SZÁVAY ISTVÁN
SZÁVAY ISTVÁN
SZÁVAY ISTVÁN (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Sajnálom, hogy elment Gulyás képviselő úr, mert több dolog miatt is megszólalásra ingerelt. Most azon elegánsan túllépnék, hogy 13 perces felszólalása elején ostorozta az ellenzéket, amiért csak néhány mondatot szántunk a javaslat konkrét témájának, majd 12,5 percet beszélt ő maga is más kérdésekről. De hát ezek fontos kérdések, hogy idejöjjenek, és nem teljesen értek egyet Turi képviselőtársammal, hiszen itt nemcsak arról van szó, képviselő úr, hogy más javaslatok is felmerülnek, hanem arról, hogy önök és a Fidesz arról beszél, hogy a választás tisztasága és demokratizmusa, és nem tudom, milyen magasztos szempontok szerint járnak most el, amikor ezt az egy apró részletszabályt most idehozzák a Ház elé.
De hadd fogalmazzak nagyon világosan! Bennünk az égvilágon semmilyen megelőlegezett bizalom meg jó szándék nincs az önök irányában akkor, amikor önök bármilyen választójogi vagy választási eljárásról szóló törvényt idehoznak, mert az elmúlt hét évben azt mindig csak azért hozták, mert amögött önöknek valamilyen érdeke, valamilyen szándéka, valamilyen sanda szándéka volt.
Nyilvánvalóan most sem véletlen, hogy ez a javaslat itt van, és hogy ez a javaslat önmagában van itt. Ha önöket tényleg az vezérelné, hogy a választások tisztasága, demokratizmusa, valamiféle egyenlő esélyeknek a megteremtése lenne a szándék az önök részéről, akkor ezt egyrészt nem fél évvel a választások előtt hoznák, másrészt nem egy ilyen apró kérdést emelnének ki, ami önmagában fontos, ezt én nem vitatom, de emellett még számos más, a választás biztonságáról szóló javaslatról is beszélhetnénk. Harmadrészt pedig akkor, igen, az történt volna, hogy jóval hamarabb, a választásokat több idővel megelőzően, valamilyen közös, előzetes ötpárti megállapodás alapján beszélhettünk volna arról, hogy hogyan lehetne a választójogi törvényt módosítani akár a választás módját vagy akár olyan kérdéseket illetően, amelyek a választás eredményére lehetnek kihatással, tehát bizonyos szabályokra vonatkoznak, vagy olyan kérdésekre, amelyek hatással lehetnek arra, hogy mely párt milyen szisztéma alapján milyen mandátumokat szerezzen, vagy hány mandátumot, de akár beszélhettünk volna arról is, hogy tekintsük át a választásokat valóban biztonsági szempontokból.
Többen elmondták itt képviselőtársaim, de hadd mondjam el én is megint nagyon világosan: ha van biztonsági rés a választásokon, akkor az éppen az, hogy a külhoni magyarok közül elhunyt személyeknek a szavazatával vissza lehet élni. Államtitkár úr, ez miért nem zavarja önöket? Miért nem zavarja önöket az, hogy a jelenlegi szabályozás szerint, ha valaki regisztrál, akkor ő tíz éven keresztül kapja a választási levélcsomagot? Ha valaki sajnálatos módon akár a regisztrációját követő másnap vagy egy héttel vagy két hónappal később elhuny, attól ő még tíz éven keresztül kapja a levélcsomagot, a magyar állam ugyanis nem tud arról, ha valaki Erdélyben elhunyt, amennyiben a család ezt nem jelenti. És előfordulhat, sőt bizonyára sok esetben már előfordult az elmúlt évek során, hogy a család ezt nem jelentette. Sok esetben lehet, hogy nem is tudott erről a kötelezettségéről, meg ha van egy halott a családban, akkor kisebb gondja is nagyobb mindenkinek annál, mint hogy a magyar államhoz szaladgáljon még.
