DÚRÓ DÓRA,
DÚRÓ DÓRA,
DÚRÓ DÓRA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Gulyás Gergely azt mondta az előterjesztői expozéban, hogy tudna idézni ellenzéki képviselőket, mi meg tudnánk idézni kormánypárti politikusokat, vagy megkérdezhetnénk személyesen önt is vagy Répássy képviselő urat is, hogy a Jobbiknak az erre vonatkozó javaslatát korábban, az előző ciklusban az Alkotmányügyi bizottságban miért nem engedték napirendre sem venni. (Dr. Gulyás Gergely: Elmondtam.) Mind a ketten jelen voltak azon az ülésen, és szavaztak is, amikor a Jobbik benyújtotta - egyébként 2 százalékos küszöböt megállapítva - azt a javaslatát, ami lényegében ugyanezt a szabályozást terjesztette elő, és hogyha azt akkor elfogadták volna, akkor már a 2014-es eset sem történt volna meg. Tehát ha valakinek van felelőssége abban, hogy 2014-ben kifizettük ezt a 3,5 milliárd forintot kamupártoknak, akkor azok önök, tisztelt képviselőtársaim. Hogyha akkor felül tudtak volna emelkedni a pártpolitikai indíttatáson - mert nyilvánvaló, hogy ez volt az oka, hogy a Jobbik javaslatát akkor nem támogatták -, akkor megspórolhattuk volna 2014-ben is azt, hogy ilyen volumenű pénzt kifizessünk, és azt utána ne is lehessen behajtani ezektől a kamupártoktól.
Valóban, az egész választási rendszer tekintetében mind a választójogi anyagi jogszabályokat, mind az eljárási szabályokat, mind a kampányfinanszírozási szabályokat kizárólag a Fidesz fogadta el, egypárti szabályozásról van szó… (Dr. Gulyás Gergely: Két párt!) Két párt… - a KDNP-t sajnos nem tudom önálló entitásként tekinteni e tekintetben sem. Amikor… (Dr. Gulyás Gergely: Pedig jogilag önálló! - Dr. Hargitai János közbeszól.) Lesz lehetőségük válaszolni a felszólalásomra. Amikor az előző ciklusban az Országgyűlés, mivel kétharmados törvényekről volt szó, és elindultak ezzel kapcsolatban ötpárti egyeztetések, akkor a Jobbik volt az egyetlen olyan ellenzéki párt, amely ezeken részt vett, mind az LMP, mind az MSZP távol maradt.
Akkori frakcióvezetőjükként még Lázár János vett részt ezeken az egyeztetéseken, Gulyás Gergely képviselő úr egy későbbibe kapcsolódott be, az első egyeztetés akkor indult el. A KDNP is képviseltette magát természetesen, és a Jobbik is, és a képviselői munkámnak az egyik legnagyobb tanulságául szolgált, hogy mi lett annak az eredménye. Ugyanis elmentünk ezekre az egyeztetésekre, becsülettel felkészültünk, a szakmai javaslatainkat előterjesztettük, a Fidesz is hozta a saját rendkívül jó szakmai javaslatait, majd amikor beterjesztették a törvényjavaslatot, akkor egy homlokegyenest más javaslat került a Ház elé, mint amit egyébként az egyeztetéseken elénk tártak, és amiről a szakmai vitát lefolytattuk, tehát köszönőviszonyban sem volt azzal a javaslattal, mint amiről előtte a szakmai egyeztetéseket lefolytattuk. Ez tehát egy igen nagy tanulságul szolgált, hogy mennyire érdemes választójogi témákban komolyan venni azt, hogy az ellenzéket be akarják vonni, már akkor világossá vált számunkra, hogy semennyire.
Valóban, a mostani választási rendszernek, kampányfinanszírozási rendszernek az egyik legnagyobb hibája a kamupártoknak az ilyen módú megjelenése és támogatása, erre a Jobbik is számos alkalommal felhívta a figyelmet. Ugyanakkor a beterjesztett javaslatban van néhány olyan részletkérdés, amiben szerintünk korrigálásra vagy javításra lenne szükség. Ugyanakkor, ha megváltoztatjuk ezt az egy szabályozást, attól még a kampányfinanszírozási rendszer nem lesz átlátható, az esélyek nem lesznek egyenlőek, és a választójogi törvény sem lesz olyan, amely biztosítja azt, amit egy demokráciában a választásnak biztosítania kellene, hogy az emberek akarata érvényesüljön az Országgyűlés mandátumának összetételében is.
Itt azért alapvetően nem arról van szó, hogy kormányt választunk, amikor részt veszünk a választáson, hanem kinyilvánítjuk a pártpreferenciánkat, egy olyan pártot választunk, amelynek az értékrendjével azonosulni tudunk, függetlenül egyébként attól, hogy most kormányra kerül az adott párt, vagy nem kerül kormányra. De Magyarországon a választójogi rendszer is arra tolja el az aránytalanság miatt is az emberek gondolkodását, hogy kormányzó pártot válasszanak, és hogyha le akarják váltani a kormányzatot, mint ahogy 2014-ben a magyar emberek le akarták váltani az Orbán-kormányt, ez ténykérdés, a magyar választók többsége azt akarta, hogy Orbán Viktor ne kormányozzon tovább, többen szavaztak ellenzéki pártokra, mint szavaztak kormánypártokra, ezért a választási rendszer torzításának a következménye az, hogy Orbán Viktor miniszterelnök maradhatott.
