DR. GULYÁS GERGELY
DR. GULYÁS GERGELY
DR. GULYÁS GERGELY (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Igen tisztelt Elnök Úr! A parlamenti udvariassági szabályoknak megfelelően a vezérszónoki kört végig akartam hallgatni, hiszen mindketten jelen vagyunk, előterjesztők, aztán volt egy olyan reményem, hogy miután a javaslat elég rövid, ez akár rövid is lehet, és reagálni tudok rá a legvégén előterjesztőként, de miután el kell mennem, ezért most reagálnék érdemben az elhangzottakra, utána pedig előterjesztő-kollégám, Répássy Róbert marad, és ő majd minden továbbira reagálni fog.
Először is örülök annak, hogy annak idején a Törvényalkotási bizottságban általam is alkalmazott végtelenül liberális ülésvezetés az Országgyűlés plenáris ülésén is gyakorlat. Ennek köszönhető az, hogy képviselőtársaim a felszólalásaik 90 százalékát elmondhatták, hiszen semmi közük nincs ahhoz a módosító javaslathoz és ahhoz a törvényhez sem, amit a módosító javaslat érint. Tehát ha azokra a mondatokra szorítkozom - nem volt tíznél több összesen az összes felszólalásban -, amelyek a benyújtott javaslatot érintették, akkor, ha jól értem, képviselőtársaim megfontolják ennek támogatását.
Kónya képviselő úr, ha így marad a javaslat, támogathatónak tartja, a Magyar Szocialista Pártnak van egy, a fél százalékot 1 százalékra módosító javaslata, a Jobbik pedig még nem döntötte el, hogy megváltoztatja-e a korábbi álláspontját, vagy kitart amellett és támogatja a törvényt, hiszen ahogyan azt a képviselő asszony előadta, korábban ugyanezt javasolták, csak nem fél, hanem 2 százalékos különbséggel. Erre azt tudom mondani, hogy megnéztük a parlamenti választási eredményeket, a fél és 1 százalék, de akár a fél és 2 százalék közötti különbségnek sincs komoly jelentősége. Egyetlenegy eset volt az elmúlt választások során - képviselőtársam, ha meghallgatja, akkor esetleg megfontolja, hogy hátha még igazam is van -, a Munkáspárt esetén, ahol 0,57 vagy 0,58 százalékot ért el a Munkáspárt, tehát egy olyan párt volt, pont a Munkáspárt, akinél ez a változás jelentene valamit, de a legtöbb esetben semmit nem jelentett volna, tehát az elmúlt három választás közül kétszer semmit nem jelentett volna. De nekem nincs elvi kifogásom az 1 százalék ellen sem, ha képviselőtársam előterjeszti, akkor a Fidesz-frakció erről döntést hoz. Én jó szívvel tudok támogatni 1 százalékos javaslatot is.
Viszont ha már itt minden szóba került az elmúlt bő másfél órában, ami a választójogi rendszerrel kapcsolatos, akkor még annak az ódiumát is vállalva, hogy a vita tovább fog folytatódni, mégis röviden szeretnék reagálni az elhangzottakra.
Azt az állítást megfogalmazni, hogy ha valakire nem szavaz a választópolgárok több mint 50 százaléka, akkor a többség le akarta váltani, akkor szeretném jelezni, hogy ma Európának talán egy kivétellel nincs olyan kormánya, ahol a többség ne akarta volna leváltani a kormányfőt azon a választáson, amelynek következtében utána kormányfő lett. Szerintem érdemes végiggondolni ezeknek az állításoknak a komolyságát. Azt tudom mondani, hogy a Fidesz a 2014-es választáson olyan eredményt ért el, amelyet országgyűlési választáson egyetlenegy kivétellel, amely szintén a Fidesz volt 2010-ben, soha egyetlenegy párt, egyetlenegy választáson 1990 óta nem tudott elérni. Lehet azon vitatkozni, hogy ez jó vagy rossz eredmény, mi a magunk részéről büszkék vagyunk rá, és úgy gondoljuk, hogy azok az ellenzéki pártok sem szégyellnék ezt az eredményt, amelyek most kritizálják a választójogi rendszert.
