DÚRÓ DÓRA,
DÚRÓ DÓRA,
DÚRÓ DÓRA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A felszólalásom első felében a költségvetési, illetve a zárszámadási javaslat benyújtási módjáról és eljárásrendjéről szeretnék egy kicsit beszélni, utána pedig a konkrét tételekre, illetve különböző projektekre, amik szerepelnek benne, szeretnék rákérdezni. Csak igazából nem tudom, ki az, akinél rá tudok kérdezni. Épp ezért szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy bár a Költségvetési bizottság az előterjesztő, de magát a szakmai tartalmat, a szakmai működést a Kulturális bizottság tudja vizsgálni.
(16.50)
Ilyen értelemben egy picit a sok bába között elvész a gyerek esete áll fenn, hogy az NMHH működéséről átfogóan, összességében nem tud az Országgyűlés egységes szerkezetben informálódni.
Az NMHH pénzügyi beszámolójának nincsen független auditálása. Ez is nagyon furcsa. Van egy könyvvizsgálói vélemény, és az NMHH ezt minden évben megteszi, csak ő bízza meg azt a könyvvizsgálót, aki az ő költségvetését és zárszámadását ellenőrzi, tehát gyakorlatilag ugyanaz a megbízó, mint akit ellenőriznek. Egy önellenőrzés van gyakorlatilag ezzel kapcsolatban. Ez a könyvvizsgáló egyébként az Országgyűlésnek nem tartozik felelősséggel, tehát ez is egy elég furcsa helyzet, hogy az Országgyűlés, mint amelyik kvázi beszámoltatja a Médiatanács elnökét évről évre, a költségvetéssel kapcsolatban nem tud senkit beszámoltatni, az előterjesztő maga a Költségvetési bizottság. A Költségvetési bizottság pedig effektíve, de facto nem ő végzi el az NMHH költségvetésének a megtervezését, illetve a zárszámadásának a megtervezését, csak az NMHH által, az ő szakapparátusuk által szolgáltatott adatokra tud támaszkodni, és így tudja benyújtani ezt a javaslatot, ami így egy elég furcsa helyzet.
Ráadásul van egy központi költségvetés, aminek meg nem része az NMHH költségvetése, hanem egy önálló költségvetés. Szóval, ilyen állam az államban működik tulajdonképpen az NMHH. Olyan, mintha két állami költségvetésünk vagy két állami zárszámadásunk lenne, mert az egyikbe nem integráltuk bele a másikat. Szükségesnek tartanánk tehát, hogy a szakmai beszámolóval együtt tárgyalja az Országgyűlés plenáris ülése, és szeretnénk azt, ha a Médiatanács elnöke kérdezhető lenne legalább ezekben a kérdésekben, mert a Kulturális bizottság ülésén a szakmai tartalommal kapcsolatban tehettünk fel mindössze kérdéseket.
Én most itt azért elmondom az észrevételeimet ezzel kapcsolatban, csak a Költségvetési bizottság nem kompetens a kérdésben, hátha kapok választ, ha nem is az előterjesztőtől, de az NMHH-tól.
Minden évben felmerül a tartalék kérdése, és ez itt is téma lesz. A hatóság teljesített kiadása 29,3 milliárd forint, ehhez képest ennél 10 milliárd forinttal több tartalékot hoztak át az adott évre. Ez egy elég furcsa helyzet, ha több a tartaléka, mint az adott évben maga a működési összköltsége, és ebből is 7 milliárd forint az MTVA-nak adott pénz volt, tehát nem a hatóság kiadása. Tehát elég furcsa, teljesen felesleges kiadás ez a költségvetés részéről, ha a hatóságnak egyébként biztosított a működése.
Nagyon sokat hangoztatja a kormányoldal a bürokráciacsökkentést. A 27. oldalon mégis azt látjuk, hogy a dolgozói létszám folyamatosan bővül a hatóságnál. 2011-ben még csak 563-an dolgoztak itt, 2016-ban pedig már 646-an, tehát jelentős emelkedés van. A jövő évi javaslat, aminek a vitája ezt a napirendi pontot követi majd itt a plenáris ülésen, ott már 680-nal számolnak.
Politikailag érdekes a következő tétel, amit ki szeretnék emelni, és lehet, hogy tőlem az még pikánsabb lesz. Nem szeretnék politikailag semmiféle módon közösséget vállalni a Klubrádióval, de azért az elég furcsa, hogy 2016-ban 129 milliót kellett kifizetniük azért, mert gyakorlatilag koncepciós eljárásban lehetetlenítették el ezt a rádiót.
