DR. BÁRÁNDY GERGELY
DR. BÁRÁNDY GERGELY
DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Valóban, itt a vitában elhangzott néhány olyan felvetés, amire érdemes és szükséges válaszolni. Elsősorban Gulyás Gergely képviselő úrnak, frakcióvezető úrnak mondanám, hogy az a felvetés, miszerint itt egy liberális ülésvezetés szükséges ahhoz, hogy ezeket a gondolatokat mi elmondhassuk, azt gondolom, ez nem igaz. Nem igaz azért, mert aki ismeri a házszabályt, márpedig ő nagyon ismeri, az pontosan tudja, hogy egy törvényjavaslat általános vitájában a jogi környezetnek és a társadalmi környezetnek az elemzése éppúgy része a vitának, mint a konkrét törvényjavaslat, mondjuk, paragrafusi szinten. Tehát az, amit ő elvárna e tekintetben, az a részletesvitaszakaszra igaz, és nem az általánosvita-szakaszra. Márpedig, ha egy választással kapcsolatos jogszabály-módosításról beszélünk, akkor ott a választójogi rendszer elemzése igenis adekvát egy általános vitában.
A másik, amire mindenképpen szeretnék reagálni, az 1 százalékos támogatási küszöb, amit mi javasolunk a módosító javaslatunkban. Először is, az elvi alapja az, hogy a párttámogatás is minden pártnak 1 százalék után jár. Ezzel hozná összhangba a mi javaslatunk ezt a törvényjavaslatot.
Másrészt, ahogy kiemeltem, volt egy nagyon sok párti, ellenzéki párti egyeztetés, amit a Közös Ország Mozgalom szervezett. Még a Jobbik is elküldte egyébként a javaslatait ennek a mozgalomnak. Ott az aláírók azt vállalták, hogy közösen nyújtanak be egy törvénycsomagot a választási jogszabályokkal összefüggésben. Ez egy komplex javaslatcsomag. Én is azt gondolom, még egyszer hangsúlyozom, hogy ezt egyben lenne érdemes támogatni és elfogadni, de azt kell mondjam, hogy ez a javaslat ennek egy kis részéről szól, viszont a mi javaslatunkban, a közös javaslatunkban az 1 százalék szerepel. Éppen ezért tehát, tartva magunkat a közös megállapodáshoz, a hét párt által aláírt nyilatkozathoz, ezt csatornázzuk be most ide az Országgyűlésbe. Mielőtt még bárki egyéb hátsó szándékot gyanítana, ennek ez az oka, szeretném nagyon hangsúlyosan kijelenteni.
És pont itt térnék vissza arra az összeesküvés-elméletre, amit Szávay képviselő úr itt a baloldalról elmondott, hogy ez majd az összefogást hogy segíti vagy nem segíti, és hogy ki a kihívó. Arra az apróságra szeretném felhívni a figyelmét képviselőtársamnak, hogy azokat az ellenzéki pártokat, amelyek között most folyik a tárgyalás, évek óta minden közvélemény-kutató 1 százalék fölött méri, de leginkább 2 százalék fölött. Tehát ez azt jelenti, hogy ennek az 1 százalékos küszöbnek az égadta világon semmi köze ahhoz, amit ön elmondott. Én értem, hogy a Jobbik politikájába ez most beletartozik, de én azt gondolom, ha már ez a téma kinyílt, akkor legalább ennyi említésre érdemes ebből.
Tehát el szeretnék oszlatni minden olyan feltételezést, amelyik erről szól. Hogy ne mondjam, ezt az 1 százalékot egyébként pontosan azok a pártok is javasolják a Közös Ország Mozgalom keretében, amelyekre ön gondol; nyilvánvalóan nem saját maguk ellenségei. Magyarán, ez biztos, hogy ez nem egy rosszindulatú javaslat a mi részünkről, hanem éppen hogy az ő javaslatukat csatornázzuk be most ide, akik ezek közül nincsenek most bent a parlamentben.
Az 1 százalék mellett még egy érv szól, én azt gondolom, hogy látjuk azt, hogy azért azok a pártok, amelyek egy kicsit is komolyan veszik magukat, hadd fogalmazzak így, és tényleg szeretnének a közéletben szerepet játszani, könnyen megugorják ezt az 1 százalékos küszöböt. Hadd mondjam például a Momentumot, amelyik egy nagyon új párt. Rögtön, stabilan 1 százalék fölött mérik őket, de inkább 2 százalék az, ami az esetükben reális. De mondhatnám a PM-et, az Együttet, bármelyiket ezek közül, ezek stabilan mind 1 százalék fölött vannak. De azt kell mondjam, hogy még a választáson tudomásom szerint valójában induló, nem is igazán komolyan indulni szándékozó Kétfarkú Kutya Pártot is 1 százalék fölött mérik.