Másik észrevételem: 1990-től 2010-ig is voltak választások, és az a választási rendszer semmivel nem hozott arányosabb eredményeket, mint a jelenlegi, sőt aránytalanabbakat hozott. S érdekes módon a Magyar Szocialista Párt aggódik itt az aránytalanság miatt, amely az egyik legnagyobb haszonélvezője volt ennek az aránytalanságnak, 32-33 százalékos eredményre a mandátumok 54 százalékát kapta, mint ahogy az 1994-ben történt. De ha visszamegyünk az időben, akkor 1990-ben még aránytalanabb volt, hogy 24,5 százalékos eredményre a Magyar Demokrata Fórum a mandátumok 42 százalékát megszerezte. Szeretném jelezni, hogy a korábbi választójogi rendszerben, nyilván egy más pártstruktúrának a következtében, de ettől még a korábbi választójogi rendszerben lényegesen aránytalanabb választási eredmények fordultak elő, mint legutóbb.
Ha pedig valaki a kompenzációról beszél, akkor ne csak a győzteskompenzációról beszéljen, hiszen még úgy is egy vegyes rendszer lenne, ha nem lenne veszteskompenzáció, és lenne 106 egyéni választókerület és lenne 93 listás. Ebben az esetben meg a Fidesz öt mandátummal többet szerzett volna. Magyarországon egy vegyes választási rendszer van 1990 óta, ezen mi alapvetően nem változtattunk, csekély lépést tettünk - minden más ezzel kapcsolatos, tudományosnak álcázott politikai vélemény valótlanság - a kormányzati stabilitás irányába, az arányosság kárára. De ez kifejezetten csekély lépés volt, fenntartottuk a választás vegyes rendszerét. A határon túli ügyekben meg világos kategóriák nélkül mindenki különböző mércéket vet fel.
Szeretném ismételten jelezni, nem bízva abban, hogy bármilyen eredménye is lesz a mostani figyelemfelhívásnak, de az a kategória, hogy határon túli magyar, az egy egységes kategória - most nem nemzetpolitikai szempontból mondom, hanem választójogi szempontból, de bizonyos szempontból egyébként nemzetpolitikailag is -, és a határon túli magyarba pedig beletartozik a kolozsvári magyar meg a londoni magyar is, és mind a kettőre ugyanazok a szabályok vonatkoznak. Tehát ha valakinek a lakóhelye Londonban van, mert már ott él öt éve vagy hat éve - hozzáteszem egyébként, hogy majdnem minden uniós tagállam jogszabályai előírják a lakhely létesítését -, és nincs Magyarországon lakóhelye, akkor mi tettük lehetővé azt, hogy levélben szavazzon. Korábban erre nem volt lehetőség. Kár bárkinek a fejét rázni, erre korábban nem volt lehetőség. Ma meg, ha van egy londoni címe és nincs magyarországi, akkor szavazhat levélben.
Egyebekben pedig nem változtattunk semmin. Egyebekben ugyanolyan, ha valakinek itt van Magyarországon lakóhelye és a választás napján külföldön tartózkodik, akkor ugyanolyan szabályok szerint szavazhat, mint a Szocialista Párt kormányzásának időszakában, meg a korábbi Fidesz-kormányzás után, amikor először tettük lehetővé a külföldön történő szavazást, mert korábban egyébként nem lehetett külföldön szavazni a választás napján. Ilyen értelemben a választójog gyakorlása csak bővült. S még egyszer mondom, általában a tagállami szabályok a lakóhely-létesítési kötelezettséget három hónapra, hat hónapra, de legkésőbb tizenkét hónapra szólóan megállapítják. Tehát aki évek óta külföldön dolgozik, annak elvileg nem Magyarországon, hanem külföldön kell hogy legyen lakóhelye.
Ráadásul van egy alkotmánybírósági határozat, amit nem tudom, hogy képviselőtársaim ismernek-e, de annak idején ünnepelték, ez pedig a belföldi regisztráció megsemmisítésekor hozott alkotmánybírósági határozat. Ez világossá teszi, hogy két különböző homogén csoport van. Az egyik homogén csoport a magyarországi lakóhellyel rendelkező, a másik homogén csoport pedig a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező magyar állampolgárok. Rájuk nézve kell egységes szabályokat megállapítani. Magyarul, ha valaki be akarja vezetni - hiába rázza Szávay képviselőtársam a fejét, ez van benne az ítéletben -, tehát ha valaki be akarja vezetni a levélben szavazást a magyarországi lakóhellyel rendelkezők számára, akkor ezt 8 millió választópolgárnak kell lehetővé tenni, mert különben a homogén csoporton belül teszünk különbséget. Mi ezt nem akarnánk, és szerintem önök se akarnák, mert utána az a vádaskodás, ami a magyar belpolitika mérgezett légkörében egymással szemben elhangzana, az végképp nem érdeke szerintem egyikünknek sem, meg az ország egészének sem.