Vigyük tovább ezt a történetet csak a jegyzőkönyv meg az örökkévalóság számára, hogy pontosan milyen visszaélésre is van itt lehetőség. Pusztán annyi kell a regisztráció megújításához, hogy valaki a következő tíz évben ismét részt vegyen a szavazáson. Oda fogunk eljutni nem is olyan nagyon sokára, egy-két választással később, hogy majd 110 éves választópolgárok lesznek a névjegyzékben, ugyanis meg lehet csinálni azt, hogy ha valaki elhuny, tíz éven keresztül kapja a szavazási levélcsomagot, amit ha a hozzátartozók közül valaki a nevében egy alkalommal adott esetben visszaküld, akkor azzal automatikusan tíz évre meghosszabbodik az adott illető regisztrációja. Ezt a szabályt önök egyértelműen azért hozták, mert ez önöknek kedvez a külhoni magyarok körében. S önök azért rekesztik ki a külföldre vándorolt magyarokat ténylegesen - illetve csak a gyakorlatban, elviekben nem, de gyakorlatilag igen -, közülük nagy tömegeket a választójog gyakorlásából azáltal, hogy csak a külképviseleteken szavazhatnak, mert közülük meg nagy számban, nagy részben nem az önök szavazói vannak, mert nagy részük éppen önök miatt és az önök kormányzása alatt hagyta el Magyarországot.
(15.40)
Van némi igazság abban, amit Gulyás Gergely mondott, hogy eddig nem volt lehetőség külföldről szavazni, most meg van. Ez tényleg egy ilyen irányba tett változtatás. De önök itt most szabályokból indulnak ki azzal kapcsolatban, hogy kinek hol van a bejelentett lakóhelye. Holott itt valójában élethelyzeteket kellene vizsgálni, képviselőtársaim! Ugyanis az élethelyzet az, hogy valahol Skóciában egy munkahelyen dolgozik vagy egy albérletben lakik két fiatal. Az egyikük Budapestről jött, a másikuk meg, mondjuk, Kolozsvárról. Azt egyiküknek fel kell adnia az otthoni állandó lakcímét, a másikuknak meg nem kell feladnia az otthoni állandó lakcímét ahhoz, hogy levélcsomagban megkaphassa a szavazólapját. Az a kolozsvári fiatal, aki kimegy Skóciába dolgozni, ő oda, arra a lakcímére kapja a levélcsomagját; annak a fiatalnak pedig, aki Budapestről érkezett, el kell utaznia Londonba, több órás utat, költségeket, kieső munkaidőt vállalva.
Ezért nem igazságos ez a rendszer. És még egyszer mondom, itt élethelyzetekből kellene kiindulni. Az pedig, amit önök mondanak, és erre utalt Dúró Dóra képviselőtársam is, számomra egész egyszerűen teljesen elfogadhatatlan, de Répássy képviselő úr is beszélt már erről korábban az Igazságügyi bizottság ülésén, hogy önök magyar embereket arra biztassanak, csakis ebből a megfontolásból, hogy könnyebben vehessenek részt a választásokon, hogy vágjanak el egy közjogi kapcsot saját maguk és Magyarország között. Vágjanak el egy újabb olyan kapcsot, ami őket Magyarországhoz köti, adják föl az állandó lakcímüket csak azért, hogy azt az igazságtalanságot ki lehessen küszöbölni, hogy egy külhoni magyar megkaphatja a világ bármely pontjára, ugyanis nemcsak otthonra, a kolozsváriak nemcsak Kolozsvárra kérhetik a levélcsomagjukat, hanem kérhetik akár Argentínába vagy Ausztráliába is, bárhová a nagyvilágban kérhetik a levélcsomagjukat úgy, hogy az állandó otthoni lakcímüket nem kell feladniuk. Egy magyarországi ezt nem csinálhatja meg.
És volt egy nagyon komoly csúsztatás abban, amit Gulyás Gergely képviselő úr mondott, nem is csúsztatás, inkább csak elhallgatott egy nagyon fontos részletet az Alkotmánybíróság döntése kapcsán; még meg is jegyezte, hogy ne hadonásszak. Való igaz, az Alkotmánybíróság nem mondta ki annak az alkotmányellenességét, amiről az előbb beszéltünk, tehát hogy külhoniak kérhetnek levélcsomagot, magyarországi lakcímmel rendelkezők nem. Ugyanakkor az alkotmánybírósági határozatban is, nem tudom most szó szerint idézni, elnézést, de a lényeg az volt, hogy az alkotmányellenesség ki nem mondása mellett szerepelt az is, hogy ezzel együtt egyébként az Alkotmánybíróság úgy látja, hogy a jogalkotónak van lehetősége a magyarországi állandó lakcímmel rendelkezőkre vonatkozó egyéb további szabályok megalkotására is.
Tehát ha önökben lenne hajlandóság arra, hogy a levélben szavazás lehetőségét, vagy akár az elektronikus szavazás lehetőségét, ha már a XXI. században vagyunk, megteremtsék, ha erre lenne szándék, akkor ezt meg tudnák csinálni. És arra már nem lehet azt mondani, hogy micsoda különbség, meg akkor most a Magyarországon élőknek is kell biztosítani a levélszavazás lehetőségét; ugye, ez a legdemagógabb érv, amit önöktől hallunk ezzel kapcsolatban, hiszen nem erről van szó.
