetkezetekről szóló törvényt többek között. Sokkal egyszerűbb lett volna az, ha meghagyták volna ezen ágazatok nyugdíjasainak is a lehetőséget arra, hogy nyugdíj mellett munkát végezzenek, és akkor nem kellene, vagy akkor tényleg szabad mérlegelés és szabad választás kérdése lenne az, hogy nyugdíjasszövetkezeten keresztül vagy amúgy normál munkavállalóként vállaljanak munkát a nyugdíjuk mellett.
Megint figyelmeztetném, illetve emlékeztetném az Országgyűlést arra, hogy ez a rendelkezés, amely kizárta a közszférában dolgozókat a nyugdíj melletti munkavégzésből, illetve a két juttatás egyidejű ka-pá-sá-ból, ez milyen nehézségeket és anomáliákat okozott bizonyos ágazatokban. Saját házam tájáról kell beszélnem, a szociális ágazatban milyen anomáliákat okozott, egyik pillanatról a másikra kellett dönteniük sokszor intézményvezetőknek, hogy melyik megoldást válasszák. Sajnos abban a siralmas helyzetben voltak akkor, és még mindig abban vannak a szociális ágazatban dolgozók, hogy a nyugdíjuk magasabb volt, mint a vezető beosztásban kapott vezetői fizetésük, tehát egyértelmű volt a választásuk, egyértelmű volt az, hogy a nyugdíj mellett döntöttek. Így nagyon sok esetben kinevelt új vezető, illetve ugyanolyan munkatapasztalattal, vezetői tapasztalattal rendelkező munkavállaló nélkül maradt egy-egy intézmény. Ez a későbbiekben a működésében nehézségeket okozott.
Összegezve az egészet: magával a módosítandó törvénnyel, az alaptörvénnyel nem értünk egyet, a nyugdíjasszövetkezetekről szóló törvénnyel, mert eleve nem kellett volna kizárni bizonyos ágazatokat a munkavégzés alól, illetve nem értünk egyet a korkedvezményes nyugdíjak fűnyíróelvszerű megszüntetésével sem.
A bányában, föld alatt dolgozókat igenis meg kellett volna illesse a későbbiekben is az öregségi nyugdíj, az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt is, de ezzel a módosító indítvánnyal egyetértünk, ha ezzel segíteni tudunk azokon az ezreken, akik jelenleg bányászjáradékban részesülnek. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Szórványos taps az ellenzéki oldalról.)