Tehát azt remélem, illetve nem remélem, mert nem hiszem, hogy nem értik meg, amit mondok, de ettől még újra és újra el fogják ismételni, szeretném még egyszer egyértelművé tenni azt, hogy senkinek semmilyen választáson való részvételi jogát mi nem korlátoztuk, az eljárás tekintetében pedig csak lehetővé tettük azt, ami korábban nem volt lehetséges, hogy akinek külföldön van a lakóhelye és nem Magyarországon, függetlenül attól, hogy ez Kolozsváron van, Londonban, Los Angelesben vagy Washingtonban, az pedig levélben is tud szavazni.
S akkor csak halkan teszem hozzá - Gyurcsány Ferenc most nincs itt -, hogy az a fajta hadjárat, amit a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező magyarokkal szemben indítanak, éppen azért komolytalan, mert nem értem, hogy ha az egyik felétől meg akarja vonni a választójogot, akkor miért ne akarná a másik felétől is megvonni. Ráadásul, s erről sem szoktak önök beszélni, egy anyagi jogi különbséget is tettünk, s ez az anyagi jogi különbség pedig az, hogy akinek nincs Magyarországon állandó lakóhelye, az egyéni jelöltre nem szavazhat, így a teljes választójog értékének mintegy 40 százaléka az ő szavazatának az értéke. Szerintem ez a magyar társadalom adott ügyhöz való viszonyulására tekintettel egy méltányos kompromisszumos ajánlat, ezért mi értékeltük azt, hogy Gyurcsány Ferenccel szemben, akinek a magyar nemzethez való sajátos viszonyát 2004. december 5. után szerintem nem kell magyarázni jóérzésű embereknek, értékeltük azt, hogy a többi párt ezt a kérdést elfogadta, hogy ebben mi nem törekedtünk maximálisan hatalmi szempontok érvényesítésére, mert nyilvánvaló, hogy ha több mandátumot eredményezne a határon túl élő magyarok szavazata, akkor az a Fidesz számára sokkal kedvezőbb lett volna. Tehát szerintem ezt érdemes megbecsülni, és azt a kompromisszumot, ami ebben legalább hallgatólagosan kialakulni látszott, fenntartani.
Végül természetesen, bár úgy tűnik, ez önöket is meglepi, de ne zárjuk ki a lehetőségét annak, hogy egy vitában nem nekünk, hanem önöknek van igazuk. A 2013-as helyzet az, és én ezt kellő önkritikával elmondtam, ezért utána nem azt mondom, hogy lehetetlen a fejünkre olvasni, csak nem feltétlenül korrekt, szerintem az egy világos álláspont volt, hogy visszafizetési kötelezettséget érvényesítettünk a 2 százalékot el nem érő egyéni jelölteknél, mert a többes ajánlás mellett is meg amúgy is elég könnyű összegyűjteni 500 vagy korábban 750 ajánlást.
(15.20)
Viszont azt gondoltuk, azt mondtuk, nyilvánosan is többször elmondtam, én is elmondtam valóban - ezért nem támogattuk annak idején az Alkotmányügyi bizottságban az önök hasonló tartalmú módosító javaslatát -, hogy az országos megjelenés, aláírásgyűjtés kilenc megyében és a fővárosban, legalább 27 választókerületben egy olyan korlát, ami automatikus szűrő, és a kampányfinanszírozási rendszerben komoly visszaélésekre nem ad lehetőséget. Ebben mi tévedtünk, ezt az Állami Számvevőszék elnökének a levele, amelyet a házelnök minden frakcióvezetőnek a múlt héten megküldött, egyértelműen rögzíti, ebben az ügyben folynak büntetőeljárások, de most a jövőről van szó. Tehát önök ezzel kapcsolatosan triumfálhatnak, mi ezt tudomásul vesszük, további sikereket kívánunk a politikai vitákban, de most a jövőről van szó, tehát azt kell eldönteni, hogy ezt a jövőre nézve megengedjük, vagy nem engedjük meg.