Akkor én azt gondolom, hogy ez az 1 százalék abszolút reális szám, főleg akkor, ha mellétesszük, hogy mi is ennek a joghatása. Hát az, hogy valaki 150 milliótól 600 millió forintig terjedő állami támogatást kapjon közpénzből a kampányára. Tehát nem arról van szó, hogy itt az indulást korlátozza bárki - bárki elindulhat -, az állami támogatásra való jogosultság az, amiről itt szó van. Az, hogy valaki legalább, minimum 150 millió forintot közpénzből megkapjon, ott elvárható egy reális társadalmi támogatás, és ezt mi 1 százalékban határozzuk meg.
Ami a választási eredményt illeti, erről Gulyás képviselőtársam beszélt, és részben Turi-Kovács képviselő úr is. Szóval, senki nem azt mondta, hogy az a probléma, hogy egy választójogi rendszer torzít. Az a probléma, ha nagyon torzít. Szokták mondani, hogy még a nagy Oroszországnak is van határa. Szóval, akkor, ha az ellenzék, és úgy tűnik, hadd fogalmazzak úgy, ezt félreértette Gulyás képviselő úr, frakcióvezető úr, ha egy kormányzó párt, szövetség kevesebb szavazatot kap összességében, mint az ellenzéki pártok, és úgy nem sima többsége, kettőharmados többsége lesz az Országgyűlésben - és ez itt a lényeg, kettőharmados többsége -, alkotmányozó többsége úgy, hogy kevesebb szavazatot kapott mint az ellenzék, az probléma, mert az már egy olyan torzítása a rendszernek, ami a választói akaratot írja felül. És amely jogszabályok ma hatályban vannak és a választási eljárásra, a kampányfinanszírozásra vonatkoznak, ezt eredményezik. Ez az, amire rámutatott az EBESZ, hogy ez így nincs jól, ez így nagyon nincs jól.
Turi-Kovács képviselő úrnak is azt mondanám ezzel összefüggésben, ha itt lenne a teremben, hogy azért a kisgazdáktól furcsa volt hallgatni, hogy valaki közülük a pártok választási győzelmi esélyeiről beszél és azt latolgatja. Náluk például nem az 1 százalék, a fél százalék sincs meg, úgyhogy e tekintetben én azt gondolom, hogy ez több szerénységet kívánna meg Turi képviselőtársamtól, minden tiszteletem ellenére.
Ami pedig a tartalmai mondanivalóját illeti: ez a választójogi törvény nem a mindenkori győztes számára kedvez. Nem, tisztelt képviselőtársaim, ez a Fidesz számára kedvez, és a kormány számára kedvez. Az EBESZ, amelyről talán önök sem vitatják, hogy egy hozzáértő szervezet, az itteni missziója megvizsgálta a hazai helyzetet, és ezt konkrétan leírta. Hadd mondjak egy példát, tisztelt képviselőtársaim! Az, hogy a pártoknál nem jelenhet meg politikai hirdetés, de orrba-szájba dőlhet a médiából a kormánypropaganda, ami azonos a Fidesz propagandájával, ez nem a legerősebb pártnak kedvez, hanem a kormánynak, annak, aki kormányon van, aki kormányhirdetést tud ingyen, közpénzből megjelentetni a médiában. És minden más párt, legyen az bármilyen erős és bármilyen társadalmi támogatottságú, ezt nem tudja megtenni.
Vagy: a választókörzetek átírása kifejezetten a Fidesz számára volt kedvező; nem a legerősebb párt számára, a Fidesz számára. Tele van olyan elemmel ez a választójogi törvény és a választási eljárási törvény, a médiára vonatkozó szabályozás, ami kifejezetten a Fidesz jelenlegi helyzetének kedvez, sőt a Fidesz jövőbeni helyzetének is kedvez. Ez itt a probléma! Mert ha arról lenne szó, hogy a mindenkori legerősebb pártnak kedvez, akkor erről lehetne vitatkozni. Ez az aránytalan torzítás akkor sem jó, de akkor lehetne erről beszélgetni.
(16.00)
De itt nem erről van szó, itt arról van szó, hogy effektíve a Fidesznek mint politikai pártnak kedvez, az EBESZ-misszió ezt mutatta ki, és ez az, amit mi a legfőképpen kritizálunk.
Turi-Kovács képviselőtársam felvetését, hogy a civilekkel kapcsolatban mi motiválhatta önöket, elég furcsa volt számomra hallgatni. Biztos elkerülte a képviselő úr figyelmét, hogy civilek a jogszabályok alapján a választáson nem indulhatnak, csak pártok, tehát valószínű, az ez irányú okfejtése nem teljesen… - nem vehetjük figyelembe mérvadóként, hogy így fogalmazzak.
