IKOTITY ISTVÁN
IKOTITY ISTVÁN
IKOTITY ISTVÁN (LMP): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Ahogy felszólalásom okaként azt meg is jelöltem, a világörökségi helyszínen lévő történelmi borvidékünkön a kistermelőket a tönkremenetel fenyegeti az állami tulajdonban lévő Grand Tokaj Zrt. miatt. Az elmúlt néhány év kormányzása alapján lehetséges, hogy a Tokaj-Hegyalján még szőlőt termelő kistermelőket tönkreteszik, és a terület nagy része egy-két oligarcha kezébe kerül.
Mielőtt azonban a kialakult helyzet részleteire rátérek, hadd idézzem fel, ami a tokaji szőlőtermelés problémáiról elsőre eszembe jutott. Ez egyetlen szóban összefoglalva nem más, mint a korrupció. Az már az első Orbán-kormány óta tudható, hogy a miniszterelnök úr nagy érdeklődést tanúsít általában a mezőgazdaság és kifejezetten a tokaj-hegyaljai szőlőtermesztés iránt. Azt gondolom, mindenki emlékszik még azokra a 2005-ben nyilvánosságra került mondatokra, amelyek a tokaj-hegyaljai állami borászattal kapcsolatban egy 2001. június 4-i jegyzőkönyv szerint elhangzottak. A jegyzőkönyvek szerint a miniszterelnök úr beszélt az állami támogatásokról és privatizációról, mondván, idézem: „Ne nyerjünk annyit, amennyit kértünk, bár mi kapjuk a legtöbbet.”
Azért idéztem fel ezt a régen történt, mégis emlékezetes ügyet, mert az az úriember, akit a média csak úgy emlegetett, mint a miniszterelnök úr strómanja, mostanában jelentős terjeszkedést folytat ugyanazon a területen, amelyről a miniszterelnök úr is beszélt. Eközben a környékbeli kis családi gazdálkodóktól szőlőtermésüket eddig felvásárló állami cég mintha mostanában éppen ezeknek a kistulajdonosoknak a tönkremenetelét akarná. Felmerül, hogy Mészáros Lőrinc tulajdonszerzési szándékai vajon hogyan függenek össze azokkal a komoly szüreti problémákkal, amelyeket a borvidék legnagyobb borászata, az állami tulajdonú Grand Tokaj Zrt. okozott Tokaj-Hegyalján.
Tudvalévő, hogy Mészáros Lőrinc jelentős mértékű tokaji borászbirodalmat hozott létre a közelmúltban. Mészáros érdekeltsége összesen 2,8 milliárd forint közpénzből hoz létre új üzemeket a saját pincészetei közelében. Egy átgondolt üzletstratégiával állunk tehát szemben, amihez meglesz a fel-dolgozókapacitás, és amelyhez tulajdonképpen már csak a saját szőlőterületek hiányoznak. Ezek azonban egyelőre még több mint ezer tokaj-hegyaljai kisgazdálkodó kezében vannak. De vajon meddig?
Zemplénben több évszázados hagyománya van a szőlőtermesztésnek. A hegyaljai emberek generációk óta adják át ezt a tudást, amely világhírűvé tette a tokajit. A rendszerváltozás után a magyar állam a Tokaj Kereskedőházat azért hozta létre, hogy a termelőktől felvásárolja a termést, és az abból készült bort értékesítse. 2017-ben a zrt., az előző évekkel ellentétben nem kötött felvásárlási szerződést a termelőkkel. 2017. szeptember 19-én történtek meg az első kiértesítések a termelők felé, hogy számíthatnak a termés felvásárlására.
(9.40)
2016-ban még 1270 termelővel kötöttek szerződést, 2017-ben, vagyis idén már csak körülbelül ezer termelő kapott értesítést. Sok olyan termelőt nem értesítettek ki, akinek egyetlen szőlőterülete van.
Közel 270 termelő esetében a Grand Tokaj Zrt. semmilyen indoklást nem adott az ajánlattétel elmaradásáról. Történik mindez egy kiváló évjáratú évben. Jelentős médianyilvánosságnak köszönhetően a Grand Tokaj Zrt. végül minden termelőt értesített a felvásárlási szándékáról, és le is adták Zemplén OFJ kategóriában 80 forintért a szőlőjüket. A termelőknek viszont a mai napig nincs érvényes szerződése.
Az idei szüret során többször előfordult már, hogy a termelőknek 10 forintos felvásárlási árat ajánlottak. Ez a helyzet csak arra jó, hogy az elbizonytalanított termelők olcsón eladják a kis szőlőterületeiket, és azokat különböző befektetői körök megszerezzék. A kiszolgáltatott kistermelők egyike-másika komolyabb tőketartalékok híján máris kénytelen elgondolkodni területe eladásán.
A zempléni emberek egész évben erő feletti munkát végeznek azért, hogy a szőlőterületeiket megműveljék. Jelentős összeget fizetnek évről évre a szőlőművelés gépi munkáiért, emellett a családok tisztességgel végzik el a kézi munkát is a szőlőkben. Az ott élő emberek, akik az elmúlt évek viszontagságai ellenére még mindig ragaszkodnak a szőlőjükhöz, megérdemlik, hogy nagyobb megbecsülésben részesüljenek. Elvárják, hogy a szőlőjüket ne kelljen áron alul eladni.
Kérdésem, hogy az állam miért nem biztosítja a tokaji bor és a világhírű hungarikum, a tokaji aszú alapanyagának (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) tisztességes felvásárlási feltételét. Miért nem kötött szerződést velük? Mi a szerepe ebben (Az elnök újból csenget.) Mészáros Lőrincnek? Várom válaszát.