Hogy miért most? Először is szeretném tájékoztatni Kónya képviselőtársamat, hogy én nagyon pontosan fogalmaztam, mert tudtam, hogy ezt a javaslatot be fogjuk nyújtani. Én azt mondtam, hogy alapjaiban változtatást a választójogi rendszeren ennyivel a választás előtt már nem szabad megtenni, a Fidesz-sajtótájékoztatón és egy kispesti fórumon is ezt mondtam, bármelyiket olvashatta a képviselőtársam, a szó szerinti szöveg ez volt. Ez nem érinti alapjaiban a választójogot, ez kizárólag a visszaéléseket zárja ki. Ráadásul nem most jutott eszünkbe, de ezt is elmondtam az első felszólalásomban, hanem egészen pontosan már tavaly volt erről szó, és idén februárban, tehát a választások előtt lényegesen több mint egy évvel ötpárti egyeztetés volt. Kár, hogy ígérete ellenére az ott jelen lévő Jobbik meg az ott jelen lévő LMP válaszra sem méltatott bennünket az általuk ígért határidőre, a Magyar Szocialista Párt pedig olyan feltételeket szabott, amelyeket mi nem tudtunk elfogadni, ezért nem nyújtottuk be akkor a javaslatot.
Azt is elmondtam már egyszer, hogy a plakáttörvény részeként pedig önök itt mindannyian, ön is, Kónya képviselőtársam, leszavazta ezt a lehetőséget, mármint leszavazta azt, hogy ez a törvénymódosítás már júniusban hatályba lépjen. Azt csak zárójelben és halkan jegyzem meg Bárándy képviselőtársamnak, hogy ennek keretében önök azt is leszavazták, ami teljes kormányzati reklámtilalmat vezetett volna be a kampány időszakára. Ezt is mi megszavaztuk, önök pedig leszavazták, tehát ezt követően ezt rajtunk számonkérni nem a legelegánsabb az én véleményem szerint.
Végül, miután egy érdemi észrevétel volt, mi is gondolkoztunk ezen, és nyitottak vagyunk minden módosító javaslatra, csak pillanatnyilag nem találtunk jobbat: nincs a vezető testület megjelölve, semmilyen vezető testület nincs megjelölve a bírósági nyilvántartásban. Most megkerestem pont a Magyar Szocialista Párt nyilvántartását, ahol is három személy aláírásra jogosult: Gőgös alelnök úr, Tóbiás képviselőtársunk és Molnár Gyula, nem tudom, hogy együttesen vagy külön-külön, de vezető testület nincs megjelölve. Ezért nem tudtunk jobbat kitalálni, de ha valakinek jobb ötlete van, nyújtsa be, nyitottak vagyunk rá, mint hogy a párt a vezető testületéről nyilatkozik, hogy később ez ne legyen vita, mert különböző a felépítése a különböző pártoknak. Tisztán jogi, szakmai kérdés, mondom még egyszer, ha valakinek van jobb javaslata, állok rendelkezésre, de nem tudunk annál jobbat, mint hogy a vezető testületet nevezze meg, mert van, ahol választmány van, van, ahol elnökség van, van, ahol teljesen a pártdemokrácia olyan túlburjánzásai vannak, hogy alig vannak vezető testületek, tehát különböző pártok különböző gyakorlattal rendelkeznek. Ezért én arra kérem a képviselőtársaimat, hogy ezt tekintsük nem politikai, hanem jogi kérdésnek. A mi célunk világos: azt szeretnénk, ha ilyen értelemben világos lenne az, hogy a párt valódi vezető testületének kell a felelősséget vállalnia.
Végül még egy mondatot szeretnék az elhangzottakhoz hozzátenni: ez pedig az, hogy a többes ajánlás szerintem semmilyen problémát nem jelent, a többes ajánlás addig jelentett problémát, amíg vissza lehetett élni a kampányfinanszírozási rendszerrel. Tehát ha ezt a kiskaput bezárják vagy bezárjuk itt közösen, akkor ez a gyakorlatban semmilyen problémát jelenteni nem fog. Ahhoz egyébként, hogy pártok el akarnak indulni, és jelölteket állítanak, ha ez anyagi haszonszerzéshez nem vezethet, mindannyian, akik a demokráciában hiszünk, csak sok sikert kívánhatunk.
Köszönöm szépen még egyszer a támogató véleményeket, és őszintén remélem, hogy a kétharmados törvényt az Országgyűlés képes lesz elfogadni annak érdekében, hogy ezek a visszaélések megszűnjenek. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)