Tehát hogyha valóban elkötelezettek lennének a demokratikus választások mellett, akkor nem egy ilyen részletszabályt változtatnának meg, aminek egyébként a pénzügyi következményei és az igazságossági következményei is súlyosak, de az össz választási rendszer tekintetében az eredményen nem sokat változtatna. És az a baj, hogy a XXI. században, a mediatizált politika világában már nem is csak és nem is elsősorban a választási rendszer technikai lebonyolítása vagy a választási rendszernek az elemei azok, amelyek leginkább meghatározzák egy választásnak a végeredményét, hanem a médiaszabályozás, és nem is csak a médiának a kampányidőszakban, abban az 50 napban betöltött szerepére gondolok, hanem arra a négy évre, ami két választás között lezajlik.
Az, hogy Magyarországon a Médiatanácsnak az éves statisztikája alapján elmondható, hogy több mint 70 százalékban - több mint 70 százalékban! - kormánypárti megszólalók szerepelnek a politikai műsorokban, az elfogadhatatlan. Ez a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményének a megcsúfolása, a semmibe vétele, és évek óta ez zajlik Magyarországon, holott ez semmilyen nemzetközi sztenderdnek nem felel meg. Mert van a francia sztenderd, amit sok országban alkalmaznak, az kétharmad-egyharmad arányban jeleníti meg a kormány-kormánypárt-ellenzék megszólalási arányt, de Magyarországon még ezt sem tudják, még annyira sem tudják magukat korlátozni, hogy kétharmad arányban jelenjenek meg a kormánypárti megszólalók, mert 70 százalék fölött, az előző évben még brutálisabb volt, és a közszolgálati médiában volt olyan hírműsor, közszolgálati hírműsor, ahol a megszólalóknak a 89 százaléka kormánypárti politikus volt - 89 százalék! Tehát egy magára valamit adó látszatdemokráciában is azért ennél nagyobb teret szoktak engedni az ellenzéknek egy közszolgálati hírműsorban, mint hogy 89 százalékban csak a kormánypártok szólaljanak meg. Igazából tehát ilyen médiamegjelenési arányok tekintetében gyakorlatilag felesleges lenne arról beszélni, hogy most akár a győzteskompenzáció hány mandátumot torzít, mert az, hogy négy éven keresztül ennyire lerabolják a médiát, na, az aztán rengeteg mandátumot torzít, nem hármat, négyet vagy ötöt, hanem sokkal többet ennél.
Ráadásul most már gyakorlat lett a médiában, hogy sorozatosan, tudatosan, felülről irányítottan hazudnak a Jobbikról. Egy év alatt - egy év alatt! - több mint 70 sajtó-helyreigazítási pert nyertünk meg kizárólag fideszes médiumokkal szemben, egy év alatt 70-et! Nem arról van szó ezekben az esetekben, hogy egy-egy újságíró téved vagy pontatlanul fogalmaz, az teljesen látszik, hogy felülről irányítottan, tudatosan, sorozatosan hazudnak, és a sajtó-helyreigazítási szabályozás és a végrehajtási szabályozás miatt gyakorlatilag hónapok telnek el, mire ténylegesen meg tud jelenni a helyreigazítás ezekben a sajtóorgánumokban; mert olyan a végrehajtási szabályozás, hogy a sajtóorgánumnak megéri hazudni, mert hónapok telnek el, a sértettnek kell még pénzt befizetnie, végrehajtási illetéket befizetnie azért, hogy a végrehajtásra egyáltalán sor kerüljön, és majd 4-5 hónappal később, miután a jogerős bírósági ítélet megszületett, 4-5 hónappal később hozzák le a helyreigazítást.
De most már nemcsak ezt csinálják, nemcsak azt csinálják, hogy nem hozzák le a helyreigazítást, hanem azt, hogy elbuknak egy pert, és utána még egyszer leírják ugyanazt, amiben a pert elbukták - ez a legújabb, erre még nem is nyújtottunk be törvényjavaslatot. Tehát azt állítják… (Dr. Gulyás Gergely közbeszól.), azt állítják… - a kampánynak a… (Az elnök csenget.) Nem térek el jobban a tárgytól, mint Bárándy Gergely képviselő úr tette… (Az elnök csenget. - Dr. Gulyás Gergely: Kétségkívül az is házszabályellenes volt! - Dr. Bárándy Gergely: Miért? A környezetéről beszéltem! Mi kéne még?) Tehát ne bírálja az elnököt, frakcióvezető úr, hogyha… Arról beszéltem tehát, hogy a médiaszabályozás sokkal jobban torzítja a választás végeredményét, mint akár a kampányfinanszírozás. Tehát hogyha tényleg azt szeretnék, hogy egyenlő erők küzdelme legyen a választási rendszer, akkor ezen kellene leghamarabb változtatni.