A következő kérdésem a 37-38. oldalon található „Hír-közmű” projekttel kapcsolatos. Ezt 2012-ben jelölték ki, és szintén nem tudom, hogy ki az, aki tud erre válaszolni, de 6,25 milliárd forintot különítettek el erre, ez nem kevés. Egyébként előremutatónak tűnik maga ez a projekt, de jó lenne tudni, hogy mikorra várható az, hogy ezt befejezik, összességében mennyibe fog kerülni az adófizetőknek, és milyen részleteket lehet megtudni ennek a projektnek az állásáról. Még egyszer mondom, 2012-ben jelölték ki, és itt is csak egy ilyen tétel szerepel.
Ugyanez a helyzet digitális átállás II. projekttel, amit 2020-ra be is kellene fejezni. Itt is egy furcsa helyzet áll fenn, mert 2013-ban határoztak a digitális átállás első lépcsőjéről. Amikor ez megkezdődött, olyan technológiát kezdtek el bevezetni, amit most már le is kell cserélni. Tehát jó lenne tudni itt is, hogy hogyan állnak ezzel, tartható-e a 2020-as céldátum, illetve hogy a 7,1 milliárd forint, ami szerepel, az a teljes összeg, vagy ez nőni fog még. Ezzel kapcsolatban is lenne tehát kérdésem.
A zárszámadásban szintén szerepel a médiatudatossági program, ami egy rendkívül fontos része kellene hogy legyen az egész médiakérdésnek, nemcsak az NMHH működésének, hanem az összes médiumnak, sajtóterméknek és mindenkinek ezt kiemelten kellene kezelnie, aki bármilyen kapcsolatban is van a médiával, beleértve egyébként a politikusokat is. Tehát nagyon előremutatónak tartom, hogy elindult ilyen program, és hogy a fiatalok kifejezett célcsoportja ennek. Ez egy nagyon fontos dolog, de azért megtudhatjuk ebből, hogy elég csekély az elérése ennek sajnos, tehát ezt nagyon jelentősen kellene növelni.
Szintén a költségvetésnél egy 10 milliárd forintos tartalék szerepel betervezve. Az indokolásban írnak arról, hogy ezt részben a médiatudatosság növelésére szeretnék fordítani, de az indokolásnak normatív ereje nincsen; és ha tartalékként tervezik be, miért nem tervezik úgy a költségvetést, hogy kifejezetten már meg is határozzák normatív erővel bírva azt, hogy ezt a médiatudatosság növelésére fogják fordítani, illetve fontos lenne, hogy kiterjesszük a különböző célcsoportokat, ne csak a fiatalokat, hanem más társadalmi rétegeket is jó lenne, ha elérnénk mindezzel kapcsolatban.
Minden évben elmondom, de soha nem történik semmilyen változás a rádiós digitális átállásban. Ez is egy mulasztása már Magyarországnak. Többször már elmondtam itt a plenáris ülésen, erre sem kaptam soha választ. Nyilván az érveket talán nem is kellene megismételnem, hogy minőségibb hangzást tudnánk így elérni, liberálisabb lenne a piac, tehát több információforrás lenne elérhető, a véleménymonopóliumok így megtörnének. Bár az elmúlt évek tendenciája az, hogy ebben önök nem érdekeltek, sőt az ellenkezője volt az, ami végbement.
A médiatudatossági program kapcsán azért azt is el kell mondanom, hogy ez azért is álságos, mert a politikában és a politikai sajtóban sorozatosan ennek az ellenkezője az, amire példákat látunk. A Jobbikkal szembeni sajtóperek, helyreigazítások mutatják a leginkább, szolgáltatják a legjobb példát arra, hogy a Fidesz pártmédiája gyakorlatilag egy tudatos hazugságra épülően próbálja lejáratni a Jobbikot. Ezt mutatja az egy év alatt több mint 70 megnyert helyreigazítási perünk, majd az ezt követően kialakult gyakorlat, hogy a helyreigazításokat nem közlik le a sajtóorgánumok.
De most már ennél is kreatívabbak, ugyanis hiába nyerünk meg egy sajtótermékkel szemben egy konkrét ügyben egy helyreigazítást, ezt követően újra ezt a hazugságot még egyszer leírják, még egyszer terjesztik. Tehát hiába nyerünk meg egyszer egy sajtótermékkel szemben egy adott ügyben helyreigazítást, ez nem érdekli őket, és újra leírják ezt. Tehát a médiatudatosság növelésére a tekintetben is szükség lenne, hogy az ilyen sajtóorgánumokat, illetve az abban megjelenteket hagyják figyelmen kívül az emberek.
A zárszámadással kapcsolatban ennyit szerettem volna elmondani, a költségvetéshez pedig szintén meg fogom tenni az észrevételeimet. Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)
