DR. HARANGOZÓ TAMÁS
DR. HARANGOZÓ TAMÁS
DR. HARANGOZÓ TAMÁS (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Ez a törvényjavaslat, annak parlament előtti vitája, menetrendje és sorsa annyira abszurd, hogy Örkény István egyik egyperceséből is előléphetett volna, ez ugyanis az egyes belügyi feladatokról szóló salátatörvény, amiről ma beszélünk, egy olyan egyes belügyi feladatokról szóló salátatörvény, ahol a szögtől a repülőig egyébként minden megtalálható, a kéménysepréstől kezdve a rendvédelmi dolgozók béremelésén át az önkormányzati törvény kétharmados részéig. Azt hiszem, ezt az abszurd helyzetet nagyon jól mutatja, hogy bár belügyi tárgyú törvényről beszélünk, az Igazságügyi bizottság volt kijelölve ennek a törvénynek a megvitatására, a Honvédelmi és rendészeti bizottság mint szakbizottság nem is látta ezt a javaslatot sem most, sem a visszaküldése után.
Az abszurd helyzetet tovább súlyosbította, hogy ugyan az általános vitában minden egyes ellenzéki képviselő elmondta, hogy óriási problémát fog okozni az, amit önök terveznek a kéményseprés területén, elmondták ezt a kéményseprő-szakszervezet tagjai, majd leírta és elmondta - ahogy itt többször szóba került - Bándi Gyula ombudsmanhelyettes, aki a bizottsági ülésre is személyesen elment, és világosan elmondta azt az egyszerű magyar mondatot, amivel önök még itt egyetlenegyszer sem tudtak szembeállítani semmit, de még egy egyenes tekintettel a szemünkbe nézve se tudtak rá bármit mondani, hogy világos és egyértelmű, hogy ezen törvény elfogadásával önök veszélyeztetik a magyar emberek életét és vagyonbiztonságát. Ennél a mondatnál, ha nem Abszurdisztánban élnénk, a Magyar Országgyűlés megállna, és önként és dalolva módosítaná a törvényt, vagy egyszerűen kivenné belőle ezeket a passzusokat. Önök meg röhögcsélnek és közlik mindenkivel, az országgal és az érintettekkel, hogy akkor is végiggázolnak mindenkin.
Ezek után a Magyar Köztársaság elnöke, János visszaküldte a törvényt ide a parlamentnek megfontolásra, méghozzá azzal a legkegyetlenebb érvvel, amire szintén nem tudnak mit mondani, de most sem tud az államtitkár a szemembe sem nézni, ez a legkegyetlenebb érv ugyanis a számok, tisztelt Országgyűlés, azok a számok, amik világosan bizonyítják, hogy azokban az országokban, ahol nincs kötelező kéményseprés, hanem ilyen bejelentés önkéntes alapon, amit önök most kívánnak bevezetni, ott nem kicsit, hanem többszörösen több ember sérül és hal meg.
Hallják, amit mondok?! Hal meg! A köztársasági elnökük írja le ezt maguknak, és a fülük botját sem mozdítják! Szajkózzák, hogy ez milyen jó lesz! Kinek? Árulják már el nekem, kinek lesz ez jó! Kinek lesz az jó, amikor magatehetetlen, idős emberek vagy éppen békésen szundikáló gyermekek fognak meghalni ezen törvény miatt! (Szilágyi György: Így van!)
Kinek lesz ez jó? Hogyan fognak a tükörbe nézni? Mi a tétje, mondják már meg nekem, hogy ezekre az érvekre önök egyáltalán semmit nem reagálnak?! Üzlet? Hatalom? Vagy mi? (Közbeszólás a Jobbik soraiban: Mind a kettő!) Segítsenek már! Ezekkel az érvekkel nem lehet vitatkozni, és még csak nem is mi mondjuk, hanem a szakma, az erre feljogosított és ezért tartott ombudsmanhelyettes és maga a fideszes köztársasági elnök is. Tessenek már magukba nézni és megérteni, hogy ezt a törvényt nem lehet megszavazni!
S itt nem arról van szó, hogy a fideszes képviselők politikai vereséget fognak szenvedni, ha nem megy át ez a törvény. És igen, arról sincs szó, hogy az ellenzéki képviselők politikai győzelmet aratnak, ha ez a törvény nem megy át. Ez nem arról szól. Józan ésszel egyszerűen nem lehet indokot találni arra, hogy a törvényhozás előreláthatóan, megfontoltan, nem tudok mást mondani, aljas indokból veszélyezteti emberek életét. Előre figyelmeztették önöket rá.
Itt egyetlenegy nyertes lehet annak, ha ezt a törvényt önök visszavonják vagy nem szavazzák ma meg, vagy legalább ezt a részét (Korózs Lajos: Tízmillió magyar.), az a tízmillió magyar ember, igen, aki ebben az országban él.
Ha az a problémájuk, hogy a katasztrófavédelem átgondolatlan és kapkodó államosítása és átalakítása után nem képesek - mert nem képesek - ellátni ezt a feladatot, ha kívánja, államtitkár úr, személyes példát is fogok hozni itt a parlament előtt, hogy hogyan hívta föl valaki telefonon a katasztrófavédelmet, hogy akkor bejelentkezzen egy kéményseprés elvégzésére a következő időszakban, hallván a híreket, ahol kinevették őt, hogy nem is értik, hogy miről beszél, majd január 1-je után, de egyébként sem érnek erre rá. Ez a fantasztikus állami szolgáltatás ingyenes, persze így aztán pláne ingyenes.
Hanem mi lenne a megoldás? Mi lenne az a megoldás, amivel legalább mi, törvényhozók nyugodtan feküdhetnénk le, hogy mindent megtettünk, hogy egyetlen ártatlan áldozata sem legyen akár a kéménytűznek, akár a szén-monoxid-mérgezésnek Magyarországon? És az nem a kötelező kéményseprés megszüntetése, hanem akár a katasztrófavédelem, akár a kéményseprőcégek megerősítése, finanszírozásának megnövelése, létszámának megnövelése, és igen, államtitkár úr, pont az ellenkezője, akár fűtési szezononként, akár évente kétszer is kötelező ellenőrzés végrehajtása, ahogy minden normális országban, ahol szinte nullához közelít az ilyen balesetek, illetve halálesetek száma, ez a megoldás, évente akár többszöri kötelező ellenőrzés.
(11.30)
Nekem ne mondja senki, hogy a magyar állampolgárok úgy kelnek és úgy fekszenek, hogy be van írva a kis naptárukba, hogy mikor kell megrendelni a kéményseprést. Előre borítékolható, hogy természetesen a nehezebb sorban élők, a szegényebbek nagyobb kockázatnak lesznek kitéve nemcsak az anyagi helyzetük miatt, hanem az információhoz hozzáférésük miatt is. De senki ne zárja ki, hogy bármilyen jómódú család fog olyan helyzetbe kerülni, hogy teljesen elfeledvén vagy mit sem tudván erről a fantasztikus törvénymódosításukról, a következő 5-10 évben senki meg nem fogja nézni az ő kéményüket, és tragédia fog bekövetkezni.
Összegezve: azt szeretnénk kérni önöktől, hogy legyenek kedvesek ezt komolyan venni. Ez nem frakciófegyelem kérdése. Ez nem pártpolitikai kérdés. Ez egyszerű - nem tudok mást mondani, lehet, hogy ez a szó nem mond itt már semmit ebben a Házban, ott, a túloldalon - morális, erkölcsi és emberi kérdés. Kérem, ennek megfelelően viselkedjenek fél kettőkor a szavazáskor. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az MSZP soraiban.)
