DEMETER MÁRTA
DEMETER MÁRTA
DEMETER MÁRTA (LMP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Nem tudok egyetérteni Pogácsás államtitkár úrnak a véleményével. Azt gondolom, hogy tényleg egy rendkívül veszélyes törvényjavaslat fekszik most előttünk, és én is igyekszem ehhez úgy hozzászólni, hogy az embert ne az indulatok és az érzelmek vezéreljék, hanem tényleg nézzük a racionalitást.
Tényleg nehéz úgy vitázni egy törvényjavaslatról, hogy az látszik, hogy semmilyen észérv nem szól ennek az elfogadása mellett. Egy olyan törvényjavaslatról és olyan módosításról beszélünk, ami viszont óriási veszélynek teheti ki az embereket úgy, hogy lényegében az állam nem nyer semmit. Azt gondolom, már a kettő külön-külön is eléggé súlyos érv kellene hogy legyen, hogy ne kerüljön ez elfogadásra, nemhogy a kettő együtt.
Én a mai napig nem látom azt, hogy akár ez az egész törvény az államnak, a katasztrófavédelemnek, az igazgatási rendszernek miért lenne jó, miben okozna ez bármilyen, akár bürokratikus szempontból könnyebbséget. Az látszik, hogy semmi. Ellenben hatalmas veszélynek teszi ki a társadalmat és az embereket.
Tudja, államtitkár úr, arra, hogy probléma van egy területen, és működhetne jobban és gördülékenyebben, nem az a megoldás, hogy megszüntetjük magát a feladatellátást. És amit Vas Imre képviselőtársam említett, az autó műszaki vizsgáztatását, ezen én is megrökönyödtem, hiszen erre nem az a megoldás, nem történt ilyen, hogy valaki megszüntetné a műszaki vizsgáztatását az autóknak, hiszen hatalmas veszélynek tenné ki ezzel a forgalomban részt vevőket - ugye, nem csinálunk ilyet.
(11.20)
Mint ahogy például nem szüntetjük meg a tankötelezettséget csak azért, mert mondjuk, esetleg a szülőknek adminisztratív és egyéb terheket jelent az, hogy a gyermeknek iskolába kell járni. Ugye, nem csinálunk ilyet? Hiszen ez is más módon, de veszélynek tenné ki a magyar társadalmat.
Látszik az, hogy mind az ombudsmanhelyettes úr, mind pedig Áder János felhívta a figyelmet tartalmi problémákra ezzel a törvényjavaslattal kapcsolatban, felhívták a figyelmet arra, hogy milyen óriási kockázatnak teheti ki az embereket, hogy igenis a fűtési szezonban többen veszthetik életüket, amennyiben ez a törvényjavaslat így elfogadásra kerül. Tudom én, hogy nem ők a megmondóemberek. Én nem gondolom, hogy önök érdemben figyelembe vennék akár Áder Jánosnak vagy az ombudsmanhelyettesnek, vagy magának az ombudsmannak a véleményét ilyen esetben. Az, hogy ők egyáltalán ilyen tartalmi véleményt kiállítottak, azt gondolom, hogy egy ritka és jelen esetben egy dicséretes dolog. Én nem gondolom, hogy önök erre alapoznának.
De alapozzanak arra, hogy önöknek is majd azoknak az embereknek a szemébe kell nézni, akik nem fogják megkérni a kéményellenőrzést, nem fogják tudni, hogy hogyan igényeljék ezt a szolgáltatást, olyan emberek, akiknek a mindennapjait az tölti ki, hogy túléljenek egyik napról a másikra, az tölti ki, hogy hogyan fognak például tűzifához jutni - és most nem mennék bele a tűzifakérdésbe, sajnos ott is vannak problémák -, erre figyelnek, nem pedig arra, hogy mikor volt az utolsó kéményellenőrzés, azt mikor kell elvégezni, és hogy hogyan jussanak egyáltalán hozzá ehhez a szolgáltatáshoz.
Az látszik, hogy a katasztrófavédelem nem képes megfelelően ellátni a feladatot, de akkor próbálják meg nyilvánvalóan a szakmával egyeztetve, de akkor ilyenformán a katasztrófavédelemnek, mondjuk, a munkáját segíteni, átalakítani. Tényleg, most itt az utolsó pillanatban, amikor még van egymásfél óra ahhoz, hogy megakadályozzuk, hogy több ember veszítse el az életét a fűtési szezonban, akkor én azt mondom önöknek, ha több pénz kell arra, hogy a katasztrófavédelem megfelelően ellássa a feladatot, akkor adjanak neki több pénzt. Mondják meg, mi kell hozzá, mi kell ahhoz, hogy azt mondják, hogy igen, ezt a törvényjavaslatot önök így nem fogadják el! Beszéljünk róla! Üljünk le erről beszélni! Hívjuk meg a szakmai szervezeteket!
Ez egy olyan pillanat, amikor ténylegesen azt kell mondjam, hogy egy utolsó esélyt kaptak családok, hogy megmenekülhessenek a fűtési szezonban - itt mind az élet-, mind a vagyonbiztonságról beszélünk -, és egy utolsó esélyt kaptak a képviselők is, főleg a kormánypárti képviselők - ellenzékiek ezt nem támogatták, de akkor vegyük egy kalap alá most kivételesen -, azért egy utolsó esély, hogy ne azzal kelljen bárkinek is leélni az életét, hogy megszavazott egy olyan törvényjavaslatot, amivel adminisztratívan legalább a lehetőségét megakadályozta (sic!) egy olyan dolognak, amivel emberek élete kerülhetett veszélybe. Egyikünk sem akarja úgy leélni az életét, hogy ezen a Házon egy olyan javaslat ment át, aminek ilyen súlyos következményei lesznek, s amik akár egy hónapon belül jelentkeznek majd.
Én tényleg még egyszer azt kérem nagyon higgadtan, hogy fontolják meg ezt, és valamilyen eszközzel akadályozzák meg, hogy ez a javaslat átmenjen a Házon. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)