Azt is cáfolom, hogy itt jóhiszeműségről lett volna szó. Képviselőtársaim, akik képviselők voltak akkor is, és itt voltak a vitában, pontosan emlékeznek arra, hogy a választási törvény vitájában, a választási eljárási törvény vitájában, a kampányfinanszírozási törvények vitájában elmondtuk azt, hogy ez így nem jó, elmondtuk azt, hogy bizonyos rendelkezésekből mi lesz, elmondtuk azt is, hogy az állami támogatásokból mi lesz, hova fog vezetni, hogy a többes ajánlások hova fognak vezetni, hogy a győzteskompenzáció hova fog vezetni, és sorolhatnám. Jóhiszeműségről szó sincs, egy fikarcnyi nem volt önökben. Pontosan tudták, hogy önöknek mi a hatalmi érdeke, és aszerint alakították át a választójogi törvényt és a környező jogszabályokat. Színtisztán kimutatható most már a választások után, minden elemző egyértelműen kimutatta, hogy az újításoknak minden eleme önöknek kedvezett, az összes, és nemcsak elméletben, hanem ezt a gyakorlat be is igazolta, önöknek kedvezett. Itt jóhiszeműségről beszélni óriási butaság, azt kell hogy mondjam.
Ami a határon túli szavazatokat illeti, igen, képviselőtársaim, mondhatjuk azt, hogy lehetősége lenne a kinn dolgozóknak arra, hogy eladják itt a lakásukat, és csak ott legyen lakhelyük, és akkor szavazhatnának ők is levélben. De mi a realitás? Ezek az emberek miért adnák el itthon a lakásukat? Miért adnák fel itthon a lakóhelyüket? (Szávay István: Haza akarnak térni!) Ők, gondolom, hogy a jelentős részük haza akar egyszer jönni, de legalábbis szeretné a hazájában a gyökereit megőrizni. Önök arra akarják kényszeríteni őket ezzel, hogy ha levélben akarnak szavazni, akkor adjanak fel mindent Magyarországon? Milyen gondolkodás ez? Mert az, amit önök most itt elmondtak, az erről szól, hogy végül is nekik is megvan a lehetőségük arra, hogy itt Magyarországon felszámoljanak mindent, aztán Londonban vagy Berlinben létesítsenek lakóhelyet, és akkor ők is szavazhatnak levélben. Ezt javasolják őnekik? Ahelyett, hogy egyébként önök módosítanának a jogszabályon, és azt mondanák, hogy és ha van itt egy lakása, de egyébként kinn él életvitelszerűen, vajon miért ne szavazhatna ugyanúgy levélben, mint a többi határon túli magyar, akinek itt nincsen, mondjuk, ingatlana? Szóval, egyszerűen a realitásokat, a racionalitásokat nem veszik önök figyelembe, azt, hogy ma mi a helyzet.
Azt gondolom, hogy az a szám, amit én elmondtam, önmagáért beszél: 500 ezer emberből 28 ezer megy el szavazni. Ez mennyi? 5 százalék, 6 százalék, ugye? És mennyi a kívánt részvételi arány egy választáson? Az a jó, ha 70-80 százalék, ugye? De Magyarországon még a legalacsonyabb esetekben is bőven 50 százalék fölött van, azaz ennek a kevesebb mint egytizede ment el külföldön szavazni. Akkor talán mondhatjuk azt, hogy ez a rendszer rossz, és főleg úgy, hogy itt most már nem egy-két emberről van csupán szó, hanem több százezerről, és teljesen mindegy, hogy most Gulyás Gergely 400 ezréről vagy az általunk mondott 600 ezerről van szó, ez egy olyan jelentős szám, ami indokolná azt, hogy itt változtatás legyen a választójogi törvényben. Ezek az emberek azok, akiket az önök politikája üldözött ki oda, és önök nyilvánvalóan tartanak attól, hogy nem önökre szavaznának, és ez már egy olyan kritikus tömeg, ami akár egy 10-12 százalékot tudna befolyásolni a magyar politikai viszonyok között. (Dr. Völner Pálnak:) Hiába mosolyog ezen, államtitkár úr, én azt gondolom, hogy attól még ez így van és így igaz. Én örülnék, hogyha a vitában elmondaná a véleményét (Szávay István: Soha nem szokta!), de persze ön tényleg soha nem szokta, sajnos azok közé tartozik, aki soha nem szokták, ezt már elfogadtuk, illetve kényszerűségből elfogadjuk; nyilván azért a véleményünk nemcsak nekünk, hanem a választópolgároknak is megvan erről a hozzáállásról.
Úgyhogy, tisztelt képviselőtársaim, még egyszer mondom, szó nincs arról, hogy itt jóhiszeműek lettek volna, szó nincs arról, hogy itt minden rendben lenne. Itt egy rendkívül széles körű és átfogó módosításra lenne ahhoz szükség, hogy Magyarországon megint tisztességes és fair választásokat lehessen tartani. Ennek az egyik eleme tehát, amiről beszélünk, és azt zokon venni, hogy mi egy ilyen javaslat kapcsán egyébként valóban önökre öntjük és borítjuk azokat a problémákat, amelyek még ugyanebben a témakörben relevánsak, azt nem lehet. Én azt gondolom, hogy az a minimum, hogy elviselik, hogy ez megtörténik. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)