Államtitkár Úr! Akkor miért nincsen e-szavazás 2018-ban Magyarországon? Ezt meg lehetne csinálni, ez igazságos lenne, mindenkit érintene, megszűnne ez a vita innentől kezdve, hogy ki kaphat levélcsomagot. Ja, és egyébként sokkal olcsóbb is lenne. Sokkal olcsóbb is lenne. Nem tudom, valaki kiszámolta-e, érdemes lenne utánanézni, hogy a magyar államnak mennyibe kerül ennyi levélcsomagot a nagyvilágba szerteszét postázni. Mennyivel egyszerűbb lenne az interneten ezt a dolgot megoldani!
Tehát amikor biztonsági problémákról beszélünk, akkor ezeket a kérdéseket ide lehetne rakni. De ezekkel a kérdésekkel önök nem kívánnak foglalkozni.
És akkor még egy reakció Gulyás Gergely képviselő úrra, aki itt a szemünkre vetette, hogy a Jobbiktól meg sem tiszteltük őt, valahogy így fogalmazott, meg sem tiszteltük őket válasszal. Ez meg egész egyszerűen nem igaz. Két dolog történt. Ezen az egyeztetésen, ahol Dúró Dóra képviselőtársunk vett részt, világosan jeleztük, hogy ebben a formában ezt a javaslatcsomagot nem fogjuk tudni támogatni. Kész, pont. Ezt az álláspontot ott közöltük, ezek után semmit nem kellett volna különösebben még utólag jeleznünk, hiszen ezen a megbeszélésen világossá tettük az álláspontot. Egyébként pedig ekkor én magam adtam ki a Jobbik nevében egy közleményt, ahol szintén jeleztem, hogy ilyen szabályokhoz nem kívánunk hozzányúlni akkor, ha önök a már jelzett igazságtalanságot a levélszavazás kapcsán nem oldják fel. Hiszen akkor az egyik törekvése a Fidesznek egyébként éppen az volt, hogy még tovább könnyítse a külhoni magyarok választáson való részvételét. Ezzel kapcsolatban akartak önök még újabb könnyítéseket hozni, például annak kapcsán, ami valóban probléma volt, hogy az anyja neve hogyan szerepeljen. Emiatt volt sok érvénytelen szavazat, hiszen nem mindenki a hivatalos iratainak megfelelően írta be az édesanyja nevét a megfelelő regisztrációs ívre.
Tehát önök ebben az irányban, egy olyan választói célcsoport felé, egy olyan választói csoport felé, amelyben erősen dominál a Fidesz-szavazók száma, megtettek volna egy újabb könnyítést. Azzal pedig nem voltak hajlandóak foglalkozni semmilyen módon, sem a levélszavazás kiterjesztésével, sem az internetes szavazással, sem bármilyen más ötlet felvetésével, hogy hogyan lehetne ténylegesen könnyíteni annak a 400 ezer embernek a választásokon való részvételét - rendben van, legyen akkor csak 400 ezer; nem annyi egyébként, de rendben van, legyen akkor csak 400 ezer -, akik számára ez a lehetőség elviekben adott, de ezzel a választójoggal a gyakorlatban nem tudnak élni.
Visszatérve még egy gondolat erejéig, amikor itt hátsó szándékkal meg sandasággal vádoltam önöket, két dolgot engedjenek meg. Nekünk ilyenkor, főleg akkor, amikor apró kis részletszabályokhoz nyúlunk hozzá valami nagy egész kapcsán, mindig fel kell tennünk a kérdést, hogy önöknek mi a valódi szándéka. És a legritkábban az, amit egyébként mondanak. Két dolog lehet, ami itt a szemünk előtt felsejlhet ebben a kérdésben. Először annak a megvizsgálása, hogy önöknek politikai szempontból miért érdekük az, hogy ezt az elszámoltathatósági küszöböt fölemeljük.
2014-ben a Fidesznek az volt az érdeke, amikor összeállt egy nagy baloldali tömb, amelyet önök veszélyesnek ítéltek a választások szempontjából, hogy ezt megpróbálják egy kicsit lefaragni, minél több pici ellenzéki pártocska legyen, amelyik a választásokon részt vesz, és talán szavazatokat elvisz a baloldaltól. Hát, most meg ugyanígy felmerülhet ez a kérdés, csak fordítva. Most meg van egy csomó nagy baloldali párt, amelyik az istennek se akar összeállni, mindenki a saját kis pár tizedével meg 0,5 százalékával működget. Ez a törvény kiválóan alkalmas lehet arra, hogy adott esetben kisebb pártok között összefogást kovácsoljon, és ezáltal a baloldalt legalább valamennyivel potensebb kihívónak tüntesse fel, mint amilyen valójában.