Ugyanígy változtatásra szorulna, és a kamupártokkal függ össze, sokkal szorosabban, mint a médiaszabályozás, a többes ajánlásnak a rendszere. Ez is önmagában, a vak is látja, hogy a csalásoknak a melegágya, tehát különböző adatbázisokból különböző, akár nagyobb pártoktól megkapott címlistákból kis pártok, kamupártok úgy tudnak jelölteket állítani, hogy azok mögött valós társadalmi támogatottság nincsen.
(14.40)
Azt meg aztán utána pláne senki nem tudja ellenőrizni, hogy ha az adatok megfelelnek a valóságnak - hiszen többes ajánlásra lehetőséget ad a törvény -, hogy az adott választópolgár ajánlotta-e az adott jelöltet vagy nem. De akkor, amikor lead valaki több mint 20 ezer ajánlást és utána 1500 szavazatot kap, akkor az teljesen világos, hogy azok mögött az ajánlások mögött nem volt tényleges támogatás.
Tehát hogyha a kamupártoknak az elindulását ki szeretnénk szűrni, amit nemcsak finanszírozási szempontból kell megtennünk, hanem a demokrácia és a népakarat érvényesítésének szempontjából is, akkor kötelességünk már az elindulásukat is gátolni azáltal, hogy tényleges ajánlásokkal, tényleges támogatottsággal bírjanak a tekintetben, hogy elindulnak a választásokon.
A Fidesz a saját csapdájába is bele tud sétálni akkor, hogyha a választókerületi határoknak az alaptörvényellenességére gondolunk, hiszen a lakosságszám olyan mértékben fog már megváltozni néhány kisebb megyében, amely a választókerületi határok alaptörvényellenességét fogja eredményezni. Lehet, hogy már 2018-ban, de 2022-ben nagyon valószínű, hogy ha ezek a trendek érvényesülnek, amelyek az elmúlt években voltak tapasztalhatók, akkor mind Tolna megyében, mind Somogy megyében lesznek olyan választókerületek, amelyek el fognak térni az Alaptörvényben meghatározott határoktól.
Még egy olyan kérdés, amiről szeretnék mindenképpen beszélni, ez a határon túli magyarok szavazásának a lehetősége, illetve a külföldön dolgozó magyarok szavazásának a lehetősége. Hiszen legalább akkora problémája ez mind a kampánynak, mind pedig a választásnak, a választójogi szabályozásnak, mint amit ezek a kamupártok tesznek. Az, hogy a határon túli magyarok akár halott emberek helyett is leadhatnak szavazatokat, ez olyan elképesztő szabályozás, amire sehol a világon nincsen példa, és teljesen egyértelművé teszi, hogy ez is a csalások melegágya lehet, hiszen az, hogy a regisztrációt nem ellenőrizzük minden egyes választást megelőzően, úgy gondolom, egészen elképesztő, és lehetőséget ad arra, hogy mások helyett adjanak le szavazatokat.
Hogyha ténylegesen azt szeretnénk, hogy össznemzeti legyen a Magyar Országgyűlés, ahogyan azt magasztos módon megfogalmazta például Kövér László elnök úr is, akkor nemcsak a határon túli magyarok felé kellene kinyújtanunk a kezünket, hanem a külföldön dolgozó magyarok felé is. De azzal, hogy önök azt mondják, hogy ők szüntessék meg a magyarországi lakcímüket, és akkor majd tudnak levélben szavazni, ez nem Magyarországhoz kapcsolja őket, hanem éppen hogy egy Magyarországhoz való kapcsolódást megszüntet, és eltávolítja őket Magyarországtól, egy köteléket elvág azáltal, hogyha a magyarországi lakcímüket megszüntetik.
Sokkal egyszerűbb lenne, hogyha azt mondanák, hogy megvizsgáljuk - közösen, bár nem tudom, a választójogi szabályozásban ez értelmezhető-e az önök számára - az elektronikus szavazás lehetőségét, hiszen Észtországban már a 2009-es európai parlamenti választások során is az egyik lehetséges szavazási mód volt - az Európai Unió által elfogadott módon értelemszerűen - az elektronikus szavazás. Kiegészítő lehetőségként tehát Észtországban lehetővé tették, és legitim választást bonyolítottak le 2009-ben úgy, hogy elektronikus szavazás is lehetséges volt a választópolgárok számára. Egy olyan országban, ahol körülbelül 600 ezer ember dolgozik külföldön, vándorolt külföldre, ott igenis, fontos lenne, hogy a XXI. századnak ezzel a vívmányával éljünk, és az elektronikus szavazást is lehetővé tegyük.
Összességében a javaslat alapelvével egyetértünk. A mi korábbi javaslatunkban 2 százalék szerepelt. Végleges döntés még nem született a javaslat támogatásáról, azt később fogjuk meghozni, de az alapvetéssel természetesen egyetértünk. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)