Önök ezen a választáson ugyanis már nem a baloldaltól félnek, hanem a Jobbiktól. Ezen a választáson a Jobbik lesz az önök kihívója, ezen a választáson önöknek az az érdekük, hogy a Jobbikot próbálják lejjebb nyomni, hogy a Jobbikot tudják lefaragni. Ezen a választáson önöknek az az érdekük, hogy a baloldal potensebb kihívónak tűnjön, mint amilyen. És egyébként nem hiszek abban, megpróbálhatjuk, tehetünk egy kísérletet erre, vagy lehet, hogy már valamelyik képviselőtársam meg is tette, hogy ezt a 0,5 százalékot emeljük föl 1-re. Gulyás képviselő úr azt mondta, hogy ő akár egy ilyen javaslatot is tud támogatni. Bennem azért erős szkepticizmus van ezzel kapcsolatban, ez talán egy kicsit túl magas. Itt elhangzott a Munkáspárt neve, amelyik egyedül tudta a múltkor ezt a 0,5 százalékot megugrani. Éppen ebből kifolyólag a Munkáspárt ellehetetlenítése nem különösebben érdeke a Fidesznek. Anélkül, hogy bármit is konkrétan állítanék, azért arra felhívom a figyelmet, hogy a Munkáspárt hogyan szerepelt, mondjuk, az elmúlt hónapokban a választásokon. Ez önmagában beszédes lehet. Ugyanis, ha megnézzük az időközi választásokat, mondjuk, az elmúlt egymásfél évre visszamenőleg, tessenek csak nyugodtan felmenni a valasztas.hu-ra, akkor azt láthatjuk, hogy a Munkáspárt a legkisebb szabolcsi falutól egészen Zaláig, Salgótarjánig és Szegedig mindenhol, minden időközi választáson valamilyen jelölttel el tudott indulni, ami egyébként totál nonszensz és totál képtelenség. A munkáspárti jelöltek valahogy, valahonnan minden kis faluban és minden kis helyi körzetben, Józsefvárostól kezdve, nem is tudom, hogy hol voltak most választások (Heringes Anita közbeszól.), Tata, Paks - köszönöm, Pakson is volt munkáspárti jelölt, köszönöm a segítséget itt balról -, a Munkáspártnak mindenhol volt jelöltje. Mindenhol össze tudta szedni valahogy, valamilyen rejtélyes, vagy valószínűleg egyébként annyira nem is rejtélyes módon az induláshoz szükséges aláírásokat - aztán érdemes végigböngészni, hogy hány szavazatot kaptak.
(15.50)
Egy számjegyű szavazattal szerepelt mindenhol, kedves képviselőtársaim, a Munkáspárt jelöltje. Négy meg három, meg kettő, meg egy, ilyen szavazatszámok szerepeltek. Ezt maguktól nem tudták volna megcsinálni. Hogy a Munkáspárt el tudott indulni, abban neki valaki segített, ezeket az ajánlásokat valaki, valamilyen politikai érdekből a Munkáspártnak segített összeszedni. Egy perc hosszabbítást itt lehet kérni, elnök úr? (Az elnök jelzésére.) Köszönöm szépen.
Még egy utolsó dolog akkor a biztonság kapcsán, államtitkár úr vagy Répássy képviselő úr, és kérem, hogy erre válaszoljanak. Mi a véleményük arról, ahogy az RMDSZ a választási regisztrációt bonyolítja Erdélyben? Van ez a Minority SafePack nevű kezdeményezés, nagyon fontos. Az RMDSZ úgy gyűjti ehhez az aláírásokat, hogy egyben nyilatkoztatja az erdélyi magyarokat arról, hogy ők regisztrálni szeretnének a magyarországi választásokra, ezáltal az RMDSZ gyakorlatilag jogtalanul megszerzi a magyar választópolgárok adatait, és azokat jogtalanul tudja kezelni. Ezt egyébként a Nemzeti Választási Iroda néhány nappal ezelőtt az erdélyi Átlátszó kérésére ki is mondta.
Ez nem biztonsági kockázat, államtitkár úr, képviselő úr? Kérem, hogy erre válaszoljanak. Nem fognak, tudom, de azért én ezt a kérdést feltettem. Köszönöm, elnök úr.
